Sértheti-e a tulajdonhoz való jogot a szolgalmi jog utólagos megállapítása? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2017.10.11. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság október 3-án megállapította, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 80. § (3) bekezdés „megállapítása, vagy annak” szövegrésze – az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése által biztosított tulajdonhoz való jog sérelme okán – alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

A megsemmisített szövegrész nem alkalmazható a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 7.K.27.025/2017/15. szám alatt folyamatban levő ügyben, valamint a folyamatban levő más ügyekben. A határozatban a testület arról is rendelkezett, hogy a hatályát vesztő rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárásául szolgáló egyedi ügyekben nem alkalmazható.

A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a helyi önkormányzat kérelmet nyújtott be az illetékes I. fokú vízügyi hatósághoz, amelyben a leendő felperes tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan vízvezetési szolgalom fennállásának megállapítását kérte. Erre sor is került. A későbbi felperes fellebbezett az elsőfokú közigazgatási határozat ellen, majd ennek sikertelenségét követően a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt pert indított a közigazgatási és munkaügyi bíróságon.

Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező bíró szerint alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett és áll fenn, mivel a tulajdonos tulajdonhoz való jogát korlátozza azáltal, hogy a megállapított szolgalmi jog által biztosított vízvezeték elhelyezkedése az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárja.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. A szolgalmi jog utólagos megállapítása azt is jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa feltehetőleg nem volt tudatában annak, hogy tulajdona alatt olyan létesítmény húzódik, amely más javára használati jogot eredményez. A bíróság által indítványozott szövegrész megsemmisítése ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a szolgalom jogosultja bizonyítsa ennek ellenkezőjét, tehát lehetővé teszi az eljáró bíróság számára annak vizsgálatát, hogy a szolgalmi jog kötelezettje tudott-e a tényleges helyzetről.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
INGATLANJOG