Megfúrt szabályozás - Augusztusi Ab-mustra

2018.09. 4. Jogi Fórum / Sereg András

Az Alkotmánybíróság a nyári ítélkezési szünet befejezése előtt három nappal – egyetértve a köztársasági elnökkel – alaptörvény-ellenesnek találta, hogy 80 méter mélységig engedély és bejelentés nélkül lehessen kutat fúrni. – Az őszi ülésszak kezdetén csokorba gyűjtöttük a 2018-as év eddigi tíz legjelentősebb és legérdekesebb döntését.

Az Ab az ügyrendjének 12. §-a alapján július 23-ától augusztus 31-éig ítélkezési szünetet tartott, amelynek időtartama az ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számított bele. Nem érintette viszont az ítélkezési szünet az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének augusztusi határozata

Engedélyköteles marad a kútfúrás – I/1216/2018.

Az Ab augusztus 28-án hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése és a XXI. cikk (1) bekezdése sérelme miatt alaptörvény-ellenes. A törvény módosítása kapcsán Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt az Ab-tól, mert megítélése szerint alaptörvény-ellenes azon rendelkezés, amely 80 méter mélységig lehetővé teszi vízi létesítmények engedély és bejelentés nélküli létrehozását. Az Ab osztotta az államfő álláspontját, mondván, a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, így alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését. A határozat indokolása szerint minden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozást átalakítják, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire is, hiszen a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A vizek minőségromlásán túl a törvény hatálybalépése közegészségügyi kockázatokkal is járhat. A határozathoz Czine Ágnes, Schanda Balázs és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. Stumpf István, aki augusztusban egyébként Sárospatak díszpolgára lett, párhuzamos indokolásában kifejtette: „Vízkészletünk az egyik legértékesebb természeti erőforrásunk. Felbecsülhetetlen, elhanyagolhatatlan alkotóeleme közös örökségünknek. Ekként részesíti védelemben Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti Hitvallásban és a P) cikk (1) bekezdésében. Kincs, amit e honban már az első pillanattól kezdve nagyra értékeltek, jelentősnek és fontosnak tartottak. Midőn honfoglaló eleink Pannóniába érkeztek, »a helyet gyönyörűségesnek, a földet köröskörűl jónak és termékenynek, a folyó vizét jónak, mellékét jó legelőnek« találták. »Árpád pedig övéi között kürtjét a Duna vizéből megtöltvén, az összes magyarság színe előtt arra a kürtre a mindenható Isten kegyelmét kére, hogy azt a földet az Úr engedje nékiek örökre« – számol be róla a Képes Krónika.”  A különvéleményt írók álláspontját Szívós Mária úgy foglalta össze, hogy „a jövőbeli kormányrendelet szabályainak ismerete nélkül nem lehet megalapozottan arra a következtetésre jutni, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességet okoznak”. Dienes-Oehm Egon emellett azt is hangsúlyozta, hogy „az engedélyezési rendszer formális törvényi megszüntetése (…) önmagában még nem eredményezheti a védelmi szint csökkentését”. Juhász Imre pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a határozat erodálja a hatalmi ágak elválasztásának elvét, lényegében elvonja a végrehajtó hatalom hatáskörét akkor, amikor megállapítja a törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességét”. (Előadó: Szabó Marcel)

Az Ab 10 legjelentősebb határozata 2018-ban (kronologikus sorrendben)

1.) Fogyatékos szabályozás – 1/2018. (IV. 6.) AB határozat

Az Ab hivatalból eljárva március 27-én megállapította: az Országgyűlés az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésével összhangban álló jogalkotás megvalósítása során a XV. cikk (5) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek támogatását. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)

2.) Rokkantsági ellátás – 2/2018. (IV. 6.) AB határozat

Az Ab március 27-én megállapította: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdése 3. pontja második fordulata alkalmazása során az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdéséből és XIX. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosultra alkalmazni kell, aki a referencia-időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi, egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó bíró: Szabó Marcel)

3.) Választási plakát – 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab április 9-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Egy kérelmező azzal fordult a választási szervekhez, hogy „Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló plakátokat helyeztek el országszerte a közterületeken. A plakát alapján nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a jelölőszervezet támogatására buzdít-e, vagy a kormányzati kommunikáció része. A Kúria a plakát kiadóját, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget eltiltotta a további jogsértéstől. Az Ab viszont úgy foglalt állást, hogy a választási eljárásról szóló törvényben nem szerepel olyan korlátozás, amelyet a Kúria a törvény alapelveiből értelmezés útján kiolvasott. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Varga Zs. András)

4.) Közpénzek átláthatósága – 3/2018. (IV. 6.) AB határozat

Az Ab hivatalból eljárva április 10-én megállapította: az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a jegybank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok természetes személyeknek nyújtott támogatásainak átláthatóságát. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember 30-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a jogalkotó köteles olyan szabályozást alkotni, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az alapjogok kiegyensúlyozott érvényesülését. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Dienes-Oehm Egon)

5.) Letelepedettek névváltoztatása –  6/2018. (VI. 27.) AB határozat

Az Ab hivatalból eljárva június 19-én megállapította, hogy az Alaptörvény II. és XV. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. Az alkotmánybírák ezért felhívták az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Sulyok Tamás és Szívós Mária párhuzamos indokolást fűzött. (Előadó: Sulyok Tamás)

6.) Címadási útmutató – 8/2018. (VII. 5.) AB határozat

Az Ab június 26-án megállapította, hogy a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.773/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette. Az alapügy alperese az azóta megszűnt Népszabadság kiadója volt. A lapban megjelent egy cikk, a következő címmel: „Kényszerítés miatt nyomoznak” egy – konkrétan nevén nevezett – „püspök ellen”. Többlépcsős bírósági eljárást követően a felperesek alkotmányjogi panasszal fordultak az Ab-hoz, mert szerintük a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el. Az Ab úgy foglalt állást, hogy a Kúria jogértelmezésének az a része, miszerint a címben foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni, nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak. A határozathoz Horváth Attila, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Schanda Balázs)

7.) Szabadalmi joghatóság  – 9/2018. (VII. 9.) AB határozat

Az Ab június 26-án megállapította, hogy az olyan nemzetközi szerződés, amely a magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruházza át, és ezáltal ezen jogviták elbírálását a magyar joghatóság alól kivonja, az Alaptörvény hatályos rendelkezései alapján nem hirdethető ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter a kormány nevében tavaly júliusban fordult az Ab-hoz az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás esetleges kihirdetése kapcsán. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)

8.) Visszaható hatály – 10/2018. (VII. 18.) AB határozat

Az Ab július 16-án megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Ab szerint a szabályozás a hatályba lépését megelőzően keletkezett tényekhez fűz új, a korábbiakhoz képest eltérő jogkövetkezményt azáltal, hogy meghatározza az ebbe a körbe eső ítéletekben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának a megállapítására irányadó szabályt, ezért tartalmilag visszaható hatályúnak minősül. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)

9.) Fogvatartottak közgyógyellátása – 11/2018. (VII. 18.) AB határozat

Az Ab július 16-án megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés azáltal, hogy nem rendelkezett az igényérvényesítéshez szükséges orvosi igazolás kiállítására jogosult orvos személyéről akkor, amikor a fogvatartott személy a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezi közgyógyellátásra való jogosultságának a megállapítását. Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. november 30-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a közgyógyellátásból a jogalkotó nem zárja ki ugyan a fogvatartottakat, de a jogosultság megszerzéséhez olyan feltétel teljesítését is előírja, amelynek a kérelmező fogvatartottak egy része képtelen eleget tenni, ugyanis a háziorvosi igazolás beszerzésének lehetőségétől el vannak zárva. A határozathoz Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó: Szalay Péter)

10.) Bírói nyugdíjszabály – 12/2018. (VII. 18.) AB határozat

Az Ab hivatalból eljárva július 16-án megállapította, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, a XIII. cikk (1) bekezdéséből és a XV. cikk (1) bekezdéséből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény nem ad lehetőséget az alaptörvény-ellenes, illetve az uniós jogot sértő szabályozásra visszavezethető okból nyugalmazott bíráknak és ügyészeknek arra, hogy szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjukat kérelmükre ismételten megállapítsák úgy, mintha arra e későbbi időpontban első alkalommal került volna sor. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint nincs speciális szabály azokra a bírákra és ügyészekre, akiknek a szolgálati jogviszonyát azzal a célkitűzéssel állították helyre, hogy a jogellenes megszüntetéssel együtt járó hátrányokat orvosolják. A határozathoz Juhász Imre és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG