Nem alaptörvény-ellenes az állami alkalmazottak nyugdíjának szüneteltetése - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2017.10.27. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíj-jogosult személy alapvető jogainak védelme között. Az állam, mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak – így nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat.

Az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan állami szolgálatban álló személyek – ide tartoznak például a kormánytisztviselők, köztisztviselők, de bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak is – nyugdíjának folyósítását 2013. július 1-től a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításának eredményeként felfüggesztették. Az alapvető jogok biztosa, majd több bíró és érintett magánszemély is indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket, mivel azok álláspontjuk szerint ellentétesek a tulajdonhoz való joggal, illetve a diszkrimináció tilalmával. 

A támadott szabályozás ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban volt egy eljárás (Fábián kontra Magyarország). Az ügyet Strasbourgban a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő Nagykamara elé utalták. Az Alkotmánybíróság az ügy tárgyalását a Nagykamara végleges döntésének meghozataláig felfüggesztette. A Nagykamara 2017. szeptember 5-én Magyarország javára döntött, megsemmisítette a korábbi, diszkriminációt megállapító döntést, és nem állapított meg egyezménysértést. Az Alkotmánybíróság ezt követően folytatta a saját eljárását. 

Az állami nyugdíjrendszer a szolidaritáson alapul. 

Az Alaptörvény szerint Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával segíti elő. A feltételek teljesítése esetén megszerzett nyugdíjra való jogosultság olyan vagyoni értékű jog, melyet az Alaptörvény véd. Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése az Alaptörvény szerinti tulajdon korlátozását jelenti, amelyre csak törvényben, közérdekből és azzal arányosan van lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért megvizsgálta, hogy a támadott szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt-e a közérdek és az érintett személyek alapvető jogainak védelme között. 
Az Alkotmánybíróság kimondta: a törvényhozó értékelésétől függ, hogy a közérdek érvényre juttatásához a tulajdonhoz való jog korlátozása szükséges-e, de ennek kell, hogy legyen ésszerű alapja. Mivel a havi nyugdíj szüneteltetéséről van szó, és nem a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást. Az Alkotmánybíróság figyelembe vette azt is, hogy az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása. Ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíj-fizetés célja, a megélhetés biztosítása. Mindemellett az érintett személy maga dönthette el, hogy állami szolgálatának megszüntetését és nyugdíja folyósítását, vagy a munkaviszonyban maradást és a nyugdíjának szüneteltetését választja. 

A támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. 


Az Alaptörvény alapján a törvény előtt mindenki egyenlő, Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek megkülönböztetés nélkül biztosítja. Nem tekinthető viszont hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre eltérő rendelkezéseket állapít meg. A határozat kimondta: nem igazolható, hogy a közszférában alkalmazott személy hasonló helyzetben van, mint a magángazdaságban foglalkoztatott személy. Az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek. Habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Mindebből következően nem minősül diszkriminatívnak az, hogy csak az állami szolgálatban álló személyekre vonatkozóan rendeli el a törvény a nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát. 

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezései alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. 

A határozathoz Szalay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NYUGDÍJ
KÖZALKALMAZOTT