Ítélkezés szünet alatt

2018.07.16. Jogi Fórum / Sereg András

Július 15-étől augusztus 20-ig a bíróságokon törvénykezési szünetet, míg július 23-ától augusztus 31-ig az Alkotmánybíróságon ítélkezési szünetet tartanak. Befolyásolja-e a szünet a határidőket, leáll-e ilyenkor a munka, vannak-e tárgyalások?

Az egykori Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. június 24-i ülésén döntött úgy, hogy július 15-ét, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját nyilvánítja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. 2001 óta ezen a napon minden bíróság zárva tart.

1869. évi IV. törvénycikk mérföldkő volt a magyarországi hatalommegosztás történetében, hiszen különválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. A törvénycikk, amit a képviselőház 184 igen szavazattal 109 ellenében fogadott el, deklarálta a bírói függetlenséget, leszögezve, hogy a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak volt alávetve. Emellett szabályozták a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, továbbá a bíró elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált. Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban az 1869. évi IV. törvénycikket „nem megkerülhető történeti kútfőnek”, a magyar történeti alkotmány részének nevezte.

Július 15-e nem csak a bírói függetlenséget deklaráló törvénycikk kihirdetésének évfordulója, illetve a bírák és igazságügyi alkalmazottak ünnepnapja, hanem ezen a napon kezdődik az ún. törvénykezési szünet is a bíróságokon. Elnevezése ellenére a szünet nem egészen azt jelenti, hogy a bíróságokon teljesen leáll a munka, vagy hogy ne lennének tárgyalások.

A fogalom jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bíróságán is van törvénykezési szünet. A szünet ugyanis nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre nézve is: erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások.

A törvénykezési szünetnek a polgári ügyekben a határidő számításánál van jelentősége. "Ez pedig pontosan azt jelenti – magyarázza Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke –, hogy a polgári perekben az ítélkezési szünet ideje a felekre nézve megállapított határidőbe nem számít bele, tehát a határidők számításakor ez az időszak nem vehető figyelembe."

Ha például a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár majd le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ez a határidő-számítás azonban a büntetőügyekre nem vonatkozik, és a polgári ügyek között is vannak kivételek. Például ha a felek közösen kérték vagy a törvény kizárja az alkalmazását. Bizonyos esetekben a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, így ezek az ügytípusok kivételt képeznek, vagyis a határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:

  • a soron kívüli ügyek (pl. az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési perek, a váltóperek, a kiskorú felperes által indított közigazgatási perek stb.),
  • a végrehajtási perek,
  • az előzetes bizonyítás,
  • egyes nemperes eljárások (pl. a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás stb.).

A polgári pereken kívül a közjegyzők előtt zajló fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők a törvénykezési szünetben. Speciálisan érvényesül a szabályozás a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben. Mivel ott a keresetlevelet a közigazgatási szervhez kell benyújtani, amely szervek hatósági tevékenysége nyáron sem szünetel, a közigazgatási keresetindításra előírt határidők zavartalanul folynak.

Büntetőügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntetőbírák ez idő alatt is eljárnak az előállításos ügyekben és döntenek a kényszerintézkedésekről (pl. előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, vagy a terhelt szabadlábra helyezéséről). A legsürgősebb esetekben tehát ez idő alatt is meghozzák döntésüket a bíróságok, megítélik a határidőhöz kötött sajtópereket is.

És hogy miért kevesebb a tárgyalás mégis ebben az időszakban? Mert hagyományosan ebben az időszakban töltik a bírák évi rendes szabadságukat, pontosan azért, hogy az év többi időszakában a folyamatos ítélkezési tevékenység biztosított legyen. A törvénykezési szünet alatt a bíróság elnöke készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodik a bíróság folyamatos működéséről. A kezelőirodák – bár rövidített ügyfélfogadási időben – nyitva tartanak a bíróságokon, továbbá az ügyfelek benyújthatják beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. A törvénykezési szünetről és az egyes kezelőirodák nyitvatartási rendjéről az ítélőtáblák, törvényszékek honlapjain olvasható további tájékoztatás.

Tivadar Krisztián ügyvéd tapasztalatai alapján a törvénykezési szünetet megelőző hét, illetve a szünet első hete peres ügyek szempontjából aktív időszak szokott lenni, mivel a bírák nem egyszer a jól megérdemelt szabadságuk előtt küldik ki az esetleg „bent ragadt” ügyekben a különböző végzéseiket. Ezzel együtt a peres feleknek másfél hónapjuk van a válasziratok benyújtására, így mindenki maga oszthatja be ezt az időszakot iratszerkesztés és nyaralás szempontjából.

Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat (Ügyrend) 12. §-a alapján az alkotmánybírák július 23-tól augusztus 31-ig ítélkezési szünetet tartanak. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján a határidőkbe nem számít bele. Nem érinti viszont az ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG