Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Továb gyűrűzik a szlovén-horvát határvita - Zágráb elutasítja a nemzetközi döntőbíróság ítéletét, Ljubljana keresetet indít

2018.03.12. Jogi Fórum / MTI

Szlovénia kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújt be az Európai Bírósághoz Horvátország ellen, mert Zágráb elutasítja a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott tavaly júniusi ítéletét - közölte Miro Cerar szlovén kormányfő.

A lépést illetően a szlovén parlament külügyi bizottsága egyhangú támogatásáról biztosította a miniszterelnököt, aki mint mondta: nagyon örül, hogy ebben a kérdésben nagy az egyetértés a pártok között.

A testület zárt ajtók mögött tárgyalt, és Miro Cerar a sajtónak ezzel kapcsolatban részleteket nem közölt.

A külügyminisztérium egy külföldi ügyvédi irodát bízott meg folyamat elindításával. Az erre vonatkozó  dokumentumot már a jövő héten eljuttatják  a bizottságnak, amelynek három hónapja van arra, hogy véleményt mondjon az ügyben. Amennyiben ezt nem teszi meg, az ügy az Európai Bíróság elé kerül - húzta alá Cerar.

Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárás. Ez kimondja: bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.