Hiányos a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi szabályozása - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2018.06.29. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a minősített adattal visszaélés esetén feljelentésre jogosult személyek körét. A felelősségre vonás ugyanis a tényállás egyes eseteiben eleve kizárt. Az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványára indult, akik a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang nem a vitatott rendelkezés megsemmisítésével, hanem a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre.

Az indítványozó országgyűlési képviselők szerint a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt. A támadott rendelkezés alapján ugyanis büntetőeljárásnak csak az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye. Így olyan esetekben, amikor a bűncselekményt maga a minősítő követi el, büntetőeljárás kizárólag az elkövető saját feljelentése alapján indulhat.

Az Alkotmánybíróság leszögezte: a büntetőhatalom gyakorlása nem csupán jogosítvány, hanem az állam Alaptörvényből fakadó kötelezettsége. Bűncselekmény elkövetésekor ezért az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonása érdekében a büntetőeljárás meginduljon. Minősített adattal visszaélés esetén büntetőeljárás indítására kizárólag a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben azonban, amikor a feljelentés a minősítésre jogosult személyét érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság szerint megfelelő jogalkotással megteremthető az összhang a vonatkozó büntetőjogi szabályozás és az Alaptörvény között. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

_________________________________________________________________________________

Visszaélés minősített adattal

A bűncselekmény által védett jogi tárgy a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű minősítésű nemzeti vagy külföldi minősített adatok köre. Valamely adat minősítése akkor rendelhető el, ha a minősítéssel védhető közérdek a törvényben meghatározott körbe tartozik. Ilyen minősítéssel védhető közérdek Magyarország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzései tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában megállapította, hogy valamely adat három feltétel fennállása esetén védhető minősítéssel. Az első feltétel, hogy a keletkezett adat a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozzon. A második feltétel, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítsa a minősítéssel védhető közérdeket. A harmadik feltétel pedig az, hogy az adat nyilvánosságának, megismerhetőségének korlátozása szükséges legyen. E három feltétel teljesülése esetén is az adat minősítéssel csak a legszükségesebb ideig védhető.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS