Nem világos feltételek miatt tisztességtelen szerződések - Magyar ügy a Európai Bíróság asztalán

2018.05.25. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Tanchev főtanácsnok álláspontja szerint bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti az olyan tagállami szabályozás, amelyet a Bíróság által hozott, a szerződési feltételeknek a nem világos jelleg miatti tisztességtelenségét megállapító határozatra válaszul fogadtak el - áll az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott.

A főtanácsnok indítványa a C-51/17. sz. ügyben OTP Bank Nyrt. and OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz és Kiss Emil

Ilyés T. és Kiss E. 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönt felvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó hitelezői követelések át lettek ruházva. Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 értelmében tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi fogyasztói tartozást forintosítottak, és a szóban forgó szerződések felei közötti jogviszonyok tartalmát egyéb vonatkozásban is módosították. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat2 (e határozatot a Bíróság Kásler ügyben hozott ítélete3 alapján fogadták el) végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották az árfolyamkockázatnak a kölcsönt felvevőre terhelését. 

Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyét elbírálja, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az említett nemzeti bíróság értékelheti-e egy nem világos jellegű, az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételnek a tisztességtelenségét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

Evgeni Tanchev főtanácsnok a mai indítványában emlékeztet arra, hogy a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeknek az 93/13 irányelv hatályából való kizárásának a célját az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó az érintett szerződések feleit megillető jogok és kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett.

Ez a feltételezés azonban nem alkalmazható az olyan törvényi rendelkezések esetében, mint a fent említett magyarországi törvények, amelyeket a releváns szerződés megkötésének időpontját követően, és az irányelvvel való összeegyeztethetetlenséget megállapító bírósági határozat végrehajtása céljából fogadtak el. E tekintetben a főtanácsnok azt az álláspontot képviseli, hogy a szóban forgó kivétel annak biztosítását célozza, hogy a tagállamok bevezethessenek vagy fenntarthassanak az irányelv védelmi rendelkezésein túlmenő szabályokat, de ne csökkenthessék az e rendelkezések által biztosított védelmet.

A főtanácsnok ezenfelül hangsúlyozza, hogy a Bíróságnak a valamely nemzeti jogszabályt vagy gyakorlatot az irányelvvel összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatára adott tagállami jogalkotói válasz nem zárható ki a bírósági felülvizsgálatból, mivel ez ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának a rendelkezéseivel, amelyek biztosítják a fogyasztók védelmének magas szintjét, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. 

E körülmények között a főtanácsnok azt a választ javasolja, hogy az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az irányelv értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket. Következésképpen az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

_________________________________________________________________________________

1A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13 tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

22/2014. polgári jogegységi határozat.

32014. április 30-i Kásler ítélet (C-26/13). (Lásd a 66/14. sz. sajtóközleményt).

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
DEVIZAHITEL
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
TÖRVÉNYHOZÁS