Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Tavaly 25 300-an vesztették életüket Európa közútjain - Uniós intézkedések a közúti közlekedés biztonságáért

2018.04.16. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság által közzétett 2017-es előzetes közúti közlekedésbiztonsági statisztikák alapján az egymást követő évek viszonylatában másodszor is mintegy 2%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

2017-ben 25 300-an vesztették életüket Európa útjain. Ez 2016-hoz képest 300-zal (–2%), 2010-hez képest pedig 6200-zal (–20%) kevesebb közúti halálesetet jelent. A tendencia biztató, azonban még így is igen nagy kihívást fog jelenteni az EU azon célkitűzésének a teljesítése, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Emellett a becslések szerint tavaly 135 000-en szenvedtek súlyos sérülést közúti balesetben, akiknek jelentős része veszélyeztetett úthasználó: gyalogos, kerékpáros vagy motoros volt. A halálos kimenetelű és a sérüléssel járó közúti balesetek az áldozatokon kívül a társadalom egészét is érintik: becsült társadalmi-gazdasági költségük1 évi 120 milliárd euró. Mindez valamennyi érintett fél részéről további erőfeszítéseket tesz szükségessé annak érdekében, hogy az európai utak biztonságosabbá váljanak. A mindennapi feladatok többségét – például a jogérvényesítést és a tudatosságnövelést – a nemzeti és a helyi hatóságok látják el, de a jelentősebb előrelépés ösztönzése érdekében a Bizottság is megkezdte egy sor konkrét intézkedés kidolgozását. Ez újabb lépést jelenthetne a Juncker elnök által felvázolt „védelmet nyújtó Európa” koncepció megvalósítása felé.

Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos elmondta: „Tavaly 25 300-an vesztették életüket útjainkon, és még ennél is többen szenvedtek el olyan sérülést, amely örökre megváltoztatta az életüket. Ezek a számok megannyi gyászesetet és emberi fájdalmat takarnak. A közúti biztonsággal kapcsolatos felelősség természetesen megoszlik a tagállamok és az Unió között, ugyanakkor meggyőződésem, hogy uniós szinten is többet tehetnénk az európaiak biztonságának javítása érdekében. A Bizottság jelenleg egy sor konkrét intézkedésen dolgozik, melyeket az elkövetkező hetekben tervezünk bejelenteni. A cél egyértelmű: próbáljunk még több életet megmenteni útjainkon.”

Az egymillió lakosra átlagosan jutó 49 halálos kimenetelű közúti balesetet tekintve Európa útjai 2017-ben is messze a legbiztonságosabbak voltak a világon. Az Európai Unión belül 2017-ben Svédország (25 haláleset / millió lakos), az Egyesült Királyság (27), Hollandia (31) és Dánia (32) számolt be a legkedvezőbb számadatokról. A bejelentett adatok szerint 2016-hoz képest Észtországban és Szlovániában csökkent a legnagyobb mértékben a közúti halálesetek száma: 32%-kal, illetve 20%-kal.

Emellett 2017-ben tovább csökkent a különbség a tagállamok között, és mindössze két tagállam (Románia és Bulgária) regisztrált egymillió lakosra vetítve 80-nál több halálesetet.

Következő lépések

A közúti közlekedés biztonságáról szóló, 2017. márciusi miniszteri nyilatkozatra építve a Bizottság jelenleg a 2020–2030 közötti időszakra szóló új közúti közlekedésbiztonsági keretrendszeren dolgozik, és számos konkrét intézkedéssel járul majd hozzá a közúti közlekedés biztonságához. Ez a munka magában foglalhatja a járműbiztonságra és a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére vonatkozó európai szabályok felülvizsgálatát, valamint egy együttműködésen alapuló, összekapcsolt és autonóm mobilitásra való biztonságos átállásra irányuló kezdeményezést.

A szóban forgó intézkedéseket a Bizottság 2018 tavaszán tervezi előterjeszteni.

Melléklet

Közúti halálesetek száma egymillió lakosra vetítve
2017-es előzetes adatok tagállamonként2

 

2010

2016

2017

2016–2017

2010–2017

Belgium

77

56

55

–3%

–26%

Bulgária

105

99

96

–4%

–12%

Cseh Köztársaság

77

58

54

–6%

–28%

Dánia

46

37

32

–13%

–28%

Németország

45

39

38

–1%

–13%

Észtország

59

54

36

–32%

–39%

Írország

47

39

33

–15%

–25%

Görögország

112

76

69

–10%

–41%

Spanyolország

53

39

40

2%

–25%

Franciaország

64

54

53

–1%

–13%

Horvátország

99

73

80

8%

–22%

Olaszország

70

54

56

3%

–18%

Ciprus

73

54

62

15%

–12%

Lettország

103

80

70

–14%

–38%

Litvánia

95

66

67

0%

–36%

Luxemburg

64

56

47

–13%

–25%

Magyarország

74

62

64

3%

–16%

Málta

31

51

43

–17%

46%

Hollandia

32

31

31

0%

–1%

Ausztria

66

50

47

–5%

–25%

Lengyelország

102

80

75

–6%

–28%

Portugália

80

54

62

14%

–31%

Románia

117

97

98

1%

–19%

Szlovénia

67

63

50

–20%

–25%

Szlovákia

65

51

57

12%

–13%

Finnország

51

47

39

–18%

–22%

Svédország

28

27

25

–6%

–5%

Egyesült Királyság

30

28

27

–5%

–7%

EU

63

50

49

–2%

–20%

_________________________________________________________________________________

1Rehabilitáció, egészségügyi ellátás, anyagi károk stb.

2 2017-re vonatkozó statisztika előzetes adatokon alapul. Az egyes országok végleges adataiban előfordulhatnak kisebb változások.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ