A francia kormány a munkajogi reformhoz hasonlóan a parlament megkerülésével, rendeletekkel, még a nyár előtt végrehajtja a közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott állami vasúttársaság (SNCF) reformját. “Privatizációt nem tervezünk” – közölte Edouard Philippe miniszterelnök hétfőn.
“Ez nem az SNCF privatizációt előkészítő reform, az SNCF állami vállalat, amely közszolgáltatást lát el. A franciák kulturális örökségének része és az is marad” – hangsúlyozta Edouard Philippe kormányfő.
A 140 ezer embert foglalkoztató francia nagyvállalat reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.
“Riasztó a helyzet, hogy azt ne mondjam, tarthatatlan. A franciák, akár járnak vonattal, akár nem, egyre többet fizetnek ezért a közszolgáltatásért, amely egyre rosszabbul működik” – tette hozzá Edouard Philippe.
A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a 140 ezer francia vasúti dolgozó kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik.
Az SNCF reformjáról tíz nappal ezelőtt bemutatott 43 pontos ajánlásban a kisebb, nem eléggé kihasznált és nem rentábilis vasúti útvonalak megszüntetése is szerepelt. Ez ellen a szakszerveteken kívül a vidéki városvezetők is tiltakoztak, ezért ezt a javaslatot a kormány elvetette és ígéretet tett arra, hogy egyetlen vonalat sem zárat be.
A miniszterelnök jelezte, hogy az őszi munkajogi reformokhoz hasonlóan, rendeleti úton kívánja az SNCF reformját végrehajtani.
“Gyorsan akarunk haladni, de nem akarjuk kihagyni az egyeztetést vagy a parlamenti vitát” – mondta a Edouard Philippe, kiemelve, hogy a rendeleteknek elsősorban “a technikai részekre kell vonatkozniuk”.
A rendeleti reformot engedélyező törvénytervezetet a kormány március 15-ig a parlament elé terjeszti, s a reform kulcsintézkedéseit a nyár előtt életbe lépteti.
A felsőház jobboldali elnöke a France Inter közrádióban úgy fogalmazott: “A rendeletek azért vannak, hogy rendkívüli helyzetekben alkalmazzák. Amennyiben a parlamentet nem kérdezik meg egy, a területfejlesztés szempontjából ennyire fontos kérdésben, az a parlamenti demokrácia megtagadása lesz. Egyértelműen most megmondom, hogy ebben a témában nekünk is lesz még szavunk”.
A szakszervezetek többsége tárgyalóasztalhoz ül a reformok megvitatására, de a rendeleti bevezetést provokációnak tekinti a kormány részéről. A legradikálisabb szakszervezet, a CGT már előzetesen egynapos országos tiltakozásra szólította fel a vasutasokat március 22-re. Ugyanezen a napon, az 1968-as diáklázadások kezdetének ötvenedik évfordulójára hirdettek országos tüntetést a közalkalmazottak is, a rájuk vonatkozó reformok miatt. A többi szakszervezet kedden egyeztet arról, hogy csatlakoznak-e a sztrájkfelhíváshoz.
