Negyvenkét kisebbségi szerb bírót és tizennégy ügyészt neveztek ki az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában a Szerbia és Koszovó közötti brüsszeli megállapodás részeként.

A helyi sajtó beszámolói szerint a bírók és az ügyészek esküjének szövegében az is olvasható, hogy készek és hajlandóak a koszovói igazságügyi rendszer előírásainak megfelelően dolgozni, és e rendszer részeivé válni. Erre a kitételre azért volt szükség, mert a kisebbségi szerb igazságügyi dolgozók korábban nem fogadták el a koszovói intézményeket, és külön rendszert működtettek az ország északi, Szerbiával határos területén. A koszovói igazságügyi rendszerbe történő integrációról Hashim Thaci koszovói elnök és szerb kollégája, Aleksandar Vucic egyezett meg néhány hónapja a két ország kapcsolatának javítását célzó brüsszeli tárgyalások keretében. 

Az igazságügyre vonatkozó megállapodással összhangban egységessé vált a koszovói igazságügyi rendszer. Ezentúl a koszovói szerb bírák, ügyészek és az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak, azzal a feltétellel, hogy a szerbek lakta részeken szavatolják a szerb bírák, ügyészek, ügyvédek munkáját. A szerbek által is lakott területeken lakossági számarányuknak megfelelően lesznek albán és szerb nyelvű bírák a bírói testületekben, és arra is garanciát vállalt a koszovói fél, hogy a legtöbb helyen szerb lesz a bíróság elnöke. Ugyanezen elv alapján oszlik meg a szerb és albán ügyészek aránya, a főügyész azonban albán lesz.

A szerb bírók és ügyészek mindazonáltal – a szerb sajtó szerint – sehol nem nyilvánították ki azt, hogy elismernék Koszovó függetlenségét, és a kinevezésüket tartalmazó dokumentumban sem szerepel Koszovó státusára vonatkozó jelzés. 

Pristina 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.