Az Alapjogi Charta 2017-es uniós alkalmazásáról - Az Európai Bizottság jelentésének tanulságai

2018.06.12. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló éves jelentését. A jelentés kiemeli, hogy míg a 2017-es esztendő nem szűkölködött az alapvető jogokkal kapcsolatos kihívásokban, a Chartában rögzített jogok biztosítására szolgáló struktúrák és eszközök működőképesek. 2018-ben továbbra is központi szerepet fog játszani az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásának és előmozdításának további támogatása, beleértve a szabad és dinamikus civil társadalom támogatását.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Idén ünnepeljük az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulóját. Ez jó alkalom arra, hogy felidézzük: az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió alapját képező három pillér. Az Alapjogi Charta nem választás kérdése. Betartása kötelező az uniós intézmények számára, és az uniós jog végrehajtása során a tagállamok számára is. Az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok fontos szerepet játszanak az alapvető jogok és a jogállamiság Unió-szerte történő fenntartásában.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „2017-ben több biztató fejleménynek lehettünk tanúi. Ilyen például a rasszizmus és a jogellenes online gyűlöletbeszéd más formái elleni küzdelem terén a közösségi média platformjaival elfogadtatott magatartási kódexünk. Ugyancsak fontos lépés volt a nagyobb egyenlőség felé a szociális jogok európai pillére, amely azt bizonyítja, hogy Európa sokkal több csupán egy piacnál: értékek Uniója, amely védelmet nyújt. Mindemellett 2017-ben fontos kihívásokkal is szembesültünk: az Unió egyes részein veszélybe került a jogállamiság, a bírói kar függetlensége és a társadalmi szervezetek tevékenysége. A jövőben is fáradhatatlanul dolgozunk majd az alapvető jogok, a jogállamiság és demokratikus értékeinknek védelme érdekében.”

2017-ben a következők tartoztak az alapvető jogokat előmozdító legfontosabb kezdeményezések közé:

  • A demokrácia és a civil társadalom további támogatása – A jelentés hangsúlyozza a demokráciát előmozdító kezdeményezések további támogatásának szükségességét. 2017-ben előtérbe került a civil társadalom szerepe és az azt övező jelenlegi kihívások. A többéves pénzügyi keretben kiemelt helyet foglal el a civil társadalom támogatása, és ez év május 30-án a Bizottság elfogadta a Jogérvényesülés, Szabadság és Értékek Alap létrehozására vonatkozó javaslatot.
  • A szociális jogok fellendítése – A jelentés igen biztató előrelépésről számol be a szociális jogok területén, ahol elfogadásra került a szociális jogok európai pillére és az azt kísérő intézkedéscsomag. A Bizottság kezdeményezéseket fogadott el annak érdekében, hogy biztosítsa a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt a gondozási feladatokat ellátó személyek számára. Javaslatot tett továbbá a kiszámíthatóbb és átláthatóbb munkafeltételek biztosítására, különösen a nem szokványos foglalkoztatási formák – például a munkaidőt nem rögzítő vagy az „igény szerinti” szerződések – keretében dolgozó munkavállalók esetében.
  • A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. Jelentős lépés volt a nőkkel szembeni megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló isztambuli egyezmény EU általi aláírása. Most az egyezmény gyors uniós ratifikációjára kell törekedni. A Bizottság a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelmet szolgáló cselekvési tervet is előterjesztett.
  • A migráns gyermekek védelme. A migráns gyermekek védelméről szóló közlemény uniós és nemzeti szinten végrehajtandó sürgős intézkedéseket terjesztett elő, amelyeket 2017. júniusban tanácsi következtetések követtek. A Bizottság a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében létrehozta a Gyámügyi Intézmények Európai Hálózatát.
  • A megkülönböztetés és a rasszizmus elleni küzdelem az interneten és azon kívül – A Bizottság megerősítette az informatikai vállalatokkal, a nemzeti hatóságokkal és a társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködését az jogellenes online gyűlöletbeszéd gyors azonosítása és az internetről való törlése érdekében, továbbá segítséget nyújtott a tagállamoknak a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos uniós jog végrehajtása és a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak az igazságszolgáltatáshoz, a védelemhez és a támogatáshoz való hozzáférése terén.
  • Az igazságszolgáltatáshoz és a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés javítása – Az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményében foglaltaknak megfelelően a Bizottság segítette a tagállamokat az uniós jog az egyének és a vállalkozások javára történő érvényesítése érdekében tett erőfeszítéseikben. Az európai szemeszter keretében a Bizottság országspecifikus ajánlásokat címzett az tagállamoknak igazságügyi rendszerük továbbfejlesztésére vonatkozóan.

Éves Alapjogi Kollokvium

A jelentés beszámol a 2017. évi Éves Alapjogi Kollokviumról, amelynek középpontjában a nők jogai elleni támadások álltak. A Bizottság számos intézkedés mellett elkötelezte magát, kezdve az alulról szerveződő projektek finanszírozásától a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a legmagasabb szintű politikai fórumokon való napirendre tűzéséig.

A 2018. évi Éves Alapjogi Kollokviumra, melynek témája a „Demokrácia az EU-ban” lesz, 2018. november 26–27-én kerül sor. A résztvevők célja az lesz, hogy együttműködve meghatározzák, hogyan ösztönözhető a szabad és nyitott demokratikus részvétel egy olyan korszakban, amelyet a választásokon való alacsony részvételi arány, a populizmus, a digitalizáció és a civil társadalmat fenyegető veszélyek jellemeznek. A kollokvium lehetőséget teremt az EU egyik legfontosabb értékének megerősítésére az európai választások előtt.

Háttér

Az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével vált jogilag kötelező erejűvé. A Charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények, másodsorban pedig – kizárólag az uniós jog végrehajtása tekintetében – a nemzeti hatóságok. A Bizottság stratégiát fogadott el a Charta hatékony végrehajtásáról, amelyben vállalta, hogy a Charta rendelkezéseinek teljes körére kiterjedő éves jelentéseket készít. Az idei jelentés sorrendben a hetedik.

A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik az érintett hatóságokkal annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék alapvető jogaikat, és tudják, jogsértés esetén kihez fordulhatnak segítségért. A Bizottság gyakorlati tájékoztatást is nyújt e jogokról az európai igazságügyi portálon, továbbá párbeszédet folytat ombudsmanokkal, esélyegyenlőségi szervezetekkel és emberi jogi intézményekkel az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszok kezeléséről.

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
JOGÁLLAMISÁG