Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Jüri Ratas észt miniszterelnökkel, a Tanács soros elnökével együtt aláírta az EU 2018–2019-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló új együttes nyilatkozatot.

A nyilatkozat 31 új, a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot sorol fel, amelyeket a Parlament és a Tanács prioritásként fog kezelni. A cél az, hogy azokat a 2019-es európai parlamenti választásokig elfogadják vagy jelentős előrelépést tegyenek efelé.

Jean-Claude Juncker így nyilatkozott: „2014-es választási kampányom óta arra törekszem, hogy az általam vezetett Bizottság a polgáraink számára valóban fontos, nagy horderejű dolgokra összpontosítson, és megbízatásunk 2019-ben esedékes lejártáig a polgárok elvárásainak megfelelő pozitív eredményeket érjen el. Örömmel tölt el, hogy e munka során továbbra is számíthatok az Európai Parlamentre és a Tanácsra, mint szövetségeseimre. Az EU jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatban ígéretet teszünk arra, hogy vállalásaink nem maradnak üres szavak. A nyilatkozat kifejezi elkötelezettségünket amellett, hogy az elkövetkező 18 hónapban nagy erőkkel azon fogunk dolgozni , hogy az Európa előtt álló kihívásokra konkrét megoldásokat találjunk, és megőrizzük egységünket az európaiakat érintő kérdésekben.”

A mai együttes nyilatkozat aláírásával a három uniós intézmény elnöke megállapodott abban, hogy nagyívű ütemtervet valósítanak meg egy inkluzívabb és egységesebb Unió érdekében, és egy olyan előretekintő, a 2020 utáni évekre szóló új pénzügyi keretet alakítanak ki, amely megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós politikák és a polgárok érdekei között.

Az együttes nyilatkozat hét területet emel ki prioritásként:

  • Polgáraink biztonságának jobb védelme;
  • Migrációs politikánk reformja és továbbfejlesztése a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében;
  • Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak;
  • Az Európai Unió szociális dimenziójának tematizálása;
  • Az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásunk teljesítése;
  • Az ambiciózus energiaunióra és az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseink teljesítése; valamint
  • A demokratikus legitimáció további erősítése uniós szinten.

Emellett a három elnök megegyezett abban, hogy az EU-nak elkötelezetten ki kell állni a közös európai értékek, a demokrácia, és a jogállamiság mellett; erőteljes, nyitott és méltányos kereskedelempolitikát kell folytatnia; kezelnie kell az adócsalást, az adóelkerülést és az adókikerülést; biztosítania kell a szociális védelmet és a szociális jogokat, a szociális jogok európai pillérében rögzítettek szerint; elő kell mozdítania a stabilitást, a biztonságot és a békét; valamint biztosítania kell az adatvédelem, a digitális jogok, és a mesterséges intelligencia és a robotika területével kapcsolatos etikai normák magas szintjét.

Végül a három intézmény elnöke abban is megállapodott, hogy tovább dolgoznak a 2017. évi együttes nyilatkozat összes folyamatban lévő javaslatán, és tárgyalni fogják a Bizottság 2018. évi munkaprogramjában meghatározott jogalkotási javaslatokat.

Háttér-információk

2016. március 15-én a három uniós intézmény a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást fogadott el az Európai Bizottság által a 2015. májusi minőségi jogalkotási programban előterjesztett javaslat alapján. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás változásokat határozott meg a teljes döntéshozatali ciklus tekintetében, a konzultációtól és a hatásvizsgálattól kezdve az uniós jogszabályok elfogadásáig, végrehajtásáig és értékeléséig. Az intézményközi megállapodás értelmében az intézményeknek meg kell állapodniuk a jogalkotók által prioritásként kezelendő témákról, ideértve a meglévő jogszabályok egyszerűsítését is.

A Tanács, a Parlament és a Bizottság így most évente egyeztet az EU jogalkotási prioritásairól, és megállapodik a következő év elsődleges prioritásairól, amelyeket aztán az éves együttes nyilatkozatban rögzít. Ezáltal az intézmények szorosabbra fűzhetik együttműködésüket az előttük álló jelentős feladatok megoldása során.

Az első együttes nyilatkozatot 2016 decemberében írták alá.