Sorozatos súlyos szabálytalanságok az egészségügyi gazdálkodásban - Az ÁSZ összegezte több éves ellenőrzési tapasztalatait

2018.08. 8. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék évek óta figyelmeztet az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzése során feltárt jellemző és sorozatos szabálytalanságokra. Domokos László elnök az elmúlt években lezárt ellenőrzések összegző tapasztalatait ismertette a Magyar Időknek adott hétfői interjúban. Az elmúlt években az ÁSZ több alkalommal is összegezte a tapasztalatait, amelyeket megosztott a döntéshozókkal, a Magyar Kórházszövetséggel és egyéb szakmai szervezetekkel. A Kórházszövetség visszautasítja az ÁSZ-elnök kijelentéseit. "A szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános" - áll a szövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös szerdai nyilatkozatában.

Az Állami Számvevőszék az elmúlt években számos egészségügyi intézménynél, kórháznál és járóbetegellátó szervezetnél végzett ellenőrzést, és felhívta a figyelmet az egyes szervezetek gazdálkodásában megállapított sorozatos pénzügyi, számviteli, valamint közbeszerzési szabálytalanságokra, törvényellenes gazdálkodási gyakorlatokra. Domokos László elnök ezeknek az ellenőrzéseknek az elmúlt években összegyűlt összegző tapasztalatait ismertette a Magyar Időknek adott hétfőn megjelent interjúban, felhívva a figyelmet az egyes egészségügyi intézmények, illetve társaságok gazdálkodásában feltárt súlyos szabálytalanságokra, a szakmai feladatellátást is veszélyeztető alapvető gazdálkodási hiányosságokra.

Az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy a feltárt szabálytalanságok az érintett intézményeknél és társaságoknál veszélyeztették a felelős pénzügyi gazdálkodás megbízhatóságát, kockázatok keletkeztek a pénzügyi folyamatokban és az intézmények fizetőképességében, valamint a gazdálkodási szabálytalanságok jelentősen növelték a korrupciós kockázatokat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a feltárt szabálytalanságok nem minden gazdálkodó szervezetnél jelentkeztek egységesen, néhány intézmény, illetve társaság esetében az ÁSZ szabályos gazdálkodási gyakorlatokat is tapasztalt.

Az egyes intézmények, illetve gazdasági társaságok ellenőrzéséről készült nyilvános számvevőszéki jelentések elérhetőek az ÁSZ honlapján. Az ÁSZ augusztus 7-én kedden újabb három szakrendelő ellenőrzéséről készült jelentést hozott nyilvánosságra. Az ellenőrzésekben érintett három szakrendelő közül kettőnél – egy rétsági és egy cigándi – társaságnál az ÁSZ a korábbiakkal jelentős részben egybevágó, elmarasztaló megállapításokat tett, ugyanakkor a kisteleki társaság gazdálkodása megfelelő volt. A három legfrissebb ellenőrzésről ITT olvasható részletes tájékoztató.

Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra, hibás gazdálkodási gyakorlatokra az ÁSZ az elmúlt években számos alkalommal felhívta a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, és összegző tapasztalatait a Magyar Kórházszövetséggel, valamint egyéb szakmai szervezetekkel is megosztotta. Igény esetén az ÁSZ ismét eljuttatja összegző tapasztalatait az érintettekhez. Az ÁSZ álláspontja szerint fontos, hogy az egyes intézményeket és gazdasági társaságokat megfelelő pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák.

Az Állami Számvevőszék folytatja az egészségügyi szervezetek (kórházak, járóbetegellátó gazdasági társaságok) ellenőrzését, jelenleg is több egészségügyi intézmény és társaság ellenőrzése van folyamatban, amely során az ÁSZ értékeli az egyes intézmények és társaságok gazdálkodásának törvényi előírásoknak való megfelelőségét.

A Kórházszövetség visszautasítja az ÁSZ-elnök kijelentéseit

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit - olvasható a két szervezet szerdai nyilatkozatából.

"Visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az "anarchia, botrány" summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános". - áll a szerdai nyilatkozatban.

A két szakmai szervezet vezetőit megdöbbentették a cikkben megfogalmazott, "általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások", és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.

Hangsúlyozták, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég - állapították meg.

Példaként hozták, hogy Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék. Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás - a javuló finanszírozás ellenére - 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Úgy fogalmaztak: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt a terméket egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be, azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

Az MKSZ és az EGVE közleménye szerint az Ász-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem nem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható - írták. Megjegyezték, ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Nem véletlen, hogy az egészségügyi tárca kiemelt szerepet szán ezek megerősítésére és ezen belül a sürgősségi ellátás ilyen jellegű folyamatos ellenőrzésére is. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie - tették hozzá.

Állásfoglalásukban leszögezték: valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az "élet törvényét" és "a beteg üdve a legfőbb törvény" elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is - írták.

Megjegyezték: ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy "felesleges, sőt káros" sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.

"Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk, és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket" - olvasható a két szakmai szervezet állásfoglalásában.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
EGÉSZSÉGÜGY
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK