Bírósági design

2018.01.26. Jogi Fórum / Fóris Gábor

Komoly, sok esetben indokolatlan és átgondolatlan elvárásokkal szabályozza az OBH az újonnan felálló bírósági ügyfélközpontokban a dolgozók öltözködését - véli Schiffer Miklós stílus szakértő, aki szerint a szándék jó, de megjelenés és stílus szempontjából "kifejezett blődségek" vannak a Design Alapok kézikönyvben.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2015. június 4-én kötött Stratégiai Partnerségi Megállapodást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME), hogy szakmai tudásával, tapasztalatával közreműködjön a bíróságok XXI. századi arculatának kialakításában. Az együttműködés eredményeként készült el a Design Alapok kézikönyv, mely rövid időn belül a támadások kereszttüzébe került - talán nem véletlenül. A kézikönyv egyebek mellet például azt is szabályozza, hogy a heti hány bugyit, illetve alsónadrágot ajánlott viselni a bírósági ügyfélközpontokban dolgozóknak.

"A Design Alapok kézikönyvön, amely nyolc millió forintba került, tíz tervező hat hónapon keresztül dolgozott" - nyilatkozta korábban a Kossuth Rádióban Orlai Balázs, a MOME adjunktusa, aki hivatásos amatőröknek titulálta az Egyetem szakembereit.

Az OBH szerint a Design Alapok kézikönyv kiemelt célja, hogy az ügyfelek egyszerűbben, komfortosabban, minőségi szolgáltatás keretében intézhessék ügyeiket, úgy ahogy a kormányablakok esetében.

„A MOME designerei két hónapon keresztül tanulmányozták a kezelőirodák működését, amelynek eredményeként javaslatot fogalmaztak meg az ügyintézési folyamatok optimalizálására, valamint a létrehozandó ügyfélközpontok belső berendezésére, bútorozására, tájékoztató felirataira, valamint megvizsgálták, hogy miként vezethetők be új öltözködési iránymutatások” – olvasható a Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által jegyzett bevezetőben.

Az arculati kézikönyv Formaruha koncepció fejezete hosszan taglalja a MOME által fontosnak tartott öltözködési javaslatokat. A Hivatal azonban sajtónyilatkozataiban kínosan kerüli az öltözködési  iránymutatással kapcsolatos kérdéseket, több médiumban ugyanis erőteljes negatív kritikai éllel szerepelt a dolgozók megjelenésével foglalkozó fejezet.

Illusztráció - Forrás: zoek.uk

A Jogi Fórum az öltözködési iránymutatással kapcsolatban az alábbi kérdéseket tette fel az OBH-nak:

  • A Design Alapok 1.0 a kézikönyv végleges verziója?
  • Amennyiben nem, min terveznek változtatni?
  • Kikre fog pontosan vonatkozni a szabályzat?
  • A Formaruha koncepció fejezetben leírtakat ellenőrizni fogják? Figyelmeztetni fogják a dolgozókat a kézikönyvben lefektett szabályok betartására?
  • Felvételnél kizáró ok lehet egy olyan dolog, amit a kézikönyv nem javasol (pl.: hiányzó vagy ápolatlan fogak, ápolatlan haj, tetoválás, dohányzás, stb.)
  • Azért kell mindent leszabályozni, mert ennyire nem egyértelmű a dolgozók számára az alapvető higiénia és a megfelelő hivatali viselet?
  • Nem gondoltak egységes formaruha bevezetésére? Volt/van ilyen terv?
  • Az egyéb igazságügyi alkalmazottak és a bírák megjelenésének szabályozására is létezik hasonló iránymutatás, illetve tervezik annak elkészítését?
  • Anyagilag támogatja az OBH, hogy a dolgozó be tudja tartani a szabályzatot (ruhapénz, egészségpénztár, stb...)?

Kérdéseinkre az OBH választ nem adott, mindössze az arculati kézikönyv tanulmányozását javasolták lapunknak, továbbá egy, a magyar televízió M1 csatornáján és egy, a Kossuth rádióban elhangzott interjú megtekintését, illetve meghallgatását. Az interjúkat megnéztük, illetve meghallgattuk. Válaszokat így sem kaptunk kérdéseinke.

Kikértük hát Schiffer Miklós stílus szakértő véleményét a kézikönyv öltözködési rovatáról. A szakértő így nyilatkozott lapunknak: 

„A szándékkal egyetértek, öltözködési iránymutatásra, szabályzatra szükség van a hivatalokban, az igazságügyi szerveknél, az ügyfélközpontokban. Az iránymutatás készítőjét nyilvánvalóan a legjobb szándék vezérelte, és a cél is jó, de öltözködés, megjelenés és stílus szempontjából kifejezett blődségekkel van tele a kézikönyv!

A  Moholy-Nagy Művészeti Egyetem divatszakértői láthatóan nem értenek a divat-öltözködés kommunikációhoz. Cégeknek szoktunk készíteni ugynevezett Company Dress Codot, mely a dolgozóik megjelenését szabályozza. De a Design Alapok kézikönyv Formaruha koncepciója nem szabályoz, és nem is ajánl. Nem határoz meg formaruhát, kötelező megjelenést, de ajánl, vagy inkább elvár (ez számomra nem egyértelmű) bizonyos öltözködési, megjelenési formákat. Az ajánlásai pedig napjaink hivatali öltözködése és stílusa, a divat szempontjából érthetetlenek, ha fogalmazhatok ismét így: blődségek!

Mit ajánl? Például: férfiak esetében fekete cipőt. Miért csak fekete? Kérdezem én. A cipő talpa maximum 2, a sarka 3 cm vastag legyen. Komolyan, milyen férfi cipőnek van két centiméter vastag talpa?! De ugyanez a női cipőnél: 3 cm vastag talp és 7,5 cm-es sarok is engedélyezett. Ez milyen divatirányzat? Az eleganciához nincs köze, az biztos.

________________________________________________________________________________

Az olasz légitársaság, az Alitalia új egyenruhája 2016-ban jelent meg Rómában. Ettore Bilotta tervei alapján egy 500 fős csapat fejlesztette ki és hívta életre az uniformisokat. Egy vörös, zöld és sötétkék színrendszer váltja fel az egykori haditengerészet kék és zöld színét. A karcsú, elegáns egyenruhákat az 1950-es és 1960-as évek elegáns olasz divatja ihlette. A szöveteket Toszkánában készítik, a selyem pedig Comóból származik. Az öltönyöket a férfiaknak Pugliában szabták meg, a bőr kiegészítők Nápolyban készültek, kivéve a Marche régióból származó cipőket. - Forrás: italytravel.com

________________________________________________________________________________

Másik példa: az óra szíja vagy bőr legyen vagy fém. Műanyag, kaucsuk vagy textil nem lehet? Ennek így semmi értelme. Aztán: a napszemüveg viselete nem javasolt épületen belül. Logikus. Szemüveg viselete engedélyezett. Még jó, hogy megengedik!

Az ápoltságra vonatkozóan is vannak érdekes részek a kézikönyvben: A borosta például kerülendő a férfak esetében. Én nem gondolom, hogy egy férfi attól ápolatlan, hogy borostás. A nőknek nem javasolt a kibontott haja. Miért nem, ha ápolt? A frufru legyen rendezett. Mégis mire gondolnak? A műhaj és paróka viselete azonban megengedett. Hát ez nagyszerű!

De a Design Alapok kézikönyvben a szabályok csúcsa: a munkavégzés során javasolt tiszta, a felsőruházatnak megfelelő színű fehérnemű használata, mégpedig heti öt darab. És ki fogja ezt ellenőrizni? - kérdezem én.

Ezek az elvárások és ajánlások, ebben a formában érthetetlenek, indokolatlanok, és feleslegesek! A Design Alapok kézikönyv Formaruha koncepciója egy elhibázott, túlszabályozott, átgondolatlan szabályhalmaz. Egy biztos, nem a hivatali stílust és eleganciát, nem a minőségi szolgáltatást, így nem az ügyfelek érdekeit szolgálja. 

Véleményem szerint egyszerűbb és hatékonyabb lett volna egy olyan Dress Code meghatározása, mely minden dolgozónak egységes, elegáns formaruhát tett volna kötelezővé. Néhány egyértelmű, kötelező öltözködési szabály, a fölösleges sallangok nélkül. Természetesen a megfelelő higienia is nagyon fontos elvárás, de úgy gondolom, hogy ha a női haj frissen mosott és ápolt, akkor mindegy, hogy a hölgy vállára omlik, vagy éppen copfba van fogva. 

Az öltözködési hibák, a rossz megjelnés, a stílustalanság ma Magyarországon sajnos össztársadalmi probléma, így jellemző a jogászokra és egyéb igazságügyi alkalmazottakra is. Ha elegáns és stílusos hivatalokat és igazságügyi szerveket, ha minőségi arculatot és szolgáltatást szeretnénk, akkor szükség van szabályzatokra és iránymutatásokra. Ez biztos. De egy rossz szabályzat adott esetben többet árt, mint használ. 

Nézzük csak: Ha egy alkalmazott kizárólag a Design Alapok kézikönyv alapján öltözködik, óriási hibákat követhet el. Mert előfordulhat például, hogy egy szabálykövető, a Formaruha koncepció elvárásait maximálisan betartó férfi dolgozó rövid nadrágban, zokni nélkül, zárt fekete cipőben jelenik meg a bírósági ügyfélközpontban szolgálatot teljesíteni. Sőt még visszafogott, bedugós vagy karika fülbevaló is lehet a fülében, és arany vagy ezüst karkötő a csuklóján. A haja lehet hosszú, hajgumival lófarokba fogva ez is megengedett. Képzeljük csak el! A feltevésem szélsőséges, de talán érthető mire gondolok.

Én azt javasolnám az OBH-nak, hogy gondolják át még egyszer a Formaruha koncepció szabályrendszerét. A kevesebb néha több, és hatékonyabb, főleg ha átgondolt, egyértelmű és kötelező."

A Design Alapok 1.0 kézikönyv ITT elolvasható.

Kapcsolódó interjú:

Stílusos jogászok - Beszélgetés Schiffer Miklós stílus szakértővel

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL