Még nem létező jogszabályra alapozott alkotmányjogi panasz - Döntés a vigalmi negyed nyitvatartásáról szóló népszavazási ügyben

2018.02.14. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendelet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság eljárásának előzményeként a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?" Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdés alapjogok jogellenes korlátozásához vezet. A törvényszék helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát, az indítványozó a törvényszék végzését támadva fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között arra hivatkozott, hogy a népszavazási kérdés nyomán elfogadandó önkormányzati rendelet sértené a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek, vagyis harmadik személyeknek a jogait. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó érintettsége ebben az esetben nem állapítható meg.

Az indítványozó a fentieken túl saját alapjogainak sérelmére is hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Álláspontja szerint a népszavazás nyomán megszülető önkormányzati rendelet ellehetetleníti majd, hogy a tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, illetve az ingatlanok értéke is jelentősen csökkenni fog. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható. A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa, vagyis mindez jelenleg eshetőleges. 

A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

________________________________________________________________________________

Az alkotmányjogi panasz visszautasítása

Az Alkotmánybíróság az előadó alkotmánybíró javaslatára dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, vagy – amennyiben a befogadás feltételei nem állnak fenn – az alkotmányjogi panasz visszautasításáról.

Az alkotmányjogi panasz visszautasításának van helye, ha az indítványozó érintettsége nem állapítható meg, vagy ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki. Visszautasítja az Alkotmánybíróság a panaszt akkor is, ha az abban felvetett problémát korábban már elbírálta (res iudicata), ha az indítvány elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ha a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozat elmaradt, s mindez az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve ha az indítvány egyéb okból nem felel meg a törvényi feltételeknek. A befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság tanácsa rövidített indokolással ellátott végzést hoz.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG