Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Problémák az online piactereken - Szigorúbb uniós előírások az átláthatóság és a méltányosság érdekében

2018.05.11. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai(|null) Bizottság új szabályokat terjesztett elő az onlineplatform-gazdaság vonatkozásában, amelyek mintegy biztonsági hálóként működnek a digitális gazdaságban tevékenykedő kisvállalkozások számára.

Az új szabályok nyomán a digitális egységes piac jobb működése várható Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédében tett kijelentéseknek megfelelően, miszerint „az online gazdaságon belüli méltányos, kiszámítható, fenntartható és megbízható üzleti környezet” megóvására kell törekedni. A cél az, hogy a kisebb vállalkozások és kereskedők méltányos, átlátható és kiszámítható üzleti környezetben használhassák a különféle online platformokat. Ennek leginkább a szállodák, az online értékesítést folytató kereskedők, az alkalmazásfejlesztők és más hasonló cégek lesznek a haszonélvezői, amelyek keresőmotorok segítségével növelik weboldalaik látogatottságát.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Az EU-ban kiskereskedők millióinak tevékenysége függ az online platformoktól, hiszen ezeken keresztül szereznek ügyfeleket a digitális egységes piacon. Az új online piacterek a növekedést és az innovációt szolgálják, de az üzleti környezetet csak egyértelmű és egyszerű szabályok bevezetésével lehet fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá tenni. A mai javaslatok átláthatóbbá teszik a digitális gazdaságot, és gondoskodnak a megfelelő fokú kiszámíthatóságról a vállalkozások számára, ami végeredményben az európai fogyasztók érdekeit is szolgálja.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nem akarjuk, hogy az egységes piac a tagállami szabályok sokfélesége miatt széttagolódjon. A Bizottság javaslata azon törekvés jegyében született, hogy átlátható viszonyokat teremtsen és megfelelő jogorvoslati mechanizmusokról gondoskodjon az Unióban tevékenykedő vállalkozások – különösen a kisvállalkozások – számára, mert azok csak így tudják a digitális gazdaságot az előnyükre fordítani. Emellett a javaslat a platformokkal kapcsolatban a jogbiztonságot is garantálja.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A platformok és a keresőmotorok az európai vállalkozások számára nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak a fogyasztók elérése szempontjából, arra viszont ügyelnünk kell, hogy az üzleti felhasználókat ne érje kár amiatt, hogy a vállalatok visszaélnek hatalmukkal. Az átláthatóságra és a hatékony vitarendezésre vonatkozó világos szabályok bevezetésével, valamint az online platformok tevékenységét részletesen elemző megfigyelőközpont létrehozásával ma nagyon fontos lépést tettünk. Az online platformokkal szembeni bizalmat csak úgy tudjuk növelni az EU-ban, ha gondoskodunk arról, hogy az internetes platformok és keresőmotorok egyenlő bánásmódban részesítsék a különböző vállalkozásokat.”

Egy nemrégiben végzett Eurobarométer felmérésben a megkérdezett kis- és középvállalkozások közel fele (42%-a) úgy nyilatkozott, hogy használja az online piactereket termékei és szolgáltatásai értékesítésére. Egy másik tanulmány szerint pedig a platformokon tevékenykedő európai vállalkozások csaknem 50%-a ütközött már valamilyen problémába. A tanulmányból kiderül továbbá, hogy a szerződéses jogviszonyokat érintő problémák 38%-a megoldatlan marad, 26%-a pedig csak nehézségek árán orvosolható. A becslések szerint mindez közvetlenül az értékesítések során kb. 1,27–2,35 milliárd EUR veszteséghez vezet.

Az átláthatóság és a méltányosság biztosítása érdekében tett jogalkotási lépések

Az új szabályok a fenti problémákat a következőképpen kívánják megoldani:

  • Az átláthatóság fokozásával: az online közvetítési szolgáltatások nyújtói kötelesek gondoskodni arról, hogy a foglalkozásszerű felhasználók számára kialakított szerződéses feltételeiket közérthetően fogalmazzák meg, és azok könnyen hozzáférhetők legyenek. Idetartozik többek között az is, hogy előre meg kell állapítani, hogy egy foglalkozásszerű felhasználót milyen okok miatt lehet törölni a platformról, illetve felfüggeszteni. A szolgáltatóknak a szerződési feltételek módosítása esetén észszerű minimális értesítési időt kell alkalmazniuk. Amennyiben egy online közvetítési szolgáltatásokat nyújtó vállalat egy üzleti felhasználó ajánlatának egy részét vagy annak egészét felfüggeszti vagy törli, ezt megfelelően meg kell indokolnia. Ezenkívül e szolgáltatóknak ki kell dolgozniuk és közzé kell tenniük, hogy milyen elveket követnek a következő kérdésekben: i. a szolgáltatásaik által generált adatok közül ki milyen feltételek mellett mely adatokhoz férhet hozzá, ii. milyen bánásmódban részesítik a saját termékeiket és szolgáltatásaikat a foglalkozásszerű felhasználók által kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz képest, iii. hogyan érik el a szerződéses feltételek (az ún. „legnagyobb kedvezmény záradéka”) alkalmazásával, hogy a foglalkozásszerű felhasználók a lehető legnagyobb választékban és a lehető legkedvezőbb áron kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat. Végül pedig mind az online közvetítési szolgáltatások nyújtóinak, mind az online keresőmotorok üzemeltetőinek meg kell határozniuk azokat az általános feltételeket, amelyek alapján a keresés eredményeként feltüntetett termékek és szolgáltatások sorrendjét megállapítják.
  • Hatékonyabb vitarendezéssel: az online közvetítési szolgáltatások nyújtói kötelesek belső panaszkezelő rendszert kialakítani. Az alternatív vitarendezés elősegítése érdekében az online közvetítési szolgáltatások nyújtóinak fel kell tüntetniük a szerződési feltételeikben azokat a független és szakképzett mediátorokat, akikkel vitarendezés céljából hajlandóak jóhiszeműen együttműködni. A Bizottság emellett az ágazatot is ösztönözni kívánja arra, hogy az egyes vállalatok önkéntes alapon független mediátorokból álló szakértői gárdát állítsanak össze, akik rendezni képesek az online közvetítési szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült vitákat. Végezetül pedig a vállalkozásokat képviselő szövetségek jogot kapnak arra, hogy a vállalkozások nevében jogi úton is érvényesítsék az átláthatóságra és a vitarendezésre vonatkozó új szabályokat.
  • Uniós megfigyelőközpont létrehozásával az új szabályok hatásainak nyomon követésére: a központ feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje a digitális gazdaságban folyamatban lévő és újonnan kialakuló vitás kérdéseket, illetve lehetőségeket, mégpedig azzal a céllal, hogy a Bizottság szükség esetén a ma előterjesztett jogalkotási javaslatot további intézkedésekkel egészíthesse ki. Az idevágó szakpolitikai és szabályozói megközelítések európai szintű megfigyelése különös figyelmet kap e tevékenység során.

Az elért eredmények függvényében és az uniós megfigyelőközpont megállapításai alapján a Bizottság három éven belül felméri, hogy szükség lesz-e további intézkedésekre.

Háttér

A rendeletjavaslat előzménye az volt, hogy a Bizottság a digitális egységes piaci stratégia félidős értékelése nyomán vállalta, hogy intézkedéseket dolgoz ki a platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatokat aláásó tisztességtelen szerződéses feltételekkel és kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésre, és ennek során a vitarendezéssel, az üzleti módszerek méltányosságának kritériumaival és az átláthatóság fokozásával kapcsolatos lehetőségeket is körüljárja. 

A javaslat egy már két éve zajló, széles körű konzultációkat, gazdasági kutatásokat, szakpolitika-tervezést és számos műhelytalálkozót magában foglaló tényfeltáró vizsgálat lezárása és tetőpontja. 

A Bizottság már élt is a versenyszabályok érvényre juttatására vonatkozó hatáskörével a platformgazdaságban zajló verseny méltányosságának biztosítása érdekében. 2017 májusában például határozatot hozott, amelyben jogilag kötelező erejűvé tette az Amazon azon előzetes versenyjogi aggályokkal összefüggésben tett kötelezettségvállalásait, amelyek az Amazon és az elektronikuskönyv-kiadók között létrejött forgalmazási megállapodások egyes feltételeivel kapcsolatban merültek fel. 2017 júniusában pedig tiltó határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a saját ár-összehasonlító szolgáltatását jogszerűtlenül előnyben részesítette az általános keresési találatok között. A Bizottság szükség esetén továbbra is kész érvényesíteni az uniós versenyszabályokat a digitális szektorban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
INTERNET
E-KERESKEDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ