Az Országgyűlés kedden új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. A kabinet az újraszabályozással azt kívánja hangsúlyozni, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, vagyis úgy segíti az adózókat kötelezettségeik teljesítésében, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek.
A képviselők 124 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett támogatták a nemzetgazdasági miniszter adózás rendjéről szóló előterjesztését, az adóigazgatási módosításokat pedig 123 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.
Az adózás rendjéről szóló új szabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelenlegi 2 ezer helyett a jövőben az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.
Emellett egyszerűsödik a mulasztási bírság szabályozása és megszűnik néhány bírságtényállás, így például a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.
Megszűnik továbbá az adószám-felfüggesztés intézménye is, mivel az egy nehezen kezelhető státuszt eredményezett, a csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében pedig bevezetik a feltételes adóbírság kedvezményt. Utóbbi értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott bírság 50 százalékának megfizetése alól.
Az új törvény külön fejezetbe foglalja az adózóknak többségében már most elérhető, ám sok esetben nem ismert szolgáltatásokat. Emellett új szolgáltatásként jelenik meg a kezdő vállalkozások támogatása, ami egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszakot jelent.
Az adóigazgatási rendtartás szintén megújított szabályai egyszerűsítik az ellenőrzések rendszerét, a korábbi hét típussal szemben ugyanis csak kettőt nevesít.
A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.
Emellett az adóellenőrzéssel az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.
Kimondták azt is, hogy az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, míg a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, ami csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.
Változást jelent, hogy fellebbezéskor, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.
A parlament a mostani döntésével egyszerűsítette az adózókkal történő kapcsolattartást is azzal, hogy teljes körűvé tette az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
