Magatartási kódex az online gyűlöletkeltés ellen - 24 órán belül eltávolítva! - Egy eredményes uniós kezdeményezés

2018.01.22. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex pénteken közzétett harmadik értékelése azt jelzi, hogy az IT vállalatok a számukra bejelentett jogellenes gyűlöletbeszéd átlagosan 70 %-át eltávolították. Az értékelést nem kormányzati szervezetek és közintézmények végezték.

2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy a magatartási kódex révén fellépnek az gyűlöletkeltő tartalmak Európán belüli elterjedése ellen. A harmadik nyomonkövetési szakasz azt mutatja, hogy a vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet. Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést.

Az Instagram és Google+ a múlt hét végén bejelentették, hogy csatlakoznak a magatartási kódexhez, így tovább bővül az annak alkalmazási körébe tartozó szereplők száma.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke üdvözölte ezeket az eredményeket: „Az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy az online platformok komolyan veszik azt a kötelezettségvállalásukat, hogy felülvizsgálják a bejelentéseket, és 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet. Határozottan arra bátorítom az IT vállalatokat, hogy az általunk tavaly közzétett iránymutatásnak megfelelően javítsák az átláthatóságot és a felhasználóknak nyújtott visszajelzéseket. Fontos továbbá, hogy biztosítékok állnak rendelkezésre a túlzott mértékű törlés elkerüléséhez és az alapjogok, így a véleménynyilvánítás szabadságának védelméhez.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta:„Az internetnek biztonságosabbá kell válnia, valamint mentesnek kell lennie a gyűlöletbeszédtől, az idegengyűlölő és rasszista tartalomtól. A magatartási kódex mára sikeres eszköznek bizonyult a jogellenes tartalom gyors és hatékony eltávolítása tekintetében. Ez azt jelzi, hogy a technológiai vállalatok, a civil társadalom és a politikai döntéshozók közötti szoros együttműködéssel eredményeket érhetünk el, miközben megőrizzük a szólásszabadságot. Bízom abban, hogy az IT-vállalatok hasonló elszántságról tesznek majd tanúbizonyságot más fontos problémákkal, például a terrorizmus elleni küzdelemmel vagy a felhasználóikra nézve kedvezőtlen szerződési feltételekkel kapcsolatos együttműködés során is."

2016. májusi elfogadása óta a magatartási kódex folyamatosan eredményeket ért el a bejelentett jogellenes tartalom eltávolítása terén, amint arról a mai értékelés is tanúskodik:

  • Az IT vállalatok átlagosan 70 %-át eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 %-ról, és a 2017. májusi második nyomkövetés során tapasztalt 59 %-ról.
  • Jelenleg minden részt vevő IT-vállalat maradéktalanul eleget tesz annak a célnak, hogy 24 órán belül felülvizsgálják a bejelentések többségét; az átlagos felülvizsgálati arány meghaladja a 81 %-ot. Ez a szám a kétszeresére nőtt az első nyomonkövetési szakasz óta, és tovább emelkedett az előző nyomonkövetési szakaszban regisztrált, a 24 órán belül megvizsgált bejelentésekre vonatkozó 51 %-os mértékről.

Min kell még javítani?

Bár a magatartási kódex fő vállalásai teljesültek, további javításokat kell elérni a következő területeken:

A bejelentések átlagosan közel egyharmada esetében a felhasználók továbbra sem kapnak visszajelzést – a válaszadási arányok IT-vállalatonként eltérőek. Az átláthatóság és a felhasználóknak adott visszajelzés olyan terület, ahol további javításokra lenne szükség.

A magatartási kódex kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló jogszabályt, amely előírja, hogy eredményesen kell fellépni a jogellenes online és offline gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek büntetőeljárás alá vonása érdekében. A vállalatoknak bejelentett ügyek átlag egyötödéről a nem kormányzati szervezetek bejelentést tesznek a rendőrségnek vagy az ügyészségnek is. Ez a szám több mint megkétszereződött a legutóbbi nyomonkövetési jelentés óta. A rendőrségnek megfelelően ki kell vizsgálnia az ilyen ügyeket. A Bizottság az együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló hálózatot alakított ki a nemzeti hatóságok, a civil társadalom és a vállalatok számára, valamint célzott pénzügyi támogatást és operatív iránymutatást nyújtott. Mostanra a tagállamok mintegy kétharmada létrehozta az online gyűlöletbeszédért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot. A Bizottság 2018 tavaszán a témával foglalkozó párbeszédet tervez a tagállami hatóságok és az IT-vállalatok között.

A következő lépések

A Bizottság a civil társadalmi szervezetek segítségével továbbra is rendszeresen nyomon követi a kódex informatikai vállalatok általi végrehajtását, és az a célja, hogy további online platformokra is kiterjessze az ellenőrzést. A Bizottság további intézkedéseket is fontolóra vesz majd, ha megtorpannak vagy alábbhagynak az erőfeszítések.

Háttér

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az EU-nak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelőssége van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az egész világon. Ugyanakkor ezen szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd.

Válaszul a rasszista és az idegengyűlölő online gyűlöletbeszédre, a az Európai Bizottság és négy nagyobb IT-vállalat (Facebook, Microsoft, Twitter és YouTube) 2016. májusban az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet fogadott el.

Ezt a harmadik értékelést 27 tagállam azon nem kormányzati szervezetei és közintézményei végezték, amelyek bejelentéseket tettek. 2016. december 7-én a Bizottság ismertette az első nyomonkövetési eljárás eredményeit a magatartási kódex végrehajtásának értékelése céljából. 2017. június 1-jén közzétette a második nyomonkövetési forduló eredményeit.

Szeptember 28-án a Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben iránymutatást nyújt a platformoknak a jogellenes online tartalom eltávolítására szolgáló bejelentési és intézkedési eljárásokról. Ez az útmutató kiemeli a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fontosságát, valamint azt, hogy folytatni kell a magatartási kódex végrehajtására irányuló munkát.

2018. január 9-én több európai biztos találkozott az online platformok képviselőivel, hogy megvitassák a jogellenes online tartalom, így az online terrorista propaganda, és az idegengyűlölő, rasszista gyűlöletbeszéd, valamint a szellemitulajdon-jogok megsértésének terjedése elleni küzdelemben elért eredményeket (lásd: együttes nyilatkozat).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
INTERNET
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
GYŰLÖLETBESZÉD