A Kúria ítélkezése - Egy éven belül befejeződnek az ügyek

2017.07. 5. Jogi Fórum / MTI

A Kúria elé kerülő ügyek általában egy éven belül befejeződnek, a büntető szakágban pedig átlagosan hat hónapon belül döntést hoznak - mondta a legfőbb bírói fórum elnöke a Kúria elmúlt fél évét értékelve sajtótájékoztatóján.

A legtöbb ügy, 1786 a polgári kollégiumhoz érkezett, a második helyen a büntetőkollégium áll 927 új üggyel, de jelentős a közigazgatási és munkaügyi szakághoz érkező ügyek száma is, 927 ilyen érkezett januártól június közepéig a Kúriához. 

Darák Péter beszámolt arról is, hogy befejeződött a Kúriának a lett, a litván és a spanyol legfőbb bírói fórummal közös projektje, amelyben arra keresték a választ, hogyan járulhatnak hozzá a legfelsőbb bíróságok a jogbiztonsághoz, a jog következetes alkalmazásához. Azt állapították meg, hogy a legfontosabb a minőség, a függetlenség és a hatékonyság. 
    

Arról is szólt az elnök, hogy a Kúria első félévében konkrét esetek váltották ki a legnagyobb érdeklődést: például a harsányi késelés ügyében hozott felmentő ítélet, amelynek meghozatala során a Kúria a jogos védelemre vonatkozó szabályokat értelmezte. 
    

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a többi között az új büntetőeljárási törvényről beszélt. Az új törvénytől azt várják, hogy hatékonyabb, gyorsabb ítélkezést tegyen lehetővé. Felidézte: a kodifikációban a Kúria is részt vett. 
    

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetője az elmúlt időszak néhány fontosabb döntésének ismertetése és a joggyakorlat-elemző csoportok munkájának eredményei mellett a közigazgatási perrendtartás jövő évi hatálybalépésére hívta fel a figyelmet. Az új szabályozás ugyanis új típusú jogviták megjelenését is lehetővé teszi a közigazgatási bírák előtt. Eddig csak meghatározott típusú döntéssel szemben lehetett a bírósághoz fordulni, olyan esetekben, amikor hatósági határozat született. A jövőben azonban - néhány kivétellel - valamennyi közigazgatási döntéssel szemben meg lehet ezt tenni. Így például városüzemeltetési határozatokról is dönthetnek vagy épp rendezvények miatti jelentősebb forgalmi korlátozásokkal, közszolgáltatási üzletszabályzatokkal kapcsolatos ügyek is kerülhetnek a közigazgatási bírák elé. 
    

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője jelezte: elsősorban a devizahiteles ügyek számának emelkedése eredményezte azt, hogy hozzájuk érkezett a legtöbb ügy. Változatlanul sok olyan ügye érkezik, amelyben a kereset az egyoldalú kamat-, költség-, díjemelésre vonatkozó szerződéses rendelkezések tisztességtelenségének megállapítására irányul - ismertette. 
    

Kiemelte a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vizsgáló csoport munkáját. A testület egy ilyen vizsgálat nyomán azt kérte a Földművelésügyi Minisztériumtól, módosítsa rendeletét úgy, hogy a társasházi különtulajdonra vonatkozó adásvétel beleegyezéséhez írjon elő olyan, a közös képviselőtől kapott igazolást, hogy az eladót nem tartozik közös költséggel. Hozzátette: ha a kérésük nem vezetne eredményre, akkor ezt jogegységi határozattal kell rendezni. 
    

Székely Ákos, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője a többi között a kollégium joggyakorlat-elemző munkájáról beszélt. Példaként említette, hogy idén a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlattal is foglalkoznak. Vizsgálták a büntetéskiszabás esetleges területi egyenlőtlenségeit, és nem találtak nagy különbségeket, de mivel ez csekély mintán alapult, az év második felében szélesebb körben vizsgálódnak majd. Megjegyezte: az év második felében az is feladatot ad majd nekik, hogy az elektronikus kapcsolattartás intézménye jövő januártól a büntetőügyekben is megjelenik.

  • kapcsolódó anyagok
KÚRIA