Kereskedőnek számít-e minden internetes platformon eladó személy? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2018.10. 4. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az olyan személy, aki egy internetes oldalon bizonyos számú értékesítési hirdetést tesz közzé, nem minősül automatikusan „kereskedőnek”. E tevékenység abban az esetben minősülhet „kereskedelmi gyakorlatnak”, ha az adott személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-105/17. sz. ügyben hozott ítélet Komisia za zashtita na potrebitelite kontra Evelina Kamenova

Egy fogyasztó használt órát vásárolt egy online értékesítési platformon. Miután megállapította, hogy az óra nem rendelkezik az értékesítési hirdetésben megadott tulajdonságokkal, az eladóval közölte, hogy el kíván állni a szerződéstől. E. Kamenova, az eladó megtagadta az árunak a kifizetett összeg visszafizetése ellenében való visszavételét. Következésképpen a fogyasztó panaszt tett a bolgár fogyasztóvédelmi bizottságnál (CPC).

A CPC a platform megtekintését követően megállapította, hogy 2014. december 10-én az említett internetes oldalon E. Kamenovának az „eveto-ZZ” profilnéven még mindig közzé van téve nyolc értékesítési hirdetése különböző termékekre vonatkozóan.

A CPC a 2015. február 27-i határozatban megállapította, hogy E. Kamenova közigazgatási szabálysértést követett el, és a fogyasztóvédelemről szóló nemzeti törvény alapján több közigazgatási bírságot szabott ki vele szemben. A CPC álláspontja szerint E. Kamenova az említett hirdetések közül valamennyiben elmulasztotta megjelölni a kereskedő nevét, postai címét és e-mail-címét, az értékesített áru teljes árát az adókat és illetékeket is beleértve, a fizetés, szállítás és teljesítés feltételeit, a fogyasztó azon jogát, hogy a távollévők között kötött szerződéstől elállhat, e jog gyakorlásának feltételeit, határidejét és módját, valamint az arra vonatkozó szavatosság fennállásáról szóló figyelmeztetést, hogy az áru megfelel az adásvételi szerződésben foglaltaknak.

E. Kamenova e határozattal szemben keresetet indított a bolgár bíróságok előtt azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik „kereskedő” minőséggel, és ezért a bolgár törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az Administrativen sad – Varna (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária) ebben a kontextusban azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az olyan személy, aki egy internetes oldalon nagy értékű árukra vonatkozóan viszonylag jelentős számú hirdetést tesz közzé, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv1 értelmében „kereskedőnek” minősülhet-e.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletében először is megállapítja, hogy az irányelv értelmében vett „kereskedőnek” való minősüléshez az szükséges, hogy az érintett személy „kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében”, vagy a kereskedő nevében vagy javára járjon el.

A Bíróság ezenfelül megállapítja, hogy a „kereskedő” fogalmának értelmét és hatályát a „fogyasztó” fogalmára tekintettel kell meghatározni, amely utóbbi a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységében nem érintett valamennyi magánszemélyt jelöli.

A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a nemzeti bíróságnak a rendelkezésére álló valamennyi információ alapján esetenként meg kell vizsgálnia, hogy az olyan természetes személy, mint E. Kamenova, kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében járt-e el, többek között ellenőriznie kell, hogy az értékesítésre szervezett módon került-e sor, az értékesítés rendszeres-e és jövedelemszerzés céljából történik-e, az ajánlat korlátozott számú termékre vonatkozik-e, és az említett bíróságnak meg kell vizsgálnia az eladó jogállását és technikai szakértelmét is.

Ezenfelül annak megállapításához, hogy a szóban forgó tevékenység „kereskedelmi gyakorlatnak” minősül, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez a tevékenység egyrészt „kereskedőtől” ered-e, és másrészt olyan tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció-e, amely „közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával”.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy az olyan természetes személy, aki egy internetes oldalon egyidejűleg bizonyos számú hirdetést tesz közzé, amelyekben új és használt árukat kínál eladásra, csak abban az esetben minősülhet „kereskedőnek”, és az ilyen tevékenység csak akkor képezhet „kereskedelmi gyakorlatot”, ha e személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el.
_________________________________________________________________________________

1A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KERESKEDELEM
E-KERESKEDELEM
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA