2018-ig teljes egészében megvalósítható a bankunió - Az Európai Bizottság javaslatai a hiányzó elemek pótlására

2017.10.12. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az európai polgárok és vállalkozások érdeke a pénzügyi integráció elmélyítése és a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozása. Ezt szolgálják a bankunió hiányzó elemeinek gyorsított megvalósítására irányuló európai bizottsági tervek.

Ahhoz, hogy a bankunió maximálisan hozzájárulhasson a gazdasági és monetáris unió (GMU) stabilitásának és sokkokkal szembeni ellenálló képességének fokozásához és a kockázatmegosztásban játszott állami szerep csökkentéséhez, létrehozását mielőbb be kell fejezni. Ezt diktálja az egységes piac egészének érdeke. A már elért jelentős eredményekre építve a Bizottság tegnap közleményt tett közzé, amelyben a Tanács kötelezettségvállalásaira alapozva ambiciózus, ugyanakkor realisztikus útitervet vázol fel a bankunió még hiányzó elemeivel kapcsolatos megegyezés érdekében. A közlemény a kibővített összetételű, decemberi euróövezeti csúcstalálkozó előkészítésének része, amelyen a bankunió megvalósítása lesz az egyik olyan téma, amit a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével kapcsolatban megvitatnak a résztvevők. A tőkepiaci unióval együtt a teljes körű bankunió hozzájárul a stabil és integrált uniós pénzügyi rendszerhez.

Az Unió helyzetéről szóló beszédében Jean-Claude Juncker megismételte, hogy a bankunió sikerének feltétele a kockázatcsökkentés és a kockázatmegosztás együttes megvalósítása. A kockázatok csökkentését és a banki kockázatkezelés javítását célzó intézkedéscsomagot a Bizottság már korábban előterjesztette.A tavaly novemberi átfogó kockázatcsökkentési javaslatcsomagban a Bizottság a bankokra vonatkozó szabályozás módosítását irányozta elő. A Bizottság most arra kéri az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg a csomagról. A nemteljesítő hitelek szintjének csökkenő trendjét tudomásul véve a Bizottság új intézkedéseket javasol, melyek célja a nemteljesítő hitelek további csökkentése és a bankok államkötvény-kitettségének diverzifikálása. A kockázatmegosztás tekintetében a Bizottság új javaslatai a polgárok számára központi szintű betétvédelmet biztosító európai betétbiztosítási rendszerre – a bankunió egyik legfontosabb, még hiányzó elemére – vonatkozó javaslatok európai parlamenti és tanácsi útjának egyengetését célozzák. A közleményben a Bizottság továbbá gyors lépéseket sürget a tagállamok által már 2013-ban elhatározott, utolsó mentsvárként igénybe vehető közös költségvetési védőháló létrehozása érdekében. Ennek feladata a rendszer stabilitásának és annak biztosítása, hogy az Egységes Szanálási Alap elegendő forrásokkal rendelkezzen akár több nagybank egyidejű talpra állításához.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „A bankunió teljes kiépítése elengedhetetlen a gazdasági és monetáris unió jövője és a foglalkoztatás- és növekedésbarát pénzügyi rendszer kialakítása érdekében. Olyan bankszektort akarunk, amely felszívja a válságokat, és állami csatornák igénybevétele nélkül osztja meg a kockázatokat, biztosítva, hogy ne az adófizető állampolgárok állják elsősorban a számlát. A ma közzétett pragmatikus javaslataink célja, hogy a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés problémáját párhuzamosan kezeljük. Reméljük, hogy javaslatainkat az uniós társjogalkotók alaposan fontolóra veszik, és segítségükkel 2018-ig sikerül majd konszenzust elérni a hátralévő intézkedésekkel kapcsolatban.”

A közlemény főbb elemei

Gyors megállapodás a banki csomagról

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leggyorsabban fogadja el a banki kockázatok csökkentésére és az uniós bankok ellenálló képességének fokozására irányuló bizottsági javaslatokat. Ezt az átfogó reformcsomagot 2016 novemberébenterjesztette elő a Bizottság. A javaslatok a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által elfogadott szabályok még át nem vett elemeit ültetik át az uniós jogba. Céljuk a válságot követő szabályozási program lezárása a pénzügyi stabilitásra még veszélyt jelentő kihívások kezelésével, továbbá a reálgazdaság számára nyújtott banki finanszírozás fenntartásának biztosítása.

Az európai betétbiztosítási rendszer megvalósítása

A betéteseket a bankunió egész területén azonos szintű védelemben kell részesíteni, függetlenül lakóhelyüktől. Az egységes európai betétbiztosítási rendszer létrehozásának megkönnyítése és a folyamatban lévő tárgyalások előmozdítása érdekében a Bizottság a betétbiztosítási rendszer létrehozásának szakaszait és ütemezését érintő módosításokat javasol. Ezek figyelembe veszik az Európai Parlamentben és a Tanácsban kifejtett eltérő álláspontokat és aggályokat. A 2015. novemberi eredeti javaslathoz képest mai közleményében a Bizottság mindenekelőtt a rendszer fokozatosabb bevezetését javasolja. A betétbiztosítási rendszert mindössze két szakaszban hoznák létre: egy korlátozottabb viszontbiztosítási szakaszban, majd ezt követően az együttbiztosítási szakaszban. Az együttbiztosítási szakaszba való átlépést azonban a kockázatcsökkentésre vonatkozó feltételekhez kötnék. A viszontbiztosítási szakaszban a betétbiztosítási rendszer kizárólag likviditásfinanszírozást nyújtana a nemzeti betétbiztosítási rendszerek számára. Ez azt jelenti, hogy egy bank válsága esetén ideiglenesen bocsátaná rendelkezésre a betétesek kifizetéséhez szükséges forrásokat, amely támogatást a nemzeti betétbiztosítási rendszereknek vissza kellene fizetniük – azaz a veszteségeket továbbra is nemzeti szinten fedeznék. A veszteségek átvállalására az együttbiztosítási szakaszban is csak fokozatosan kerülne sor.

A bankunió költségvetési védőhálója

Az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásakor a tagállamok megállapodtak annak fontosságában, hogy az Egységes Szanálási Alap ütőképességét a pénzügyi stabilitás megóvását szolgáló közös védőháló biztosításával növeljék. Ez a magánbefektetők által fedezett hitelezői feltőkésítést követően biztosítaná a pénzügyi stabilitás megóvásához esetlegesen szükséges többletforrásokat egy nagybank vagy akár több bank egymást követő szanálásához. Mivel a költségeket végső soron a bankszektor fizetné, a védőháló összességében középtávon nem terhelné a költségvetést. A gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló bizottsági vitaanyag a leghatékonyabb opcióként egy az Európai Stabilitási Mechanizmus által biztosított hitelkeretet jelölt meg. A munkafolyamatokat össze kell hangolni a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére vonatkozó, közeljövőben előterjesztendő bizottsági javaslatcsomaggal. Ennek részét alkotja majd egy, az Európai Stabilitási Mechanizmus Európai Valutaalappá történő átalakítására irányuló, az európai jogi keretekbe illeszkedő javaslat. Ebben az összefüggésben fontos lesz egy olyan, hatékony döntéshozatali eljárás biztosítása is, amely végső esetben lehetővé teszi a védőháló gyors alkalmazását.

A nemteljesítő hitelek csökkentése

A Bizottság a Tanács 2017. július 11-i ülésén elfogadottak alapján jelenleg készíti elő azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja a meglévő nemteljesítő hitelek szintjének csökkentése és a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódásának megelőzése. A 2018 tavaszán elfogadandó csomag a következőket tartalmazza majd:

  • iránymutatás nemzeti eszközkezelő társaságok számára;
  • a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak továbbfejlesztését és a fedezett hiteleken keletkező hitelezői értékvesztés csökkentését célzó jogalkotási intézkedések;
  • jelentés, amelyben a Bizottság azt vizsgálja, lehetséges-e jogalkotási javaslat útján jogszabályban előírt prudenciális követelményeket meghatározni az új nemteljesítő hitelekre képzett elégtelen céltartalékolás megszüntetése érdekében; valamint
  • a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos átláthatóság fokozásának lehetőségei az EU-ban.

Az egységes felügyeleti mechanizmus ugyancsak ma közzétett felülvizsgálati jelentésében, amely a mechanizmus első éveit összességében sikeresnek értékeli, a Bizottság pontosítja, milyen hatáskörökkel rendelkeznek a felügyeleti szervek a bankok céltartalékolási szintjének a nemteljesítő hitelekkel összefüggő, felügyeleti célú kiigazításában.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó esetleges intézkedések

A bankok és az államháztartás közötti visszacsatolások csökkentését célzó pragmatikus megoldások keresése kapcsán a Bizottság emlékeztet az Európai Rendszerkockázati Testület keretében az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban folyó munkára. A Bizottság figyelemmel kíséri e munka eredményeit, és tervei szerint 2018-ban javaslatot terjeszt elő azzal a céllal, hogy lehetővé tegye államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakítását. Ez elősegítené a bankok államkötvény-állományának diverzifikálását. Emellett az új értékpapírfajta a határokon átnyúló pénzügyi ügyletekben magas minőségű fedezetként is szolgálhat.

A kiemelkedő minőségű felügyelet további biztosítása

A tőkepiaci unió félidős értékelésében említettekkel összhangban a Bizottság 2017 decemberében azt is javasolni fogja, hogy a bankjellegű tevékenységet folytató, nagy befektetési vállalkozásokat a jövőben tekintsék hitelintézeteknek, és vonják őket bankfelügyelet alá. A bankunión belül így ezeket az intézményeket az egységes felügyeleti mechanizmus keretében egyebek mellett az Európai Központi Bank felügyelné. Ez biztosítaná a prudenciális szabályok következetes érvényesítését, és azt, hogy azonos, magas szintű felügyeleti normák vonatkozzanak mind a legnagyobb befektetési vállalkozásokra, mind a hitelintézetekre.

Háttér-információk

A Bizottság – a bankszektort stabilabb alapokra helyezendő és az euró iránti bizalmat helyreállítandó – 2012-ben tett javaslatot bankuniólétrehozására. A bankunió alapját a bankokkal szembeni szigorúbb prudenciális követelmények képezik. Részei a bankfelügyelet, a nehéz helyzetben lévő bankok igazgatására vonatkozó szabálycsomag és a betétesek fokozott védelme. Az első két pillér az egységes felügyeleti mechanizmus és az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásával megvalósult. A közös betétvédelmi rendszer azonban mindmáig nem jött létre. A Bizottság 2015 novemberében nyújtotta be az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó javaslatát.

A bankunió csak az összes alkotóelemének megvalósítását követően lesz képes maradéktalanul kifejteni hatását, és biztosítani mindazokat az eszközöket, amelyekre szükség lesz a jövőbeli válságok kezeléséhez. Az öt elnök 2015-ben közzétett jelentésében, és az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyagban már korábban is megfogalmazódott az az igény, hogy a bankunió kiépítését 2019 vége előtt be kell fejezni. Az Unió helyzetéről szóló elnöki beszédet kísérő szándéknyilatkozatban Juncker elnök ugyancsak hangsúlyozza, hogy 2018-ig a bankunió minden elemét meg kell valósítani.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
BANK
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
BANKUNIÓ