Az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz alapján indult ügyben rámutatott: közhatalmat gyakorló személyekkel és közszereplő politikusokkal szemben, közügyekkel kapcsolatban megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségrevonás alapja, azonban egyes esetekben őket is megilleti a személyiségvédelem.

Az alkotmányjogi panasz indítványozója a közösségi médiában több olyan bejegyzést jelentetett meg, amelyben a helyi önkormányzat jegyzőjét bírálta. Ezekben – többek között – a következő mondatok szerepeltek: „kérem, hogy sújtsanak le már erre a rasszista képviselő testületre és jegyzőnőre”, illetve „számomra olyan mintha adócsalók lennének, és ennek részese a helyi jegyző is”. Ezt követően egy közmeghallgatáson az indítványozó kijelentette, hogy „a jegyző kétszer is feljelentette őt, és a rendőrségen hamis tanúvallomást tett”. Az elsőfokú bíróság becsületsértés és rágalmazás miatt elítélte az indítványozót, majd ezt a döntést mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria megerősítette. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, arra hivatkozással, hogy a támadott határozatok sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel az indítványozó egy közszereplővel szemben, közérdekből gyakorolt bírálatot.

Az Alkotmánybíróság kiemelte: közhatalmat gyakorló személyekkel és közszereplő politikusokkal szemben, közügyekkel kapcsolatban megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségrevonás alapja, azonban őket is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti, illetve akkor is, ha a megfogalmazott vélemény az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sérti. Az emberi méltóság korlátozhatatlan tartománya kétféleképpen sérthető meg. Egyrészt úgy, ha az érintett emberi mivoltát vonják kétségbe, másrészt úgy, ha a megszólaló öncélúan támadja a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat. Ez a jogsértés olyan objektív alapot teremt, amelyre a bíróságok a becsületsértés büntetőjogi értékelésekor is hivatkozhatnak.

Az Alkotmánybíróság a támadott bírói döntést megvizsgálva megállapította, hogy az nem ad számot arról, hogy a közmeghallgatáson a jegyzőre vonatkozó tényállítás milyen szempontok mérlegelésével került ki a közügyek vitájának köréből, a véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása tehát jelen ügyben nem tekinthető alkotmányosnak. A Kúria végzése tehát nem állt összhangban a bírói mérlegelésre vonatkozó alkotmányos követelményekkel, emiatt a döntés alaptörvény-ellenes, így a testület azt megsemmisítette.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt csatolt.