Környezetszennyezésért való felelősség - Az Európai Unió Bíróságának legújabb döntése

2017.07.13. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A környezetszennyezés helye szerinti ingatlan tulajdonosának a szennyezésért való felelősségét, valamint vele szemben bírság kiszabását előíró magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal. E felelősségi rendszernek, valamint a bírság kiszabására vonatkozó szabályoknak és gyakorlatnak azonban tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét.

A Bíróságnak a C-129/16. sz. Túrkevei Tejtermelő Kft. ügyben hozott ítélete

A Túrkevei Tejtermelő Kft. bérbe adott egy magánszemélynek egy ingatlant, amelyen később a környezetvédelmi hatóság munkatársai helyszíni szemlét tartottak és megállapították, hogy ott kommunális hulladék jogellenes égetése folyik. A razzia során a hatóság emberei három teherautóra és azok sofőrjeire is rábukkantak, akik az égetés után visszamaradt fémhulladék elszállítására készültek.

Mivel a hulladékégetés miatt az emberi egészségre és a környezetre káros anyagok szabadultak fel, ezért a hatóság a Túrkevei Tejtermelő Kft-t, mint az ingatlan tulajdonosát, 500 000 forint összegű levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezte. A hatóság az álláspontját különösen a magyar jog azon rendelkezésére alapította, amely szerint a környezetszennyezéséért való felelősség az ingatlan tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terheli, kivéve, ha a tulajdonos kétséget kizáróan bizonyítja, hogy ő ezért nem felelős, amire a jelen esetben nem került sor. Az ingatlan bérlője egyébként a helyszíni szemle idején már nem élt, így vele szemben bírságot sem lehetett kiszabni.

A tulajdonos vitatja a megbírságolásának jogosságát, azt állítva, hogy ő nem tekinthető felelősnek a környezetszennyezésért. A környezetvédelmi hatóság határozata ellen indított perben eljáró Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jognak a „szennyező fizet” elvével ellentétes-e az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a szennyezés helye szerinti ingatlan tulajdonosának a környezeti károk megtérítéséért való felelősségét a szennyezési esemény bekövetkezésében játszott szerepének vizsgálata nélkül állapítsa meg.

A magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a levegőtisztaság-védelmi bírság – azaz egy tisztán szankció jellegű bírság – kiszabása indokolható-e a szennyezésért nem felelős tulajdonos terhére egy olyan esetben, amikor a szennyezés jellegéből adódóan nem merül fel környezeti kár felszámolásának szükségessége.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a környezeti felelősségről szóló irányelv (2204/35/EK) értelmében környezeti kárnak a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott kár, a vizekben okozott kár, valamint a területi kár minősül. Következésképpen az irányelv alapján a levegőszennyezés önmagában nem minősül környezeti kárnak. Ugyanakkor az irányelv szerint a környezeti károk fogalma magában foglalja a levegő által szállított anyagokból eredő károkat is, ha azok a vizek, a talaj, a védett fajok vagy a természetese élőhelyek károsodását okozzák.

Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapítja, hogy a magyar bíróság feladata, hogy az uniós bírói fórum és a nemzeti bíróságok közti feladatmegosztásból következően egyedül általa értékelhető tényállás alapján megvizsgálja, hogy a jelen ügyben a levegőszennyezés eredményezhetett-e ilyen károkat vagy eredményezhette-e az ilyen károsodás közvetlen veszélyét, úgy, hogy az irányelv szerinti megelőző vagy felszámolási intézkedéseket kell hozni. Amennyiben a magyar bíróság arra a következtetésre jut, hogy a jelen ügyben nem ez a helyzet, úgy meg kell állapítania, hogy az ezen ügyben szóban forgó környezetszennyezés nem tartozik az irányelv, illetve az uniós jog hatálya alá, és következésképpen azt kizárólag a magyar jog alapján kell értékelni.

Arra az esetre, ha a magyar bíróság arra következtetésre jutna, hogy az irányelv alkalmazandó a jelen ügyben, a Bíróság megállapítja, hogy e jogszabály egy olyan felelősségi rendszert vezet be, amely az elővigyázatosság és a szennyező fizet elve alapján a gazdasági szereplőkre hárítja a kármegelőzés és a kárfelszámolás kötelezettségét. A Bíróság azonban hangsúlyozza, hogy a felelősség megállapítása tekintetében az irányelv a tagállami hatóságoktól megköveteli azt, hogy okozati kapcsolatot állapítsanak meg valamely gazdasági szereplő tevékenysége, valamint a környezeti károk vagy azok veszélye között.

A Bíróság ezután megállapítja, hogy a jelen ügyben érintett cég felelősségét nem a gazdasági szereplői minősége, hanem az azon ingatlanon fennálló tulajdonjoga alapozta meg, amelyen a környezetszennyezés történt. Ebből következik, hogy a magyar hatóságok a cég felelősségét nem az irányelv, hanem a környezet védelmére vonatkozó magyar jogszabályok felelősségi rendszere alapján állapították meg.

Márpedig egy ilyen gyakorlat főszabály szerint nem ellentétes az irányelvvel, amely kifejezetten lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a környezeti károk megelőzésével és felszámolásával kapcsolatban az irányelv rendelkezéseinél szigorúbb szabályokat tartsanak hatályban vagy fogadjanak el. Mivel a Bíróság szerint a környezetkárosítás vagy veszélyeztetés helye szerinti ingatlan tulajdonosát az ingatlant használó gazdasági szereplővel együttesen és egyetemlegesen felelőssé tevő magyar szabályozás a gazdasági szereplő főszabály szerinti felelősségének sérelme nélkül arra irányul, hogy megelőzze a gondosság tulajdonos általi elmulasztását, továbbá arra, hogy ez utóbbit arra ösztönözze, hogy olyan intézkedéseket tegyen és olyan gyakorlatot alakítson ki, amely minimálisra csökkenti a környezeti károk kockázatát, így e szabályozás hozzájárul a környezeti károk megelőzéséhez, és ezáltal az irányelv célkitűzéseinek megvalósításához.

Következésképpen a magyar jog által alkalmazott felelősségi rendszer főszabály szerint összeegyeztethető az irányelvvel. Hasonlóképpen, a környezetszennyezés helye szerinti ingatlan tulajdonosával szemben a környezeti károkozásért való felelősség megállapításán túl bírság kiszabását is előíró magyar szabályozás főszabály szerint szintén összhangban van az irányelvvel, amennyiben a bírság mértéke megfelel az arányosság követelményének, aminek a vizsgálata a magyar bíróság feladata.

  • kapcsolódó anyagok
EU
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA