Bírósági sajtónyilvánosság - Médiaklub a Fővárosi Ítélőtáblán

2017.11. 6. Jogi Fórum / Török Soma

Hatékony párbeszéd és együttműködő kapcsolat - ezzel a deklarált céllal indította el 2017 májusában a Fővárosi Ítélőtábla Médiaklub elnevezésű rendezvénysorozatát, melynek keretében törvényi keretek között, de kötetlenebb formában nyílik lehetőség a bíróságok és a média részéről felmerülő igények megvitatására, kérdések tisztázására.

A Fővárosi Ítélőtáblának a bírósági szervezetrendszerben elfoglalt helyét bemutató első Médiaklub megtartására 2017. május 3. napján került sor, ezt követte szeptember 28-án a sajtónyilvánosság és a bírósági tárgyalások egymáshoz fűződő viszonyát az Ítélőtábla vezetőinek tolmácsolásában taglaló második Médiaklub.

A második Médiaklubon Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Egriné Salamon Emma, az Ítélőtábla elnökhelyettese és Ujvári Ákos, a táblabíróság sajtószóvivője tartottak előadást a médianyilvánosság és a bíróság előtti igényérvényesítés egyes részkérdéseiről az Ítélőtábla Polgári és Közigazgatási Kollégiumának Werbőczy-termében. Az előadásokat rövid köszöntő előzte meg, amely során Ujvári Ákos üdvözölte a sajtó rendezvényen megjelent képviselőit, ismertette a Médiaklub elindításának indokait, alapkoncepcióját és legfőbb célkitűzéseit, illetve a jelenlévőket az előadásokat követő kötetlen beszélgetésre invitálta.

Az első előadó, Ribai Csilla, aki 2016 márciusa óta látja el a Fővárosi Ítélőtábla elnöki teendőit, a bírósági tárgyalások nyilvánosságának társadalmi ellenőrző funkciójáról beszélt, továbbá nagy vonalakban bemutatta a nyilvánosság és a tisztességes eljáráshoz való jog alapvető összefüggéseit. Előadásában a bírósági tárgyalások nyilvánosságának lépcsőzetes szabályozása mentén (ti. hogy a normahierarchiában hogyan követik egymást a különböző nemzetközi jogi, uniós és nemzeti rendelkezések) levezette, hogy bár a bírósági tárgyalásokat minden szinten nyilvánosként tételezik az adott jogszabályok, azt a kikötést, hogy ez a nyilvánosság bizonyos érdekek figyelembe vételével korlátozható, már a Római Egyezmény is tartalmazza. Ribai Csilla ezt követően ismertette a nyilvánosság kizárásának lehetőségeit a jelenleg hatályos szabályozás alapján, majd tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a tárgyalások az új Pp. 2018. január 1-i hatályba lépésével is nyilvánosak lesznek, a nyilvánosság kizárásáról pedig az új Pp. is a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan rendelkezik.

Egriné Salamon Emma, az Ítélőtábla elnökhelyettese előadásának magját a sajtónyilvánosságnak a polgári eljárásjogi szabályozásban történő megjelenése képezte. Mint elmondta, a polgári eljárásjogban a nyilvános tárgyalásról korlátozás nélkül közvetíthet a sajtó, azzal a kitétellel azonban, hogy a bíróság tagjairól, és az eljárásban résztvevő egyéb, közfeladatot ellátó személyekről szabadon készíthető felvétel, míg más magánszemélyek esetében ehhez szükség van az érintett hozzájárulására. Az előadás során az is elhangzott ugyanakkor, hogy a bíró, mint a tárgyalás méltóságának és rendjének elsődleges őre, köteles megakadályozni ezen érdekek sérelmét, így e feladatkörének eleget téve köteles a sajtó tárgyaláson történő részvételének következményeit is a megfelelő mederben tartani. A bírónak kell tehát gondoskodnia arról, hogy a sajtó jelenléte a tárgyaláson ne akadályozhassa például a tanúk kihallgatásának zavartalanságát. Az elnökhelyettes az új Pp. e körben bevezetett egyik legjelentősebb újításaként kiemelte, hogy a sajtó polgári bírósági tárgyaláson 2018. január 1. napjától részt venni kívánó képviselőinek a tárgyalás előtt igazolniuk kell magukat, máskülönben a tárgyalást levezető bíró megtiltja számukra a tárgyalásról történő közvetítést. Mindez azt jelenti, hogy az új Pp. hatálya alatt csak a hivatásos sajtóalkalmazottaknak lesz lehetősége szabadon közvetíteni a polgári bírósági tárgyalásokról – a jogalkotó ezzel a rendelkezéssel kívánta elejét venni, hogy a „nem-professzionális média” (blogok, közösségi oldalak) adott esetben elfogult, horribile dictu szélsőséges szószólói is „közvetíthessenek” a tárgyalásokról.

A rendezvény utolsó előadója, Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivője a táblabíróság Büntető Kollégiumának elnökeként a nyilvánosságnak a büntetőeljárásban betöltött szerepéről beszélt. Előadásából megtudhattuk, hogy a büntetőeljárás során csupán a vádelemeléssel nyílik meg az út a nyilvánosság előtt: a vádemelés operatív, azaz nyomozati szakában nem az eljárás nyilvánosságához fűződik társadalmi érdek, magáról a vádemelésről azonban joga van mindenkinek nyilvánosan tudomást szerezni. A bíró meghúzta azt a figyelmen kívül aligha hagyható terminológiai distinkciót, miszerint a sajtónyilvánosság nem ekvivalens a tárgyalás nyilvánosságával (ennek értelmében létezhet például olyan eset, hogy a tárgyalás nyilvános, a sajtó ezen való részvétele azonban korlátozás alá kerül), és azt is elmagyarázta a hallgatóságnak, hogy bár a büntető tárgyalás nyilvánossága garanciális jelentőséggel bír, érdekkonfliktust eredményez, hogy a tárgyalást úgyszintén jelentős érdekek figyelembe vétele mellett le is kell folytatni. Ő is hangsúlyozta tehát a tárgyalás folyamán eljáró tanácselnök rendfenntartó szerepkörét, és az ennek érdekében a büntetőeljárási törvény által neki biztosított jogkörök jelentőségét, azt is tisztázta ugyanakkor, hogy nyilvánosságnak a tárgyalásról törvényi ok nélkül történő kizárása feltétlen eljárási szabálysértést eredményez, ennek minden következményével együtt.

Ujvári Ákos a tárgyalásról történő online közvetítés kapcsán elmondta még, hogy miért nagyon fontos a büntetőeljárási szabályok szem előtt- és főleg betartása a médiajelenlét ezen esetkörében is, illetve, hogy milyen okok vezethetnek, illetve vezetnek kötelezően zártkörű tárgyalás elrendeléséhez (pl.: ha ez az erkölcs, a kiskorúak vagy minősített adatok védelme miatt szükséges), amikor is a tárgyalásról sem a sajtó nem közvetíthet, sem pedig a bíróság nem ad tájékoztatást. A bíró úr végezetül levonta a következetést, hogy a büntetőeljárás során figyelembe veendő legfontosabb szempont a szakmailag megalapozott ítélet meghozatala, és ezt követi az ehhez az ítélethez a nyilvánosság számára biztosított megfelelő hozzáférés.

Az Ítélőtábla vezetőinek előadását a sajtó megjelent képviselői számára biztosított kötetlen beszélgetés követte. Ujvári Ákost, aki egyébként 2016 júniusa óta látja el a táblabíróság sajtószóvivői teendőit, a Jogi Fórum arról kérdezte, hogy az eddigi tapasztalatai alapján hogyan látja a magyar bíróságok és a magyar sajtó együttműködésének minőségét, illetve miben határozná meg a Médiaklub távlati céljait.

Kérdésünkre Ujvári Ákos elmondta, hogy egy-két, igazán atipikusnak nevezhető esettől eltekintve véleménye szerint a bíróság és a média kapcsolatára egymás kölcsönös tiszteletben tartása a jellemző, mind a két fél érdeke ugyanis, hogy fokozatosan egyre zökkenő-mentesebbé tegyék a közös munkát. Kifejtette, ez egy kölcsönös tanulási folyamat, amelynek során a média képviselőinek tájékozottsága a bíróság és a nyilvánosság összefüggésében éppolyan elengedhetetlen, mint hogy a bíróság is eleget tegyen a sajtó igényeinek. A Fővárosi Ítélőtábla a Médiaklub rendezvénysorozatától is a bírósági szervezetrendszer és a média közti párbeszéd erősödését várja, ezért, mint mondta, a táblabíróság nyitottan fogad minden olyan javaslatot, amely a következő Médiaklubok valamelyikén megvitatandó kérdésekre vonatkozik.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG