Kiküldött munkavállaló szociális biztonságban - Az Európai Bíróság ítéletet hozott egy magyar vonatkozású ügyben

2018.09. 6. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A kiküldött munkavállaló a munkavégzés helye szerinti szociális biztonsági rendszerben biztosított, ha egy másik kiküldött munkavállalót vált fel, még ha e munkavállalókat nem ugyanazon munkáltató küldte is ki. Ugyanakkor a munkavállalónak a kiküldő tagállam szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítását igazoló A1 igazolás – a csalás vagy joggal való visszaélés esetét leszámítva – a munkavégzés helye szerinti tagállamnak mind a szociális biztonsági intézményeit, mind a bíróságait mindaddig köti, amíg azt ez az állam vissza nem vonta vagy érvénytelennek nem nyilvánította - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-527/16. sz. ügyben hozott ítélet Alpenrind és társai

Az Alpenrind osztrák társaság vágóhidat üzemeltet Salzburgban. Az Alpenrind részére ott a magyar Martimpex társaság által Ausztriába kiküldött munkavállalók 2012-től 2014-ig húsdarabolási és csomagolási munkákat végeztek. Ezen időszakot megelőzően és azt követően a munkákat egy másik magyar társaság, a Martin-Meat munkavállalói végezték.
2012. február 1-je és 2013. december 13. között a Martimpex által kiküldött, hozzávetőlegesen 250 munkavállaló részére a magyar szociális biztonsági intézmény – részben visszamenőleges hatállyal, és részben olyan esetekben, amelyekben az osztrák szociális biztonsági intézmény1 már megállapította az érintett munkavállalók ausztriai biztosítási kötelezettségét – a magyar szociális biztonsági jogszabályok alkalmazását tanúsító A1 igazolást2 állított ki.
Az osztrák szociális biztonsági intézmény által hozott, a munkavállalók ausztriai biztosítási kötelezettségét megállapító határozatát megtámadták az osztrák bíróságok előtt.
A Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria)3 e vonatkozásban kéri a Bíróságtól, hogy tisztázza a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokat és – többek között – az A1 igazolások kötelező erejét.4

A Bíróság a mai ítéletében megállapítja, hogy a valamely tagállam (a jelen esetben Magyarország) által kiállított A1 igazolás a tevékenység végzésének helye szerinti tagállam (Ausztria) szociális biztonsági intézményeit és bíróságait mindaddig köti,5 míg ezt az igazolást az azt kiállító tagállam (Magyarország6) vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja.

Ez akkor is így van, ha – mint a jelen esetben – a két tagállam illetékes hatóságai a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsághoz fordultak, amely megállapította, hogy ezt az igazolást tévesen állították ki és azt vissza kell vonni. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy az igazgatási bizottság szerepe e keretek között arra korlátozódik, hogy összeegyeztesse a tagállamok azon illetékes hatóságainak álláspontjait, amelyek hozzá fordultak, és a megállapításai vélemény értékűek.

Ezenkívül a Bíróság megállapítja, hogy az A1 igazolás még akkor is alkalmazható visszamenőleges hatállyal, ha ezen igazolás kiállításának időpontjában a tevékenység végzése szerinti tagállam (Ausztria) illetékes intézménye már határozatot hozott, amely szerint az érintett munkavállaló biztosítási kötelezettsége e tagállamban áll fenn.

Egyébiránt a Bíróság kimondja, hogy abban az esetben, ha a munkáltatója által egy másik tagállamban történő munkavégzés céljából kiküldött munkavállalót egy másik munkáltató által kiküldött munkavállaló vált fel, ez utóbbi munkavállaló a továbbiakban nem tartozhat azon tagállam jogszabályainak hatálya alá, amelyben munkáltatója szokásos tevékenységét végzi.

Ugyanis főszabályként a munkavállaló azon tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozik, amelyikben munkát végez, többek között azért, hogy az e tagállam területén foglalkoztatott személyek részére az egyenlő bánásmódot a lehető leghatékonyabb módon biztosítsák.

Az uniós jogalkotó csupán bizonyos feltételek esetén biztosította annak lehetőségét, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is azon tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozzon, amelyben munkáltatója szokásos tevékenységét végzi. Így a jogalkotó kizárta ennek lehetőségét, ha a kiküldött munkavállaló egy másik személyt vált fel. A Bíróság álláspontja szerint ilyen felváltás áll fenn, ha a munkáltatója által egy másik tagállamban történő munkavégzés céljából kiküldött munkavállalót egy másik munkáltató által kiküldött munkavállaló vált fel.

E tekintetben irreleváns, hogy a két érintett munkavállaló munkáltatóinak székhelye ugyanazon tagállamban található vagy közöttük esetlegesen személyi vagy szervezeti összefonódások állnak fenn.

_________________________________________________________________________________

1A Salzburger Gebietskrankenkasse (salzburgi területi egészségbiztosítási pénztár, Ausztria).

2Korábban E 101-es igazolás.

3A Verwaltungsgerichtshofhoz a Salzburger Gebietskrankenkasse és a Bundesminister für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz (munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi szövetségi miniszter, Ausztria) terjesztett elő fellebbezést.

4A 2010. december 9-i 1244/2010/EU bizottsági rendelettel (HL 2010. L 338., 35. o.) módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.), valamint az 1244/2010 rendelettel  (HL 2010. L 338., 35. o.) módosított, a 883/2004 rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 284., 1. o.).

5Joggal való visszaélés vagy csalás esetén túl, lásd: 2018. február 6-i Altun és társai ítélet (C-359/16).

6Nem vitatott, hogy ezen igazolásokat Magyarországon az illetékes intézmény nem vonta vissza, és a magyar bíróságok sem nyilvánították érvénytelennek azokat.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA