Emelkedő nyugdíjak és csökkenő magánnyugdíjak Romániában - A román törvényhozás szerdai döntései

2017.11. 9. Jogi Fórum / MTI

Romániában tíz százalékkal nőnek 2018. július 1-jén a nyugdíjak, ugyanakkor a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulását 5,1 százalékról 3,75 százalékra mérsékelték. A bukaresti kabinet szerdai ülésén hozott több olyan döntést, amely a nyugdíjakat érinti. Ezek közül a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulásának csökkentése okozott vitát.

A társadalombiztosítási járulékoknak, így a nyugdíjjáruléknak is teljes egészében a dolgozókra áthárítása következtében az államnak több pénzt kellett volna átutalnia a magánnyugdíj-biztosítóknak kötelező magánnyugdíj-járulékként. Ezt ugyanis a dolgozók által az államnak befizetett járulékból utalták át a magánbiztosítóknak. A dolgozók bruttó bérének 5,1 százalékát kellett átutalnia az államnak a magánbiztosítóknak, ezt most 3,75 százalékra mérsékelték.

Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj.

A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíjalapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. Az elmúlt tíz évben a kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni.

A kormány szerint a mostani 1,35 százalékpontos csökkentés ellenére a magánnyugdíj-biztosítók által idén kezelt alapok névleges értéke nem fog csökkenni, mert a társadalombiztosítási járulékoknak a dolgozókra áthárítása következtében 20 százalékkal nő január 1-jével az átlagbér, ami kompenzálja az 1,35 százalékpontos csökkentést.

Az intézkedést bíráló elemzők szerint ugyanakkor ez a lépés a magánnyugdíj-rendszer elsorvasztásához vezet hosszú távon, a dolgozók veszíteni fognak, ugyanis megtakarításaik csökkennek olyan körülmények között, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága bizonytalan. A kabinet arról is határozott, hogy július 1-jén 10 százalékkal emeli az öregségi járandóságot, a minimálnyugdíj értéke pedig 520 (34 800 forint) lejről 640 lejre (42 800 forint) nő szintén a jövő év közepétől.

Szeptemberben 4,6 millió nyugdíjas volt Romániában, az átlagnyugdíj értéke 1071 lej (71 700 forint).

A munkavállalókra hárítanak minden társadalombiztosítási járulékot
Elfogadta a román kormány szerdai ülésén azokat a szakszervezetek által kifogásolt járulék- és adóintézkedéseket, amelyekkel jövő év elejétől a munkavállalókra hárítanak minden társadalombiztosítási járulékot.

Jelenleg a romániai munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot.

A bukaresti kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelete szerint jövő évtől a munkavállaló bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba.

A rendelet értelmében a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó Romániában. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jószándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne könyveljék el nyereségként a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget.

Az állami szektorban azért nem csökkennek a nettó bérek, mert szintén január elsejétől lép hatályba a júniusban elfogadott új bértörvény, amely 25 százalékos bruttó béremelést irányoz elő a közalkalmazottaknak. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD), amely tavaly jelentős béremelések és adócsökkentések ígéretével nyert választásokat, így betarthatja a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekről szóló ígéretét, anélkül, hogy az néhány százaléknál nagyobb többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

A bruttó bérek 25 százalékos emelése a tb-járulékok átcsoportosítása miatt alig néhány százalékos többletet eredményez a nettó béreknél. A nagy szakszervezeti tömörülések emiatt általános sztrájkot helyeztek kilátásba, a kormányülés idején pedig több százan tüntettek a tervezett intézkedések ellen. 

Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés elején a járulék- és adóintézkedésekkel szembeni utcai tiltakozásokat a multinacionális cégek háttérmanőverének tulajdonította, lévén, hogy az adótörvény módosításával Románia megnehezíti a profitjuk külföldre menekítését is. A román kormányfő szerint országa az EU tavaly elfogadott, a belső piacokat sújtó adóelkerülési gyakorlatok elleni irányelvét ülteti át jogrendjébe. Ennek értelmében ezentúl kevesebb kamatot lehet költségként leírni (és ezáltal csökkenteni a nyereségadót) a cégcsoporton belüli kölcsönök esetében, megadóztatják a tőkekivonást, korlátozzák a bevételek adóparadicsomok felé irányítását.

"Most hallom, hogy egyes bankok szabadnapot adtak alkalmazottaiknak, hogy tüntethessenek a kormány előtt. Gratulálok, miniszter úr. Ha a bankok idegesek, azt jelenti, hogy jó úton jár" - jegyezte meg ironikusan a kormányülés első, nyilvános részén Tudose, Ionut Misa pénzügyminiszterhez intézve szavait. A miniszterelnök a legnagyobb forgalmat lebonyolító, a Renault-csoport tulajdonában lévő Dacia autógyárra is csípős megjegyzést tett, azt sugallva, hogy tüntetni küldi alkalmazottait a Pitesti-Nagyszeben autópályáért, miközben külföldre menekíti nyereségét.

Az adótörvény egy másik módosítása nyomán azoknak a Romániában bejegyzett kisvállalkozások, amelyek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett jövő évtől a "mikrovállalatoknál" alkalmazott, a forgalom egy százalékával egyenlő adót kell fizetniük. Eddig a félmillió eurós éves forgalom alatti cégek minősültek mikrovállalatoknak Romániában. Az intézkedés csaknem félmillió vállalkozást érint.

A pénzügyminiszter azzal indokolta a járulék- és adóintézkedéseket, hogy ezáltal két százalékkal csökkennek a munkavállalók után fizetendő járulékterhek, kisebb lesz a bürokrácia, ami a feketemunka kifehérítését segítheti. A tárcavezető számításai szerint csökkennek a vállalkozások munkaerő-költségei, anélkül, hogy csökkennének a nettó bérek.

A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormányt, hogy választási hazugságait próbálja egy adópolitikai bűvészmutatvánnyal elkendőzni, ezért szerdán bejelentették: bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a Tudose-kormány ellen.
 

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
ADÓZÁS
NYUGDÍJ
ROMÁNIA