A Magyar Igazságügy című havilap 1882 évi júliusi száma közölte a szerző tanulmányát.

Az első magyar állami javitó-intézet Aszódon.

Irta TAUFFER EMIL, a horvátországi központi fegyintézet igazgatója

Lepoglaván.

      Illetékes személyektől értesülünk, hogy az 1878. évi V. t.-cz. által a fiatal bűnösök számára kilátásba helyezett javitó-intézetek szervezését az államkormányzat megkezdeni készül.

      A magánosok jótékonysága e téren is megelőzte az államkormányzatot.

      A „javitó-intézetekkel” hasonczélú „szerététházak” Balatonfüreden, Budapesten és a Székelyföldön már évek óta áldásosán működnek. Egyes nagylelkű jótevőknek áldozatkészsége s a nagyközönségnek támogatása gyorsabban jut eredményhez, mint a hogy ezt a sok és nehézkes formalitásokhoz kötött államkormányzat teheti.

      Nemzetünk kulturális haladásának ezen iránya ugyanazon fejlődési mozzanatokról tesz tanuságot, mint a hogy ezt más nemzetek történetében is megfigyelni alkalmunk van. Az 1777. évben, a nagynevű Howardnak fellépésével indult meg Európában a börtönügy javitására czélzó kiváló horderejű mozgalom.

      A büntettek özöne, a büntevök nagy száma és vakmerősége megfélemliték a társadalmat. A visszatorlás és elrettentés a társadalom megvédésére igen gyenge és alkalmatlan eszköznek bizonyulván, a felvilágosult közvélemény nyomása a nagy bűnösök javitására alkalmas módoknak felkeresésére unszolá a hivatott köröket. Sokkal később, gyakran évtizedek mulva ébredtek a nemzetek annak tudatára, hogy a bűnözés szaporodásának meggátlását a bűnözés okainak lehető megszüntetésével kell kezdeni; csak ekkor fordult a közfigyelem a gyermekek számára rendelt javitó-házak ügyének felkarolására. S e téren ismét a magánosok kezdeményezése adá meg a lendületet ; a törvényhozás csak évek multán egyengeté rendes uttá a már szélesen kitaposott nyomokat.

      Francziaországban De Metz és Bretignères de Courteilles, ugyszintén Charles Lucas, Angliában Miss Mary Carpenter és Dr. Turner, Belgiumban Ducpétiaux, Sveiczban Pestalozzi (az árvák atyja), Fellenberg és Wehrli, Hamburgban Dr. Wichern, Hollandiában Suringar azon szellemi hősök, kik e téren a humanismus szövétnekét elsőkként lobogtaták, s kiknek nemcsak elméleti, de gyakorlati működése is a közvéleményt az eszme számára meghóditá. 1839 óta áll fenn a hirneves javitó-intézet La Mettrayban (Tours mellett); mig az első törvény, mely a Francziaországban a javitó-intézetek ügyével foglalkozik csak 1850-ben augusztus 5-én jött létre.

      A negyvenes évek végén keltett a javitó-házak ügye érdekeltséget Angliában. Ezen időre esik a két első javitó-ház alapitása (Redhill a Surrey grófságban és Red Lodge Bristol mellett) ; az első e tárgyú angol törvény azonban csak 1854-ben hozatott.

      Ugy a franczia, mint a most emlitett angol törvény egészen a magán jótékonyság körébe tartozónak tekinté az ilynemű intézetek alapitását és fentartását. A törvény az állami engedély szükségét, az engedély feltételeit, az állam felügyeleti jogát, de egyszersmind az állami segélyezés elveit s módozatait állapitotta meg.

      Az állam öntevékenységének megkezdésére csak további évek lefolyta után akadunk.

      Angliában az 1866-ban hozott törvény gondoskodik a koldus és csavargó gyermekek részére álliandó ipari iskolákról s Francziaországban az 1869. év május 5-én. kelt törvény rendezi az „administration de l’assistance publique” kérdését. Mindennek daczára ugy Franczia- mint Angolországban a fősúly máig is a magános vállalkozás jellegével biró s különféle nevet viselő javitó-intézetek fentartására és berendezésük tökéletesbitésére irányul. Az 1878. év végén Francziaországban 65 javitó-intézet számláltatott; ezek közül 40 intézet fiuk számára és 25 leányok számára van berendezve. E számból az állam tart fenn 10 intézetet fiuk részére s egyet (Neversben) leányok számára. Az állami fi-javitó-intézetekben a mondott év folyamán 2373, a magán fi-intézetekben 5212, a neversi intézetben 43 leány, a magán intézetekben 1797 leánygyermek volt elhelyezve. Elitélt s rendőrileg letartóztatott gyermekek egyiránt osztatnak be ugy az állami mint a magánosok tulajdonát képező javitó-intézetekbe; sőt az is kimutattatott, hogy a javitási siker tekintetében a magán intézetek többje nagyobb eredménynyel működik, mint az állami javitóházak bármelyike; végül az is elismertetik, hogy a la-mettray-i intézet kitűnő berendezését és genialis kormányzatát egyik állami javitó-ház sem közeliti meg.

      A magánosok által alapitott javitó-intézetek ugy Angliában mint Francziaországban az államkormányzatnak leghathatósabb támogatásában és bőséges pénzbeli segélyezésben részesülnek. A gyermekek tartási költségei a fizetésre képes szüléktől a magánintézet javára is az állam közegei utján hajtatnak be. Időnkénti rendkivüli és beruházási czélra kivánt segélyek készséggel engedélyeztetnek. Ezenkivül, a mely intézet ezért folyamodik, minden gyermeknek eltartásáért fejenként s naponkint 70—75 centimes költségtéritményben részesül. Angliában az „Industrial school”-okban minden gyermek eltartása átlag 20 font sterlingbe -kerül, mely összegnek majdnem háromnegyed részét az államkincstár fedezi.

      Csakis ily módon képes e két nagy ország az elhanyagolt nevelésű avagy teljesen elhagyatott, úgyszintén az elitélt gyermekek megjavitása tekintetében ily nagy tevékenységet kifejteni.

      Hosszasabban időztem e kérdésnél azon feltevésben, hogy más országok példáján mi is okulhatunk.

E részben törvényhozásunkban akadályra nem találunk. A büntető törvénynek egy betüje sem mondja, hogy a pénzbüntetésekből befolyó összegek csak is állami javitó intézetek felállitására és fentartására forditandók. A büntető törvény 27. § a teljesen szabad kezet enged az igazságügyministernek ; a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése csak azon óhajt fejezte ki, hogy a minister a javító-intézetek iránti intézkedéseit országos szükségletek szempontjából eszközölje.

      Egyes vidékek érdeke igen gyakran megegyez az ország érdekével. — Igy például nemcsak helyi, de országos érdekűnek mondható, hogy kellően berendezett javitó-intézetek Pesten, Győrött , Eperjesen, vagy Kassán, Aradon, Debreczen, Kolozsvár és Brassó tájékán mielőbb felállittassanak.

      A helyi érdeket igen szerencsésen lehetne itt az állami érdekkel egyesiteni. Pest és Győr város törvényhatósága önszántából inditá meg a tárgyalásokat egy ilynemű intézet berendezésére. Mindkét város e czélra forditandó tetemes alapokkal rendelkezik. Kolozsvár is kijelenté készségét az eszmének anyagi eszközökkel való támogatására. Vasmegye kormányzatának kitünő hivatalnokai hasonló gondolatokkal foglalkoznak.

      A teljes tanulmány itt olvasható