A török alkotmánybírósághoz fordul a Die Welt című német lap kiadóvállalata Törökországban bebörtönzött újságírója, Deniz Yücel ügyében.

A WeltN24 GmbH közleménye szerint alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, arra hivatkozva, hogy a törökországi tudósító fogva tartása alkotmányellenes módon megsérti a kiadóvállalat sajtószabadsághoz fűződő jogát.
    

A társaság valamennyi rendelkezésre álló jogi eszközzel fellép annak érdekében, hogy biztosítsa a tudósító és a kiadóvállalat szabad munkavégzését. A Deniz Yücel elleni eljárás “képtelenség, az újságíró, csupán szakmai munkáját végezve, beszámolt a törökországi történésekről” a Die Welt tudósítójaként – hangsúlyozták a közleményben.
    

A német-török kettős állampolgárt ötödik hónapja tartják fogva, március 1-jétől magánzárkában Törökország legnagyobb börtönében, Isztambul Silivri nevű elővárosában.
    

Az újságírót cikkei miatt terrorista propaganda terjesztésével és közösség elleni izgatással gyanúsítják. Vádat eddig nem emeltek ellene.
    

Deniz Yücel személyesen jelentkezetett a török hatóságoknál az idén február közepén, hogy tisztázza magát. Azonnal őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Csaknem két hónapig, április elejéig konzuli segítséget sem kaphatott.
    

A német kormány és Frank-Walter Steinmeier államfő többször élesen bírálta a török hatóságok lépését, és az újságíró szabadlábra helyezését követelte. A kormány részéről a napokban ismét jelezték, hogy továbbra is kiállnak a Die Welt tudósítója mellett.
    

A török hatóságok mindenekelőtt az energiaügyi miniszter, Berat Albayrak – Recep Tayyip Erdogan államfő veje – hackertámadás révén kiszivárogtatott e-mailjeiről szóló tudósításai és a Németországban is terrorista szervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egy vezetőjével készített interjúja miatt gyanúsították meg Deniz Yücelt, akinek ügye tovább erősíti a feszültséget a német-török kormányzati kapcsolatokban.
    

A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban. A hatóságok azóta több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák és ügyészek, minisztériumi alkalmazottak, egyetemi tanárok, üzletemberek és újságírók ellen. Emellett számos sajtóorgánumot némítottak el az országban, és mintegy 165 újságíró került előzetes letartóztatásba.