Fokozott védelem atipikusan foglalkoztatott munkavállalóknak - Kiegészül az európai munkakörülményekről szóló irányelv

2017.12.21. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A szociális jogok európai pillére alá tartozó intézkedések nyomon követésének részeként a Bizottság ma az Unión belüli átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülményekről szóló irányelvre vonatkozó új javaslatot fogadott el. A bizottsági javaslat kiegészíti és aktualizálja azokat az érvényben lévő kötelezettségeket, amelyek értelmében a munkavállalóknak tájékoztatást kell kapniuk a munkakörülményeikről.

A javaslat új minimumkövetelményeket irányoz elő azzal a céllal, hogy valamennyi munkavállaló – beleértve az atipikus szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat is – kiszámíthatóbb és egyértelműbb munkakörülmények között dolgozhasson.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért, valamint a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős alelnök így nyilatkozott: „A szociális partnerekkel folytatott konzultációk során megerősítést nyert, hogy átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülményekre van szükség az EU-ban. A javaslat tigyelembe veszi azt a kettős célt, hogy kellő rugalmasságot és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, ugyanakkor mind a jelenlegi , mind a jövőbeli munkafeltételek melletti biztonságosabbá kell tenni a foglalkoztatást. Ez a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti szociális párbeszédek során alkalmazott gyakorlatokat, mivel lehetőséget biztosít a szociális partnereknek a munkakörülményekre vonatkozó új minimumkövetelmények kollektív szerződések útján történő végrehajtására.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos hozzáfűzte: „A mai javaslat a munkakörülmények átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítását szolgálja. A munka világa egy gyorsan változó világ, ahol egyre több nem szokványos típusú munkahellyel és szerződéssel találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy egyre több munkavállalót fenyeget az a veszély, hogy nem érvényesülnek alapvető jogaik, beleértve azt a jogot, hogy tisztában legyenek munkafeltételeikkel. A munkavállalók és a vállalkozások egyaránt nyernek azzal, ha fokozzuk az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot.”

A Bizottság becslése alapján a jelenleg érvényben lévő jogszabályokhoz viszonyítva az új javaslat alapján további 2–3 millió atipikus szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részesül majd védelemben. Ugyanakkor a javaslat olyan intézkedéseket is előirányoz, amelyek a munkáltatókra háruló adminisztratív terheket hivatottak csökkenteni, például azáltal, hogy lehetőségük lesz a szükséges információk elektronikus úton való benyújtására. Az új szabályok emellett egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a vállalkozásoknak, amelynek köszönhetően kevesebb lesz a joghézag és a belső piacon tisztességesebb lesz a verseny. Az átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülmények fontos szerepet játszanak a munkaerő motivációjának és produktivitásának fokozásában.

Konkrétabban véve a Bizottság a következő intézkedések révén kívánja csökkenteni a munkavállalók nem megfelelő védelmének kockázatát:

  • A munkavállaló fogalmának az Európai Bíróság esetjogához való igazítása. A jelenlegi szabályok szerint a meghatározások eltérőek lehetnek és így a munkavállalók bizonyos kategóriáit nem tartalmazzák. A Bíróság esetjogában alkalmazott fogalom átvételével biztosítható, hogy az irányelv ugyanazokat a tág értelemben vett munkavállalói kategóriákat fedje le.
  • Ezzel az irányelv hatálya alá kerülnek olyan foglalkoztatási formák, amelyek jelenleg kiesnek a szabályozások alól. Ide tartoznak a háztartási alkalmazottak, a marginális részmunkaidős munkavállalók vagy a nagyon rövid szerződéssel rendelkező munkavállalók, és a szabályozás az olyan új foglalkoztatási formákra is kiterjesztésre kerülne, mint a behívás alapján való alkalmazás, az utalványrendszerben való foglalkoztatásés a platformokon keresztül való foglalkoztatás.
  • Annak biztosítása, hogy a jelenlegi helyzettel ellentétben a munkavállalók ne csupán a foglalkoztatás kezdetétől számított két hónap múlva, hanem már az első napon aktualizált és részletekbe menő információkat kapjanak .
  • Olyan új minimum jogok bevezetése, mint a főként változó munkaidő mellett foglalkoztatottak esetében a kiszámíthatóbb munkához való jog, egy biztosabb foglalkoztatásra való átváltás kérelmezésének lehetősége és a kérelemre való írásbeli válaszhoz való jog vagy a fizetésbe beleszámított kötelező képzéshez való jog.
  • A végrehajtási és a jogorvoslati eszközök megerősítése, amelyeket igénybe lehet venni abban az esetben, ha a felmerülő nézeteltéréseket nem lehet párbeszéd útján rendezni.

A javasolt irányelvet az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, majd a tagállamoknak vagy jogszabályok vagy a szociális partnerek által kialakított kollektív szerződések útján végre kell hajtaniuk. A szociális párbeszéd jelentőségének teljes mértékű elismeréseként a szociális partnereknek lehetőségük lesz az irányelv által javasolt minimum jogok finomhangolására, feltéve hogy tiszteletben tartják az irányelv által garantálni kívánt védelem általános szintjét.

Ez a kezdeményezés egyike a tisztességes munkakörülményekről és a növekedésről 2017. november 17-én Göteborgban megrendezett szociális csúcstalálkozón meghirdetett szociális jogok európai pillérevégrehajtását célzó bizottsági intézkedéseknek. Konkrétabban véve az irányelv az 5. elv („Biztonságos és rugalmas foglalkoztatás”) és a 7. elv („Tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről és védelem elbocsátás esetén”) végrehajtásához járul hozzá.

Háttér-információk

„A kiszámítható és átlátható munkakörülményekről szóló irányelvre” irányuló bizottsági javaslat aktualizálja és felváltja a munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991-es irányelvet (91/533/EGK), amely az újonnan felvett munkavállalóknak biztosítja az ahhoz való jogot, hogy munkaadójuk írásban tájékoztassa őket a munkaviszonyuk alapvető feltételeiről. Több mint 25 év elteltével az irányelv nem képes a változó munka-erőpiaci viszonyok leképezésére, különös tekintettel az elmúlt években kialakult munkavégzési formákra. A munkaerőpiac fokozódó rugalmassága és az egyre bővülő munkavégzési formák jóvoltából új munkahelyek jöttek létre, egyre több embernek biztosítva lehetőséget arra, hogy szakmailag aktív legyen. Ezek a változások ugyanakkor rámutattak a munkavállalók védelme terén tapasztalható hiányosságokra, egyes kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók esetében pedig hozzájárultak a bizonytalan egzisztenciális helyzet új formáinak megjelenéséhez.

A kezdeményezést a szociális jogok európai pillérével együtt 2017 áprilisában jelentették be. A Bizottság 2018-as munkaprogramjának részét képezi és kapcsolódik hozzá a szociális partnerekkel való, két részből álló konzultáció is. A szociális partnerek nem folytattak tárgyalásokat és nem javasoltak saját megállapodást, ezért a Bizottság úgy határozott, hogy lépéseket tesz az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban.

A kezdeményezés emellett válaszként szolgál a szociális jogok európai pilléréről szóló 2017. január 19-i európai parlamenti állásfoglalásra, amely egy, az összes foglalkoztatási formára vonatkozó tisztességes munkakörülményekről szóló keretirányelv kidolgozását kéri, továbbá válaszol a munkakörülményekről és a bizonytalan foglalkoztatásról szóló 2017. július 4-i állásfoglalásra is, amely a foglalkoztatás új formáinak figyelembevétele érdekében az 1991-es irányelv felülvizsgálatára szólít fel.

December 14–15-i ülésén az Európai Tanács sürgette az uniós jogalkotót a függőben lévő európai szintű szociális vonatkozású ügyekben való előrehaladásra, köztük az azon intézkedésekben való előrelépésre, amelyek a Bizottság munkaprogramjában szerepelnek: ez alá tartozik ez az irányelv is.

A javasolt irányelv kidolgozása egy nyilvános konzultáció és a jelenlegi jogszabályok átfogó értékelése alapján történt, ezek eredményeit hatásvizsgálat foglalja össze.

A következő lépések

A rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően ezt a javaslatot az Európai Parlament és a Tanács is megvizsgálja.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ