Kit támogatnak a közpénzekből finanszírozott alapítványok? - Az Alkotmánybíróság mulasztás pótlására hívta fel a jogalkotót

2018.04.13. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A jogalkotó azonban nem biztosította megfelelően a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által nyújtott támogatások átláthatóságát, az e forrásból támogatottak megismerhetőségét. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, é jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést.

Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát.

Az első alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó pályázatokkal kapcsolatos adatigénylést terjesztett elő a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványához. Az adatigénylés elutasítása miatt, ennek bírósági felülvizsgálata érdekében az indítványozó pert indított. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az adatigénylés teljesítésére kötelezte az alperest, de a természetes személy pályázók személyes adatai megismerésére irányuló kereseti kérelmet elutasította.

Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság sem kötelezte az alapítványt a nyertes pályázók nevének megismerhetővé tételére, mivel úgy ítélte meg, hogy a természetes személy pályázók személyes adatai nem minősülnek sem közérdekű adatnak, sem közérdekből nyilvános adatnak.

A második alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy hasonlóan alakult. Az indítványozó mindkét alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a támadott ítéletek sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat nem találta megalapozottnak.

Alkotmánybírósági hatáskör lenne, ha a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok fogalmát kellene értelmezni, vagyis azt, hogy az Alaptörvény e körben milyen adatokat minősít közérdekű adatnak. Az alapügyben viszont a közpénzekből finanszírozott alperes szervezetek pályázatán nyertes természetes személyek személyes adatainak a megismerhetősége merült fel kérdésként. Az Alkotmánybíróság a bírói döntést érintően így csak azt vizsgálhatta, hogy a bírói jogértelmezés sérti-e az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt, s korlátozta-e ilyen módon a közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok körének megismerését. Jelen esetben nem volt megállapítható, hogy a bíróság megsértette volna az Alaptörvényt.

Mindemellett a jogalkotó köteles olyan szabályozást alkotni, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az alapjogok kiegyensúlyozott érvényesülését. A jogalkotó azonban nem biztosította megfelelően a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által nyújtott támogatások átláthatóságát, az e forrásból támogatottak megismerhetőségét. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, s felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget.

A határozathoz különvéleményt csatolt Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybíró.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
MNB