Balog: Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, kulturális kérdés is - Konferencia az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából

2017.12. 8. Jogi Fórum / MTI

Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, hanem kulturális kérdés is - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Balog Zoltán szerint a jogvédelem az emberi méltóság tiszteletének kultúráját is magában hordozza. Azt mondta, hiába hoznak törvényeket, hiába kényszerítik ki adott esetben a jogsérelmek orvoslását, ha az emberek nem tisztelik egymás szabadságát a hétköznapi életben, ez nem erősíti az emberi jogok helyzetét.

A miniszter szerint "nemcsak bírósági ítéletekre", hanem kultúrára, nevelésre van szükség az emberi jogok érvényesítéséhez.

Balog Zoltán "a hamis megközelítések" veszélyére figyelmeztetett, arra, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamiről, amit emberi jognak tartanak, kiderül, hogy inkább árt annak, akinek segíteni szeretnének. Példaként a németországi prostitúció legalizálását és a migrációt említette, amelyek szerinte éppen az érintetteket hozhatják kiszolgáltatott helyzetbe.

Az a szabadság, amely a szabadság elvesztéséhez vezet, az nem szabadság többé - fogalmazott Balog Zoltán. Szerinte a prostitúció legalizációja mint "a munkához való jog biztosítása" valójában intézményes kereteket adott az emberkereskedelemnek. 

Arról is beszélt: a migráció emberi jogi hivatkozású támogatásából az embercsempészek húznak hasznot, az európai politika pedig nem képes megakadályozni a menekültek kiszolgáltatottságát.

A miniszter szerint azonban mégis védeni kell az emberi jogokat, akkor is, ha azokkal bizonyos esetekben visszaélnek, vagy ha azokat hatalmi törekvések hamis legitimizációjához használják fel. Az emberi méltóság tisztelete alapvető emberi kötelesség, és védelme minden állam egyik legfontosabb kötelezettsége, ahogy azt a magyar alaptörvény is rögzíti - szögezte le.

Balog Zoltán - utalva december 6-ára - megjegyezte, Szent Miklós püspök tekinthető emberi jogi harcosnak is, hiszen szót emelt a megalázó bánásmód és az emberkereskedelem ellen.

Gulyás: Magyarország álláspontja a bevándorlásról emberséges

Magyarország álláspontja a bevándorlás kérdésében humánus, emberséges és Európa jövőjét szolgálja - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok címmel rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Gulyás Gergely kijelentette: a magyar kormány szerint akik migránsként vagy valós menekültként érkeznek Európába, valójában áldozatok, ezért gyűlöletkeltéssel vádolni a kormányt nem felel meg a valóságnak.

Véleménye szerint emberségesség szempontjából sem róható fel semmi a kormánynak, mert "nem mi voltunk, akik azt a látszatot keltettük", hogy Európa milliókat képes befogadni ellenőrizetlenül, majd a német belügyminiszter azt mondta, hogy az érkezettek 60 százaléka semmilyen védelmet nem érdemel, és vissza kell toloncolni őket. Magyarország szerint ezzel szemben lehetőleg mindenkinek helyben kell segíteni - tette hozzá.

Gulyás Gergely a miniszterelnöknek az őcsényi tiltakozásokról tett nyilatkozatát ért bírálatokra elmondta: nem lehet kiemelni az Őcsényben történtekre vonatkozó nyilatkozatot, hiszen ami ott történt, az alapvetően provokáció volt. A menekültek ellátása központi állami és nem helyi feladat - magyarázta.

Az ukrán oktatási törvényről közölte, az ügyben fenn kell maradnia az egyetértésnek: amikor a magyar kormány erősebb eszközökhöz nyúl, fontos, hogy a magyar politika egységet mutasson. Kifogásolta, hogy a kijevi amerikai nagykövetség gratulált az ukrán kormánynak a törvény elfogadásához.

A frakcióvezető beszélt a populizmusról is. Ezzel összefüggésben populizmusnak nevezte a Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát, mert - mint mondta - a kezdeményező tudja, hogy ez beválthatatlan ígéret, mégis folyamatosan emlegeti. Hozzáfűzte: ha viszont valaki közérthetően és népszerűen akarja megfogalmazni a mondanivalóját, az a modern demokrácia része. A politikai kommunikáció leegyszerűsödött - jegyezte meg.

Megítélése szerint kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát az, ami egyes országok sajtójában Magyarország ellen folyik.

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kötnék, emlékeztetett: az EU közös hétéves költségvetését egyhangúlag kell elfogadni, és senki sem gondolhatja, hogy lesz olyan költségvetés, amelyet a közép-európai országok ilyen feltételekkel elfogadnának.

A kerekasztal-beszélgetésen Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke arról beszélt: az emberi jogi szervezetek dolga az, hogy rávilágítsanak arra, ha a kormányok helytelenül cselekszenek. Ez a jogállam, a demokrácia egyik velejárója, tudomásul kell venni a bírálatot - fűzte hozzá.

Az ukrán oktatási törvényre utalva emlékeztetett: széles körű politikai egyetértés van abban, hogy a jogszabályt határozottan elítélik, mert az "a kisebbségi és az alapvető emberi jogokkal szemben történt".

Schiffer András jogász, az LMP volt vezető politikusa a kormány migrációs politikájáról azt mondta: a magyar stratégia helyes, ugyanakkor az nem lehet alap arra, hogy bárkivel szemben megalázó intézkedéseket tegyenek.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában a hazai jogvédelem jelentős intézményének nevezte az Ab-t. Emlékeztetett: "békés rendszerváltást éltünk át", de a kommunista diktatúra idején elfogadott jogrendszer tovább létezett.

Felidézte: abban a folyamatban, amelyben a korábbi jogrendszert megváltoztatták, az Ab komoly szerepet játszott, mert rendkívül széles hatáskört kapott, így lehetségessé vált, hogy "kigyomlálja" azokat a jogszabályokat, amelyek már nem illettek bele a jogállami jogrendszerbe. 

Több ügyet is felidézett, így azt a friss határozatot is, amely szerint nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett cáfolatának is helyet biztosít.

Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája felidézte: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata indította el a folyamatot, hogy az emberi jogok bekerüljenek a jogrendbe.
Saját intézménye működését ismertetve előadásában közölte: Strasbourghoz akkor fordulhat valaki, ha minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Gyakran a büntetőperek ésszerűtlenül hosszú elhúzódása miatt indul eljárás az emberi jogok bíróságán - tette hozzá.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila arról beszélt, jövő május 25-étől "válik élessé" és alkalmazandóvá az új európai adatvédelmi reform. Ismertetése szerint ezzel a személyes adatok védelmének mechanizmusa alapvetően megváltozik. Nagyon sok olyan kérdés van, amely uniós szabályozási körbe tartozik majd, és amiről uniós egységes gyakorlatnak kell kialakulnia. Hozzátette: nemzetállami kompetenciában is maradnak majd területek, ám ezeknél is figyelembe kell venni bizonyos európai döntéseket.

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK
MIGRÁCIÓ