Visszakövetelt ajándék - Egy kötelem „felébresztése”

2017.10.19. Jogi Fórum / Rideg–Németh Balázs

Az ajándék - a juttatás ingyenessége miatt - három esetben a szerződés teljesítése után a megajándékozottól visszakövetelhető. Ezzel a kontraktus utolsó létszakasza - az abból fakadó kötelmekkel együtt - "újranyílik". De milkor kerülhet sor az ajándék visszakövetelésére?

Az ajándékozási szerződés az ingyenes dologszolgáltató ügyletek alaptípusa, immanens jellemzői miatt pedig hatályos jogunk az átlagosnál szélesebb körben teszi lehetővé a szerződés teljesítésének megtagadását és egyes, külön szabályozott tényállások mellett lehetőséget teremt a már szerződésszerűen átadott ajándék visszakövetelésére is. Az ingyenességhez hasonlóan fontos, hogy az ajándékozás – az alimentációs (a tartási és az életjáradéki) szerződésekhez hasonló mértékben – morális és érzelmi elemekkel gazdagon átszőtt kontraktus, hiszen az ajándékozó és a megajándékozott között fennálló bizalmi viszony nélkül (az esetek többségében) nem is jönne létre a megállapodás.

Az ajándékozási szerződés a római jogba Justinianus kodifikációja idején került be. Már ebben a korszakban megjelent az a rendelkezés is, amely alapján az ajándékozó - meghatározott feltételek mellett - az ajándékot visszavonhatta; az erre alapot adó ún. súlyos (vagy durva) hálátlanság eseteit a törvény tételesen meghatározta. (Lásd erről: Nochta Tibor – Kovács Bálint – Nemessányi Zoltán: Magyar Polgári Jog – Kötelmi Jog, különös rész, Dialóg Campus, 2004.)

Ingyenessége és a felek konszenzusán és kooperációján túlnyúló emocionális többlet miatt az ajándékozási szerződés létszakaszai – (1) a szerződés létrehozásának folyamata a szerződés megkötéséig, (2) a szerződés létrejötte és a teljesítés közötti szakasz, (3) maga a teljesítés, majd (4) a helytállás fázisa – is sajátosan alakulnak. Az ajánlattételt ebben az esetben ajándékozási ígéretnek nevezik, a szerződés megkötése és a tényleges teljesítés közötti szakasz – amely a forgalmi élet tipikus szerződései körében a tényleges teljesítéshez szükséges gazdasági tevékenység elvégezésének időszaka - lerövidül, vagy el is maradhat (hiszen általában már meglévő dolog a szerződés tárgya, vagy egy már rendelkezésre álló pénzösszeg), a helytállás fázisa pedig kiegészülhet a visszakövetelés tényállásaival.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:236. § értelmében „A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.” Az ajándékozási szándék és ekként a szerződéskötési akarat kialakulását megalapozó szubjektív tényezők miatt a Ptk. lehetővé teszi, hogy az ajándék átadása, illetve a tulajdonjog átszállása előtt az ajándékozó a szerződés teljesítését relatív széles körben megtagadja. A törvényhez fűzött kommentár szerint (Polgári jog I-IV. - Kommentár a gyakorlat számára, szerkesztő: Petrik Ferenc, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2016.) az ajándékozó élethelyzetének változása egyaránt jelentheti vagyonának csökkenését, vagy jövedelemének elvesztését, de egészségkárosodását is; a megajándékozotthoz fűződő viszonyában bekövetkezett változás pedig családi, vagy baráti kapcsolatuk megromlásában, bizalomvesztésben, vagy bárminemű sérelem elszenvedésében is állhat; mindegyik esetben feltéve, hogy a változás lényeges legyen, tehát olyan súlyú, amely miatt – a közfelfogás szerint – a szerződés teljesítése már nem várható el.

Az ajándék átadása és a tulajdonjog átszállása után – három, külön szabályozott tényállás mellett - helye lehet az ajándék visszakövetelésének, feltéve hogy az ajándékozott tárgy, vagy a helyébe lépett érték még megvan.

A visszakövetelés a következő, a szerződéskötést követően ekőállt jogcímekre alapítható:

A) Az ajándékozó helyzetének megromlása miatt létfenntartása érdekében szüksége van az ajándék tárgyára.

B) Visszakövetelésnek lehet helye súlyos jogsértés esetén, ha annak elkövetője a megajándékozott, vagy vele együtt élő hozzátartozója, a sértett pedig az ajándékozó, vagy közeli hozzátartozója.

C) Visszakövetelésnek van helye a szerződéskötéskor a felek által ismert olyan feltevés végleges meghiúsulása miatt is, amely nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

A) Amennyiben az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van az ajándék tárgyára, azt visszakövetelheti a megajándékozottól. Ennek két korlátja van:

  • csak a még meglévő ajándék követelhető vissza (ez esetben tehát az ajándék helyébe lépett dolog, vagy az ajándék értéke követesének nincs helye),
  • csak akkor, ha annak visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását (a törvény tehát két, hasonló helyzetű ember közül a birtokon belül lévő új tulajdonost részesíti védelemben).

A már hivatkozott Kommentárban összefoglalt bírósági gyakorlat alapján a létfenntartás veszélyeztetettségét nem lehet az ajándékozó pillanatnyi anyagi helyzete alapján megítélni: együtt kell vizsgálni az ingyenesen átruházó aktuális vagyoni helyzetét, életkorát és egészségi állapotát, illetve azt, hogy létfenntartásának nehézségeit állandósultnak lehet-e tekinteni. (BH 1999.68., BH 1999.212., BH 1992.245.).

B) Az ajándék visszakövetelésnek lehet helye, ha az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) sérelmére az elkövető a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) súlyos jogsértést követ el. A jogsértés objektív fogalom: egyaránt lehet büntető-, vagy polgári jogi; például becsületsértés, személyhez fűződő jogok, vagy családi jogi kötelezettség megszegése, ugyanakkor a felek viszonyának megromlása, egyszerű tiszteletlenség nem ad alapot a visszakövetelésre. A cselekmény súlyának megítélésénél mérlegelni kell a felek személyes viszonyának tartalmát, és a közfelfogás szerint elvárható együttélési szabályok megtartását. Értékelni kell az ajándékozó közrehatását is, magyarán, hogy a jogsértés megvalósulásában volt-e szerepe.

A visszakövetelésnek ebben az esetben két korlátja van:

  • ha a jogsértés elkövetésének időpontjában már nincs meg sem az ajándékba adott tárgy, sem az annak helyébe lépett érték,
  • ha az ajándékozó megbocsátotta a sérelem okozását, vagy ha az ajándékozó a visszakövetelés jogával hosszabb ideig nem élt (megbocsátással „egyenértékű” hallgatás).

C) Az ajándékozót a szerződés megkötésére indító feltevés végleges meghiúsulása körében a feltevés fogalmát a joggyakorlat körvonalazta; eszerint az értelemszerűen jövőbeli eseményre, állapotra, magatartásra vonatkozhat és nem azonosítható az ajándékozó esetleges reményeivel, elképzeléseivel, hanem - az ajándékozás körülményeihez, a felek egymás közötti viszonyához és a jövőre vonatkozó terveikhez képest - ésszerűnek és konkrétnak kell lennie [BH 1985.104., BH 1995.464., BH 2000.490.].

A visszakövetelés kötelmi igénynek minősül, ezért a jog gyakorlására az öt éves elévülési határidőn belül van lehetőség, a határidő azonban nem a szerződés teljesítésétől indul, hanem a követelés esedékességétől, tehát pl. a feltevés végleges meghiúsulásától [BH 2014.211.]. Az ajándékozás körében a „forgalom biztonságát” szolgáló szabály, hogy a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A mérték vizsgálásánál jelentősége van az ajándékozási alkalomnak, az általános helyi szokásoknak. Általános zsinórmértékként a bírósági gyakorlat gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak [BH 1995.157.].

Az ajándék visszakövetelésében megtestesülő jogosultság természetét vizsgálva megállapítható, hogy az nem az in integrum restitutio – az eredeti állapot helyreállításának - egy sajátos esete, mert ez esetben nem kell az ingyenesen juttatott előnyt az ajándékozó vagyonában feltétlenül és teljes egészében kompenzálni, hanem csak azt kell visszaszolgáltatni, ami még a megajándékozott vagyonában a visszakövetelési jog gyakorlásakor megvan. Magyarán: nem az eredeti állapotot kell helyreállítani, hanem a jogsértéskori állapotot. (Lásd: Nochta – Kovács – Nemessányi.)

A visszakövetelés jog érvényesítése nem vezet az ajándékozási szerződés érvénytelenségére sem. Ahogy a Kommentár leszögezi: a megtámadásnak és az ajándék visszakövetelésének alternatív érvényesíthetősége esetén - a két jogintézmény „találkozásakor” - először az utóbbi (a megtámadhatóság) kérdésében kell dönteni.

Bíró György a visszakövetelhetőséget egyfajta kötelmet „felébresztő” módozatként nevesíti (Bíró György: Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2003.), hiszen ezen az úton – kivételes jelleggel – egy teljesedésbe ment jogügyletből fakad (új) kötelezettség a szolgáltatás visszaszolgáltatására (és jogosultság annak visszakövetelésére).

Zárásként - egyetértve a Kommentárban foglaltakkal – megállapítható, hogy az ajándék visszakövetelése összességében a tulajdonjog újbóli megszerzésének egy sajátos jogcímét jelenti.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG