Nagyobb fokú munkajogi védelem rákkeltő anyagokkal szemben - Egy tudományos alapokon nyugvó uniós jogalkotási javaslat

2018.04. 6. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Bizottság a munkavállalók öt újabb rákkeltő vegyi anyagnak való kitettségének a korlátozására tesz javaslatot az eddigi 21 olyan anyag mellett, amelyekre vonatkozóan már korlátozásokat vezettek be, illetve amelyek korlátozását már javasolták. Becslések szerint a javaslat több mint 1 millió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítaná és több mint 22 000, foglalkoztatással összefüggő betegség kialakulását előzné meg.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A Bizottság ismét fontos lépést tett a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések és más egészségügyi problémák elleni küzdelemben. Öt további vegyi anyag tekintetében javasoljuk a munkavállalók kitettségének korlátozását. Ezáltal hozzájárulunk több mint 1 millió európai munkavállaló fokozottabb védeleméhez, valamint a munkahelyek egészségesebbé és biztonságosabbá tételéhez, ami a szociális jogok európai pillérének egyik alapvető elve.”

A Bizottság azt javasolja, hogy a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvet öt vegyi anyag tekintetében egészítsék ki új határértékekkel. Ezek a határértékek azt szabályozzák, hogy a munkahelyi levegőben bizonyos rákkeltő vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. Az alábbi öt, a munkavállalók szempontjából rendkívül jelentős rákkeltő anyagot választották ki:

  • kadmium és szervetlen vegyületei;
  • berillium és szervetlen berilliumvegyületek;
  • arzénsav és sói, valamint szervetlen arzénvegyületek;
  • formaldehid;
  • 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) (MOCA).

Az első három rákkeltő anyagot széles körben használják olyan különböző ágazatokban, mint például a kadmiumgyártás és -finomítás, a nikkel-kadmium akkumulátorok gyártása, a mechanikus fémbevonás, a cink- és rézolvasztás, az üveggyártás, az elektronikai, vegyipari vagy műanyag termékek gyártása, az újrahasznosítás, valamint használják öntödékben, laboratóriumokban, illetve az egészségügyben is.

A szóban forgó öt anyagnak, valamint a még mérlegelés tárgyát képező más anyagcsoportoknak való magas kitettség megelőzését célzó hatékony intézkedéseknek sokkal kedvezőbb hatásuk lesz, mint önmagában a rákmegelőzésnek. A kitettségre vonatkozó határértékek bevezetése nem csupán a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések számának csökkenését eredményezné, de a rákkeltő anyagok és mutagének okozta egyéb súlyos egészségügyi problémákat is visszaszorítaná. A berilliumnak való kitettség például a tüdőrák mellett gyógyíthatatlan krónikus berillium betegséget (berilliózist) is okoz.

Az uniós határértékek egyben egységes követelményeket támasztanak, és ezzel hozzájárulnak a minden vállalkozás számára egyenlő feltételek megteremtéséhez, és egyértelműen meghatározott közös célt tűznek ki a munkáltatók, a munkavállalók és a végrehajtási hatóságok elé. A javaslatnak köszönhetően tehát a munkavállalók egészségvédelmi rendszere hatékonyabb, az egységes piac működése pedig méltányosabb lesz.

A szóban forgó jogalkotási javaslat tudományos adatokon alapul, és kidolgozását széles körű társadalmi párbeszéd előzte meg, melyben az érdekelt felek, elsősorban munkáltatók, munkavállalók és tagállamok képviselők is részt vettek.

Háttér

A Bizottság elkötelezetten fellép annak érdekében, hogy tovább erősítse a munkavállalóknak a magas szintű egészségvédelemhez és biztonsághoz való jogát. A szociális jogok európai pillére, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen hirdetett ki a tisztességes munkafeltételek és növekedés témájában 2017. november 17-én, Göteborgban megrendezett szociális csúcstalálkozón, elismeri, hogy a munkavállalók egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez való joga alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU-ban megvalósulhasson a jobb munka- és életkörülmények felfelé igazodó konvergenciája. A munkavállalók egészségének a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való munkahelyi kitettség folyamatos csökkentése révén megvalósuló védelme a Juncker elnök vezette Bizottság konkrét intézkedése e kiemelt fontosságú probléma kezelésére.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a munkavégzéssel összefüggő halálesetekért elsősorban a rák felelős. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 52%-a ráknak tulajdonítható, 24%-uk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 2%-ukat pedig munkahelyi baleset okozza. Bizonyos vegyi anyagokkal való munkahelyi érintkezés rákot okozhat. Noha a rák igen összetett betegség, és okait csak nehezen lehet azonosítani, a vegyi anyagoknak való munkahelyi kitettség okozta rákos megbetegedések egyértelműen megelőzhetők, ha a betegséget kiváltó anyagokkal való érintkezést csökkentjük vagy megszüntetjük.

Az EU 2004-ben elfogadta a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvet (2004/37/EK), hogy megvédje a munkavállalókat ezekkel a kockázatokkal szemben. Ez az irányelv meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a rákkeltő vegyi anyagoknak és a mutagéneknek való kitettség megszüntetésére, illetve korlátozására, hozzájárulva a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések és kapcsolódó betegségek megelőzéséhez.

A rákkeltő anyagokra vagy mutagénekre vonatkozó tudományos ismeretek folyamatosan bővülnek, és a technológiai haladás révén javítható a munkavállalók védelme. Annak biztosítása érdekében, hogy a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvben a munkavállalók védelmére megállapított mechanizmusok a lehető leghatékonyabban működjenek, és hogy a tagállamokban mindig a legkorszerűbb megelőző intézkedések legyenek érvényben, az irányelvet rendszeresen felül kell vizsgálni. Ezért a Bizottság mindent megtett azért, hogy a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvet folyamatosan a legújabb tudományos és technikai fejlődésekhez igazítsa, figyelembe véve a szociális partnerek és a tagállamok véleményét.

A rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvhez a Bizottság eddig két módosítást javasolt – 2016 májusában, illetve 2017 januárjában –, amelyek nyomán összesen 21 rákkeltő anyag tekintetében állapított meg határértékeket. Az első módosítást 2017 végén (EU) 2017/2398 irányelvként fogadták el a társjogalkotók. A jogalkotási módosításokra irányuló második javaslatról jelenleg tárgyalnak a jogalkotók. Az EU-ban mintegy 21 millió olyan munkavállaló van, aki a három jogszabály-módosítási javaslatban szereplő vegyi anyagok közül legalább egynek ki van téve.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EGÉSZSÉGÜGY
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ