Új adatvédelmi rezsim lép életbe 2018-ban - Az európai adatvédelmi reform alapján egységes adatvédelem lesz Európában

2017.10.30. Jogi Fórum / MTI

Az európai adatvédelmi reform értelmében 2018 májusától új adatvédelmi rezsim lép életbe Magyarországon - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén.

A hivatal elnöke a NAIH 2016-os beszámolójáról szóló vitában elmondta: a tavaly elfogadott reform értelmében új adatvédelmi rezsim lép életbe 2018. május 25-étől, ami "szinte azt is jelenti", hogy a nemzeti sajátosságok fő vonalaiban megszűnnek, és egységes adatvédelem lesz Európában. 

Kiemelte: megszűnik majd az a kúriai döntés alapján kialakult gyakorlat is, amely szerint a mikro-,kis- és középvállalkozások első ízben nem bírságolhatók. Egy kérdésre válaszolva ugyanakkor hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a hatóság azonnal bírságolni fog, súlyán értékeli a jogsértéseket, de nem lehet kivételi szabály.

Péterfalvi Attila emellett a Szcientológia Egyházzal kapcsolatos vizsgálatot és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok átfogó auditellenőrzését emelte ki a szervezet 2016-os tevékenységéből.

Elmondta: az adatvédelmi hatóság 2016-ban kezdte és idén fejezte be a nemzetbiztonsági szakszolgálat teljes auditellenőrzését, amelynek során 41 "stresszteszt jellegű" ellenőrzést folytattak le. A vizsgálat összefoglaló jelentése most készül - tette hozzá a NAIH elnöke hangsúlyozva, hogy még nemzetközi téren sem tud hasonló mélységű auditról.

Péterfalvi Attila elmondta: formálisan 2016 decemberében indult, és most zárult le a Magyarországi Szcientológiai Egyház és annak központi szervezete ellenőrzése, így a vizsgálatot részleteiben a 2017-es beszámoló tartalmazza majd. Hangsúlyozta: hasonló jogsértésre még nem volt példa sem az adatvédelmi biztosi, sem a hatósági gyakorlatban, mindkét adatkezelőt maximális pénzbírsággal sújtotta a hatóság. 

A fideszes Répássy Róbert (Fidesz) a szcientológiai egyházat érintő vizsgálattal kapcsolatban azt kérdezte: milyen szempontok alapján tudják kizárni, hogy a vizsgálatok során ne hivatkozhassanak olyan alapjogokra, mint a vallásszabadság.

Péterfalvi Attila erről azt mondta: az állam nem szólhat bele a hitbeli vagy lelkiismereti meggyőződések igazságtartalmába, ugyanakkor az egyházak adatkezelése nincs kivéve az adatvédelmi hatóság vizsgálatából. Így az a fajta adatkezelés vizsgálható, ami együtt jár a hitéleti tevékenységgel, de nem része a vallásos meggyőződésnek - jegyezte meg. Jelezte: a szcientológiai egyház esetében 2200-2300 személynek vannak dossziéi, de azt meg sem tudják saccolni, hány olyan harmadik személynek lehet ott az adata, akiknek semmi közük nincsen az egyházhoz. 

Staudt Gábor a tiltott adatszerzéssel kapcsolatban azt vetette fel, hogy bár az Országgyűlés most szabályozni akarja a magánirodák lehallgatásának tényállását, de továbbra sem lesz büntethető a közforgalmi helyek rejtett megfigyelése.

Péterfalvi Attila sem tartotta jónak a törvényi tényállást, azt a példát hozva, hogy egy kabátba rejtett hangfelvevő esetében nem állapítható meg a tiltott adatszerzés arra hivatkozva, hogy nem a lakásban helyezték el azt. 

A fideszes Vas Imre a Fidesz-frakció nevében támogatta a NAIH 2016-os tevékenységről szóló beszámolót és bankok adatkezelési anomáliáit vetette fel. 

Az MSZP-s Bárándy Gergely pedig a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatban tartotta pozitívnak a hatóság gyakorlatát, és arra kérte Péterfalvi Attilát, hogy fordítsanak a jövőben kiemelt figyelmet arra, amikor egyes szervezetek irreálisan magas költségtérítés mellett akarják teljesíteni adatkiadási kötelezettségüket.

Az igazságügyi bizottság a NAIH 2016-os beszámolóját a fideszes, KDNP-s és MSZP-s tagok 11 igen szavazatával, nem és tartózkodás nélkül elfogadta. A jobbikos képviselők nem szavaztak, mondván, szerették volna, ha nem a bizottságban, hanem a plenáris ülésen zajlik a vita.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ORSZÁGHÁZ
EURÓPAI UNIÓ