Ki a tulajdonos? - Májusi Ab-mustra

2018.06. 5. Jogi Fórum / Sereg András

Nem a bejegyzés keletkezteti, vagy a törlés szünteti meg a tulajdonjogot – mondta ki az Alkotmánybíróság egy olyan parkolási ügyben, amelyben az alperes a parkolás időpontjában már nem volt a gépjármű tulajdonosa. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb májusi döntései.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének májusi határozatai

A jegyző különadója – 3157/2018. (V. 16.) AB határozat

Az Ab május 7-én elutasította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontja „(fő)jegyzők” szövegrésze nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt, és az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontja „(fő)jegyzők” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az ügy háttere: a felperes Szombathelyen jegyzőként állt köztisztviselői jogviszonyban, amelyet lemondással szüntetett meg. A felperes jogviszonya megszüntetése után – munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, illetve szabadság-megváltás jogcímeken – kifizetésben részesült. A felperest különadó fizetési kötelezettség terhelte, ezért kérelmezte az adóhatóságnál annak visszatérítését. Kérelmének elutasítása után bírósághoz fordult, kérve a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Az eljáró bíró az Ab-hoz fordult, mert a támadott rendelkezés szerint nem minősül a különadó alapjának a jegyzők esetében a különadó alapját képező bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. Ezzel szemben a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy más foglalkoztatott esetében nem tartozik a különadó alapba bevétel hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása elismeri, hogy a jegyzők státuszát meghatározó rendelkezések valóban szigorúbb feltételeket állapítanak meg a politikai életben való részvételükre vonatkozóan. A szabályozás ugyanakkor nem tartalmaz abszolút tilalmat, tehát a jegyző politikai párt tagja lehet. A jegyzők a helyi önkormányzat szakmai vezetői, velük összefüggésben ésszerű indoka van annak, hogy tevékenységük elsősorban közfeladatuk ellátásra koncentrálódjon, amire alkalmas eszköz a fokozott politikai szerepvállalás korlátozása. Az Ab nem értett egyet azzal sem, hogy a jogalkotó önkényesen és ésszerűtlenül, végső soron az Alaptörvény II. cikkéből fakadó egyenlő méltóságot – primer módon – megsértve határozta volna meg a szabályozás személyi hatályát. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást csatolt. Czine Ágnes különvéleményében úgy foglalt állást, hogy meg kellett volna állapítani a bírói indítvánnyal támadott szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközését. (Előadó: Sulyok Tamás)

Polgármesteri levél – 3154/2018. (V. 11.) AB határozat

Az Ab május 2-án megállapította, hogy a Kúria KvK.V.37.466/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: egy magánszemély az indítványozóval szemben kifogást nyújtott be az illetékes Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (OEVB), amelyben kifogásolta, hogy az indítványozó polgármester levélben arra kérte őt, hogy az országgyűlési képviselők választásán az egyik párt jelöltjét támogassa, mivel polgármesteri tapasztalatai alapján az ő megválasztása garantálja a város fejlődését. A kifogást tevő szerint a levél kampányeszköznek minősül, így az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az OEVB határozatában nem adott helyt a kifogásnak, amivel szemben a kifogást tevő fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely megállapította, hogy az indítványozó megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a határozatot helybenhagyta. Az indítványozó az Ab-hoz fordult, mert szerinte a polgármesteri tisztség feltüntetése önmagában nem eredményez közhatalmi aktust. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a Kúria alaptörvény-sértően ítélte meg az indítványozó által a választópolgároknak küldött levelet, mivel figyelmen kívül hagyta az Alaptörvényben deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog minél szélesebb körű érvényesülését. Stumpf István különvéleménye szerint a Kúria végzését nem lett volna szabad felülbírálnia az Ab-nak. (Előadó: Schanda Balázs)

Szívós Mária, Juhász Imre, Varga Zs. András, Schanda Balázs és Hörcherné Marosi Ildikó a teljes ülésen - Forrás: Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának májusi határozata

Becsületsértő-e a „szakmailag leggyengébb”? – 3159/2018. (V. 16.) AB határozat

Az Ab tanácsa május 7-én elutasította a Kúria Bfv.III.1.086/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A két indítványozó mint magánvádló egy újságíró és két társa ellen indított büntetőeljárást becsületsértés vétsége miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített tényállás szerint a polgármester „Létszámcsökkentéskor a leggyengébbek távoznak” címmel sajtótájékoztatót tartott, amelyen a polgármester az iskola-összevonásokkal összefüggésben a magánvádlókra vonatkozóan, őket néven nem nevezve, de személyüket beazonosítható módon az alábbi becsület csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette: „a város önkormányzata által meghatározott létszámcsökkentéseket az intézményvezetők úgy hajtották végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg”. Az elsőfokú bíróság az újságírókat felmentette, de a polgármestert bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, majd a polgármester a jogerős végzés ellen felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. A Kúria az első- és a másodfokú határozatot megváltoztatta és a polgármestert felmentette. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban arra hivatkoztak, hogy a támadott határozat sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a Kúria megszegte a felülmérlegelés tilalmát azzal, hogy újraértékelte a polgármester nyilatkozatát. Az indítványozók szerint a „létszámcsökkentéskor a leggyengébbek távoznak” kijelentés – ellentétben a Kúria értékelésével – megszégyenítő, bántó és megalázó. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. A Kúria – az első és a másodfokú bírósággal ellentétben – részletesen indokolta azt, hogy a „szakmailag leggyengébb” kifejezés a közfelfogás szerint becsületsértő jellegűnek tekinthető-e vagy sem. (Előadó: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának májusi határozatai

Az ártatlanság vélelme – IV/2031/2017.

Az Ab tanácsa május 7-én elutasította a Kúria Mfv.II.10.710/2016/5. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó hivatásos szolgálati jogviszonyban állt a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal. A tiszti beosztásához előírt főiskolai diplomát 2013-ban szerezte meg, miután letette az angol középfokú nyelvvizsgát. Az indítványozót az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt. Az ügyészség a vádemelést kétévi időtartamra elhalasztotta. Ennek indokolása szerint az indítványozó úgy szerzett angol középfokú szóbeli nyelvvizsga bizonyítványt, hogy pénzt fizetett annak érdekében, hogy a vizsga előtt megkapja a laborfeladatok megoldását, míg a szóbeli vizsgáján a vizsgáztatók megfelelő pontszámot adjanak neki. A katasztrófavédelmi hatóság igazgatója kezdeményezte az indítványozó életvitelének soron kívüli ellenőrzését. Az ellenőrzés folytán meghozott határozat megállapította, hogy kifogásolható az indítványozónak az életvitele. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója az indítványozó szolgálati viszonyát megszüntette. A paranccsal szemben az indítványozó szolgálati panaszt terjesztett elő, amit a BM elutasított. Az indítványozó munkaügyi bírósághoz fordult, és keresetében a szolgálati viszonyát megszüntető parancs hatályon kívül helyezését kérte. A bíróság a keresetét elutasította, majd a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, később a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint sérült az ártatlanság vélelme, hiszen a bíróságok anélkül értékelték az indítványozó terhére bűncselekmény elkövetését, hogy büntető bíróság az indítványozó büntetőjogi felelősségét megállapította volna. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a nem kifogástalan életvitel a büntetőjogi felelősséggel nincs közvetlen összefüggésben, hiszen nem a bűnösséghez kapcsolódó büntetőjogi fogalom. A Kúria a büntetőjogi felelősség kérdését nem érintette, kizárólag a szolgálati jogvitát döntötte el, és ezáltal az ártatlanság vélelmének elvével nincs szoros, közvetlen összefüggésben. (Előadó: Szívós Mária)

Alaptörvény-ellenes kormányrendelet – III/321/2018.

Az Ab tanácsa május 7-én megállapította, hogy a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/B. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezés a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 3.K.27. 267/2017., 3.K.27.268/2017. és 3.K.27.269/2017. szám alatt folyamatban lévő ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben nem alkalmazható. Az indítványokra okot adó ügyekben a megyei kormányhivatal egy település több közterületén hatósági ellenőrzést végzett, és megállapította, hogy a hirdetésifelület-értékesítő által elhelyezett plakátok közzététele jogszabálysértő. A hatósági ellenőrzések során azt is megállapították, hogy a plakátok nagyobbrészt azonosak egy politikai párt megbízásából közzétett plakátokkal. Az eljárásokba ügyfélként kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítőt vonták be, a reklám kihelyezésére megbízást adott magánszemélyt nem. A bíróság álláspontja szerint ez sérti a tisztességes eljárás alapvető követelményét, hiszen a reklámozó ki van zárva azon hatósági eljárásból. Mivel a reklámozó ügyféli jogait nem tudja megfelelően érvényesíteni, emiatt csorbul jogorvoslathoz való joga is, már csak azért is, mivel ügyféli minőség hiányában részére a határozat sem kerül kézbesítésre. Az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés a rendes bíróságnak azt a lehetőségét, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény általános ügyfél-fogalmát érvényesítse, kizárja azzal, hogy szövegszerűen előírja: kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítő az ügyfél. A törvény azonban csak az ügyfél-fogalom kiterjesztésére szóló jogalkotásra jogosítja fel a kormányt, az kormányrendeletben nem korlátozható. (Előadó: Varga Zs. András)

Nem minden jogsértés alkotmánysértés – III/490/2018.

Az Ab tanácsa május 7-én elutasította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/D. § (1) bekezdése ellen irányuló indítványt. Az ügy háttere: a hirdetésifelület-értékesítő plakátokat tett közzé egy település több pontján, és a megyei kormányhivatal határozataiban megállapította, hogy a plakátok közzététele jogszabálysértő. Döntése indokolásában kifejtette: a plakátok nagyobbrészt azonosak egy politikai párt megbízásából a támadott rendelet módosítását megelőzően közzétett plakátokkal, és a párt, amelynek érdekében a reklámot közzétették, reklámozónak minősül. A felperes a határozatokkal szemben kereseti kérelmet terjesztett elő. A bíróság az Ab-hoz fordult, mert álláspontja szerint az üggyel szorosan összefüggő, a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló rendelkezés aggályos, mert a jogállamiság elvét sérti, ha a közhatalommal rendelkező szerv a jogalkotási tevékenysége során nem tartja be a jogszabályi hierarchiára vonatkozó szabályokat. Az indítványozó bíró szerint ugyanis a „reklámozó” fogalmának a meghatározását az Országgyűlés megtartotta a saját kompetenciájában, a kormány rendelete pedig nem lehet ellentétes a törvénnyel. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A kormánynak volt felhatalmazása a rendelet megalkotására, és ez szükséges is volt, mert a különös ügyfélfogalom meghatározása egyszerűsíti a lefolytatandó hatósági eljárásokat. Az Ab az Alaptörvény rendelkezéseinek megtartása és érvényesítése felett őrködik, és nem a jogsértések, törvénysértések következményeit hivatott orvosolni. Nem minden jogsértés, törvénysértés minősíthető egyúttal alkotmánysértésnek is. (Előadó: Varga Zs. András)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának májusi határozatai

Mi keletkezteti a tulajdonjogot? – III/375/2018.

Az Ab tanácsa május 29-én elutasította a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1a) bekezdése és 33. § (1) bekezdés b) pontja ellen irányuló indítványt. Az ügy háttere: az egyik kerületi önkormányzat parkolási díj és pótdíj megfizetése iránt nyújtott be keresetet az alperes ellen. Bár az alperes a parkolás időpontjában már nem volt a gépjármű tulajdonosa, az eladásnak az eladó általi bejelentése nem volt elegendő a tulajdonos személyében bekövetkezett változás járműnyilvántartásban történő átvezetéséhez. Mindaddig ugyanis, amíg vevő az adásvétel megkötését követően nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, a járműnyilvántartásban a vevő adatainak a regisztrálása ellenére az eladó szerepel tulajdonosként (üzemben tartóként). Az indítványozó bíró szerint ez a szabályozás ellentétes a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) „tulajdonosi költség- és kárviselési felelősségével”. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A hatályos jogszabályi környezetben éppen a támadott rendelkezés biztosítja, hogy addig is, amíg a tulajdonszerző a kötelezettségeinek eleget nem tesz, a tulajdonjog változásának a ténye különösebb nehézség nélkül, már a nyilvántartásból megismerhető legyen. Nem a bejegyzés keletkezteti, vagy a törlés szünteti meg a tulajdonjogot: a jármű mint ingó dolog tulajdonjogának az átruházással való megszerzéséhez elegendő az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának az átruházása [a Ptk. 5:38. § (1) bekezdés]. A hatóság a változás tényét csak regisztrálja. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)

Érvénytelennek nyilvánított szavazatok – IV/803/2018.

Az Ab tanácsa május 10-én elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 197. §-a ellen irányuló indítványt. Az ügy háttere: az országgyűlési képviselők 2018-as választásán 423 szavazókörben az urnákban talált szavazólapok száma meghaladta a szavazáson megjelent választópolgárok számát. Ilyen esetekben a szavazatszámlálási szabály alapján a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek kell nyilvánítani. Így a Momentum Mozgalom Párt szerint legalább 696, az indítványozóra leadott szavazatot érvénytelenítettek. A párt a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az országos listás eredmények megállapítása tárgyában hozott határozata bírósági felülvizsgálatát kérte a Kúriától, amely helybenhagyta a határozatot. Az indítványozó szerint a rendelkezés alkalmazása sértette az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogát. Az Ab nem találta megalapozottnak a panaszt. A határozat indokolása szerint az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása és a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A jogalkotó ezért szabadon határozza meg a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. A Ve. 197. §-a alapján a többletszavazat nem köthető sem választópolgárhoz, sem jelölőszervezethez. A szabályozási mód garancia arra, hogy egyetlen lista/jelölt esetében se maradjon érvénytelen szavazat a megállapított eredmény mögött. A Ve. 197. §-ában választott jogintézmény nem tesz különbséget választói akarat és választói akarat között, és nem teszi egyenlőtlenné a leadott szavazatokat. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG