A külföldi munkavállalás adózási kérdései - Hogyan befolyásolják a személyes körülmények az adózási kötelezettséget?

2018.01.19. Jogi Fórum / Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Sokan próbálnak napjainkban szerencsét külföldön, és legalább ennyire gyakori, hogy külföldi állampolgárok telepednek le huzamosabb időre Magyarországon. Mindenkinek más és más a hozzáállása a külföldi tartózkodáshoz: egyesek már csomagolás közben a hazatérést tervezik, van, akiknek egy hosszú, külhoni tartózkodás alatt támad fel a honvágyuk, mások viszont valóban tartós külföldi életre rendezkednek be. Márpedig mindezen körülményeknek komoly hatása van az adófizetési kötelezettségre: nem mindegy ugyanis, hogy valaki 45%-os angol, 15%-os magyar vagy esetleg 0%-os dubaji adóteher mellett juthat hozzá jövedelmeihez.

Hol adózunk és miért?

"A nemzetközi adózási szabályok alapján a magánszemélynek ott kell elsősorban adófizetési kötelezettségét teljesítenie, ahol az adózási illetősége van – adózási illetőséget pedig valaki abban az országban szerez, amelyikkel a legerősebb a kötődése" – foglalja össze Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. Annak megállapítására, hogy a kötődés melyik országgal a legerősebb, az adóegyezmények egy, négy lépcsőből álló tesztrendszert állapítottak meg, amelyben elsődlegesen az állandó lakhelynek, ezt követően az életvitel központjának, majd a szokásos tartózkodási helynek van jelentősége. Végső soron, kétség esetén, az adott országok egymás között egyeztetéssel döntik el, hogy egy magánszemély melyik országban adóköteles.

Az tehát, hogy egy magánszemély melyik országban rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, azonban az a személyes körülmények alakításával befolyásolható. Ha például valaki átmenetileg Dubajban dolgozik és szeretné az ottani adómentességet kihasználni, úgy elegendő lehet magyar állandó lakóhelyét teljesen feladnia (és magyarországi tartózkodásai esetén szállodában lakni). Ugyanígy elegendő lehet, Dubajban több mint 183 napot tartózkodnia, hacsak nem állapítható meg egyértelműen, hogy az életvitel központja Magyarország. Másik oldalról, ha valaki Angliában dolgozik, de nem akarja elveszíteni a kedvező magyarországi adózás lehetőségét, úgy célszerű életkörülményeit úgy alakítania, hogy életvitelének központja egyértelműen Magyarországra essen: hagyja itthon családját, a külföldi letelepedés minden szándékát nélkülözze, ne vállaljon Angliában politikai, szociális funkciókat, hétvégenként rendszeresen járjon haza.

Az illetőség megtervezésének lehetősége azonban csak akkor működik, ha Magyarország és a munkavégzés országa között kettős adóztatási egyezmény áll fenn. Egyezmény hiányában ugyanis Magyarország akkor is magyar illetőségűnek minősíti az állampolgárt, ha egyébként életvitelszerűen külföldön él, és esetleg meg sem fordul Magyarországon. Ez pedig váratlan meglepetésekhez vezethet. Példaként: az Egyesült Arab Emirátusokkal hazánknak van már egyezménye, de az csak 2015-ben lépett hatályba, az egyezmény az ez előtt keletkezett jövedelmeket nem fedi le, így azok adóztathatók Magyarországon, akkor is, ha a magyar magánszemély életvitelszerűen az Emirátusokban élt.

És a TB hogy alakul?

A világ egyszerű lenne, ha az szja és a társadalombiztosítási járulék kéz a kézben járna és ott kellene TB-t fizetni, ahol szja-t is fizetünk. Ez azonban nem így van.

TB-t elsősorban nem a lakóhely szerint, hanem (legalábbis az EU-ban és Svájcban) ott kell megfizetni, ahol az illető munkát vállal. Könnyen belátható, hogy nem feltétlenül esik ugyanabba az országba, ami az állandó lakóhely és a munkavégzés országa, elég itt az osztrák határ mellett élő, de Ausztriában dolgozó magyarokra gondolni. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy szja-t Magyarországon, TB-járulékot viszont Ausztriában kell fizetni.

Fontos tudni mindamellett, hogy ha a kiköltözött magyar magánszemélynek egy másik EU országban áll fenn TB viszonya, úgy tőle a NAV a 7.000 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot sem követelheti. A tapasztalatok szerint a NAV ezt a járulékot mindaddig kiveti, amíg a magánszemély magyarországi lakcíméről ki nem jelentkezik, vagy külföldi TB viszonyának meglétét az adóhatóság felé nem igazolja. Jobb ezt megtenni már a kiköltözéssel egy időben, mint akkor észbe kapni, amikor a NAV már végrehajtási cselekményeket indít a többszöri 7.000 Ft beszedésére.

Külföldre megyek, mit csináljak?

Érdemes tehát adózási szempontból is észnél lennie annak, aki külföldi munkavégzésre adja a fejét. Tudatos tervezéssel komoly adómegtakarítás érhető el a kiköltözés során, ráadásul elkerülhetők lehetnek az indokolatlan adó- és járulékterhek is.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ADÓZÁS