A jövő évi költségvetésről és annak megalapozásáról szóló törvényjavaslatok összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, továbbá megfelelnek a magyarországi és a nemzetközi jogszabályoknak is – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén szerdán Budapesten.
Az államtitkár képviselői kérdésekre reagálva elmondta, hogy a kormány az államadósság csökkentésével és a hiány alacsony szinten tartásával teremti meg a költségvetés számára a fenntarthatóságot. A tartalékok mértéke jövőre 50 százalékkal emelkedik az ideihez képest – hívta fel a figyelmet Banai Péter Benő utalva arra, hogy a kockázatokra is odafigyel a kabinet.
A testület ülésén minden, a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosító indítványt elvetettek, ugyanakkor egy csomagban elfogadtak több kormánypárti javaslatot.
Az államtitkár kiemelte, a béremelésekre 2010 óta a gazdaság teljesítménye teremti meg az alapot. A jogszabálytervezet alapján 2019-ben várható átlagosan 9 százalékos keresetnövekedést szerinte az infláció mértéke semmilyen módon nem veszélyezteti.
Ezzel a szakpolitikus Csárdi Antal (LMP), a költségvetési bizottság alelnöke felvetésére reagált, aki azt állította, hogy a kabinet el fogja inflálni a béremelést. Az alelnök a jövő évi büdzsé-tervezetet a változatlanság és a fenntarthatatlanság költségvetésének nevezte, amely nem ad választ a társadalmi rétegek leszakadásának problémájára és a 21. század kihívásaira.
Bősz Anett független képviselő a bizottsági ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem teljesíti a strukturális hiány csökkentésének előírását.
Banai Péter Benő a kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: örül, hogy nem az államadósság csökkentését, az államháztartási hiánycél tarthatóságát vagy a növekedési előrejelzést kérdőjelezi meg a képviselő és az Európai Bizottság. A strukturális hiány nem egzakt mutató, többféle számítási mód létezik annak meghatározására – jegyezte meg.
Ameddig a költségvetésben hiány szerepel, addig azt az állampapírok kibocsátásával, vagyis a nominális államadóság növelésével lehet ellensúlyozni – mondta a PM államtitkára Varga-Damm Andrea (Jobbik), a bizottság tagja megjegyzésére. Nem a kormány, hanem a Jobbik hazardíroz amikor több száz módosító indítványt nyújt be a költségvetéshez – tette hozzá.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz és az azt megalapozó jogszabálytervezethez összesen 65+2 módosító javaslat érkezett a kormánypárti oldalról, amelyeket a minisztérium képviseletében az államtitkár támogatott és a bizottság is elfogadott tíz igen szavazattal.
A bizottság támogatta például az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési bevételeinek és kiadásainak a csökkentését több soron. Ezekre az indoklások szerint a tárca és különféle szervek – például a Miniszterelnöki Kormányiroda, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium – között létrejött megállapodások miatt volt szükség.
A szavazást követően a bizottság a két törvényjavaslat részletes vitájának lezárásáról is döntött.
Varju László (DK), a bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón azt nehezményezte, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem fogadta el meghívásukat, továbbá bejelentette, hogy jövő heti ülésükön Varga Mihály pénzügyminisztertől kérnek tájékoztatást a költségvetést érintő kérdésekről. Sajnálatosnak nevezte, hogy a költségvetési bizottság kormánypárti tagjai nem támogatták azt, hogy a beteg hozzátartozójukat otthon ápolók jövedelme emelkedjen.
Csárdi Antal szintén doorstep sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, a forint árfolyamának gyengülésével kapcsolatban nem kapott semmilyen választ a PM államtitkárától.
