Állami támogatások atomenergia szolgáltatásokra? - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2018.07.12. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A Törvényszék helybenhagyja azon határozatot, amelyben a Bizottság jóváhagyta az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára nyújtani tervezett támogatásokat. A Törvényszék a Luxemburg által támogatott Ausztria keresetét ennélfogva elutasítja - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A T-356/15. sz. ügyben hozott ítélet Ausztria kontra Bizottság

2014. október 8-i határozatában1 a Bizottság jóváhagyta az Egyesült Királyság által a (tengerparti Somersetben [Egyesült Királyság] található) Hinkley Point C atomerőmű javára annak érdekében nyújtani tervezett támogatásokat, hogy elősegítse új atomenergia-termelő kapacitások létrehozását. Ezen erőművet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe, és várhatóan 60 éven keresztül működik majd.

E – három részből álló – támogatásokat a C erőmű jövőbeli üzemeltetője, az NNB Generation társaság (az EDF Energy egyik leányvállalata) javára tervezik nyújtani.

Először is egy „különbözeti szerződés”2 biztosítja a villamos energia kereskedelmi árainak stabilitását, valamint az atomerőmű idő előtti bezárása esetén a kártalanítást. Másodszor egy, az NNB Generation befektetői és az Egyesült Királyság energetikai és klímaváltozási államtitkára között kötött szerződés a politikai okokból való idő előtti bezárás esetén biztosít ilyen kártalanítást.3 Harmadszor az Egyesült Királyság által az NNB Generation által kibocsátandó kötvényekre nyújtott hitelgarancia biztosítja a kötvények tőkéjének és kamatának időben történő megfizetését, legfeljebb 17 milliárd font sterling (GBP) összegben.

Határozatában a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó támogatások összeegyeztethetők a belső piaccal.4 A Bizottság szerint e támogatások szükségesek ahhoz, hogy megfelelő időben elérjék az új atomenergia-termelő kapacitások létrehozására irányuló célkitűzést, miközben a versenytorzulás veszélye korlátozott, és e támogatások negatív hatásait ellensúlyozzák azok pozitív hatásai.

Ausztria az EU Törvényszéke előtt e határozat megsemmisítését kérte. Luxemburg Ausztria kérelmeinek támogatása végett, míg a Cseh Köztársaság, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság a Bizottság kérelmeinek támogatása végett avatkozott be az eljárásba.

A mai napon hozott ítéletében a Törvényszék Ausztria keresetét elutasítja.

A Törvényszék először is megjegyzi, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok az atomenergia területét érintő intézkedésekre is alkalmazandók, mint amelyekről a jelen ügyben is szó van. E szabályok alkalmazása során azonban az Euratom-Szerződés rendelkezéseit és célkitűzéseit is figyelembe kell venni.

Továbbá Ausztria azon érvét illetően, miszerint a nukleáris eredetű villamos energia termelésének elősegítése nem minősül olyan „közérdekű” célkitűzésnek, amely igazolhatja a bizonyos tevékenység fejlődését előmozdító támogatást, a Törvényszék kifejti, hogy a valamely tagállam által követett célkitűzésnek közérdekű célkitűzésnek kell lennie, és e célkitűzés nem lehet csupán a támogatás kedvezményezettjének magánérdekű célkitűzése. Nem szükségképpen követelmény azonban az, hogy valamennyi tagállam vagy a tagállamok többségének érdekéről legyen szó. Ennélfogva a Bizottság nem követett el hibát akkor, amikor megállapította, hogy az Egyesült Királyságnak joga van ahhoz, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítását a támogatási intézkedések által követett közérdekű célkitűzésként határozza meg, noha e célkitűzést nem követi az összes tagállam.

A Törvényszék e tekintetben emlékeztet arra, hogy az atomenergia termelésének előmozdítására és konkrétabban az új atomenergia-termelő kapacitások létrehozásának ösztönzésére irányuló célkitűzés az Euratom Közösség azon célkitűzéséhez kapcsolódik, hogy az atomenergia területén megkönnyítse a beruházásokat. Egyébiránt az EUM–Szerződésből kitűnik, hogy minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a különböző energiaforrások közül kiválassza azokat, amelyeket előnyben részesít.

Ausztria azon érvét illetően, miszerint a Hinkley Point C-ben használt technológia nem új, a Törvényszék megállapítja, hogy sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, sem az Euratom-Szerződés nem követeli meg a technológiai innováció fennállását. Mindenesetre nem vitatott, hogy a Hinkley Point C-ben használandó technológia fejlettebb, mint az azon atomerőművekben használt technológia, amelyeket az előbbi felváltani hivatott.

A Törvényszék elutasítja Ausztria azon érveit is, miszerint az Egyesült Királyság beavatkozása nem volt szükséges. A Törvényszék szerint a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a piaci alapú pénzeszközök, illetve olyan más típusú szerződések hiányára tekintettel, amelyek lehetővé tennék az atomenergia területén való beruházásokkal együtt járó lényeges kockázatok5 kiküszöbölését, az állam beavatkozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő időben hozzanak létre új atomenergia-termelő kapacitásokat.

A szóban forgó támogatások arányosságát illetően a Törvényszék többek között megállapítja, hogy Ausztria nem tudta cáfolni a Bizottság azon megállapításait, miszerint nem reális azt várni, hogy a Hinkley Point C megépítésére előirányzott időnek megfelelő időn belül ki lehet alakítani hasonló mennyiségű szélenergiát termelő kapacitásokat, tekintettel ezen megújuló energiaforrás bizonytalanul időszakos jellegére.

Ezenfelül Ausztria nem tudta bizonyítani, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el azzal, ahogyan mérlegelte a szóban forgó intézkedések pozitív és negatív hatásait. A Törvényszék e tekintetben emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság szabadon meghatározhatja energiaszerkezetét, és ezen belül egyik energiaforrásként fenntarthatja az atomenergiát, és hogy a Bizottság által nyújtott információk szerint a Hinkley Point C építési projektje kizárólag azt kívánja megakadályozni, hogy az atomenergiának a teljes villamosenergia-szükséglet fedezéséhez való hozzájárulása drasztikusan lecsökkenjen.

A szóban forgó intézkedések minősítését illetően a Törvényszék megállapítja, hogy ezen intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék az NNB Generation számára, hogy kötelezettséget vállaljon a Hinkley Point C megépítésébe való beruházásra, és e tekintetben kifejti, hogy semmi nem akadályozza meg azt, hogy egy olyan támogatást, amely közérdekű célkitűzést követ, és

amely e célkitűzés eléréséhez megfelelő és szükséges, továbbá amely nem változtatja meg kedvezőtlenül a kereskedelem feltételeit a közérdekkel ellentétes mértékben, a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsanak, függetlenül attól a kérdéstől, hogy a támogatást beruházási támogatásnak vagy működési támogatásnak kell-e minősíteni.

Végül a Törvényszék elutasítja Ausztria azon érvét, miszerint az Egyesült Királyságnak a Hinkley Point C projekttel kapcsolatban közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A szóban forgó intézkedések ugyanis nem közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak, hanem egyszerű szubvenciónak minősülnek, mivel nem teszik lehetővé az Egyesült Királyság számára, hogy az NNB Generationtól a Hinkley Point C megépítését vagy villamos energia szolgáltatását követelje.
_________________________________________________________________________________

1Az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára végrehajtani tervezett SA.34947 (2013/C) (korábbi 2013/N) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 8-i 2015/658/EU bizottsági határozat (HL 2015. L 109., 44. o.; lásd továbbá a Bizottság IP/14/1093 sajtóközleményét).

2Az e szerződésben részes felek az NNB Generation és a Low Carbon Contracts társaság, amely jogalanyt az összes engedélyes villamosenergia-szolgáltatóra együttesen vonatkozó jogszabályi kötelezettség alapján finanszírozzák majd.

3A Bizottság által azonosított előny egy olyan különleges szerződéses jogra szorítkozik, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy gyorsan és biztosan kifizetéshez jussanak. A brit jog és az uniós jog általános elvein alapuló kártalanításfizetés a Bizottság szerint önmagában nem minősül állami támogatásnak.

4Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében, miszerint valamely támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható akkor, ha az valamely közérdekű célkitűzésnek minősülő tevékenység fejlődésének előmozdítását célozza, továbbá, ha a támogatás megfelelő, szükséges és nem aránytalan.

5E kockázatokat különösen a kezdeti magas beruházási költségek, a hosszú építési idő, a beruházási költségek megtérüléséhez szükséges hosszú működési időszak, a rendkívül hosszú és összetett életciklusok, a nagykereskedelmi árak bizonytalan alakulása, a leszereléssel kapcsolatos költségek, valamint a beruházás blokkolásának veszélye jelenti.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
ENERGETIKA
ÁLLAMI TÁMOGATÁS