Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Kölcsönügyletekből fakadó perek - Kamat, szóbeli szerződés, fizetési meghagyás - Beszélgetés Fuglovics Gabriella bíróval

2018.10. 5. Jogi Fórum / OBH

Pontos elszámolás, hosszú barátság - tartja a népszerű közhely, a bíróságok tapasztalatai szerint nem is alaptalanul. A kölcsönügyletekből fakadó perek ugyanis nem számítanak ritkaságnak. Kamatról, szóbeli szerződésekről és a fizetési meghagyásos eljárásokról Fuglovics Gabriella bírónővel beszélgettünk.

Milyen szabályok vonatkoznak arra, ha kölcsönadunk valakinek?

A magánszemélyek közti kölcsönszerződés alapján a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy bizonyos pénzösszeget fizet az adósnak, míg az adós ennek későbbi időpontban történő visszafizetésére vállalkozik. A főszabály, hogy az adós kamat fizetésére is köteles, azonban a kölcsön lehet szívességi is, ilyenkor nem kell kamatot fizetni. Ez utóbbi akkor állapítható meg, ha kifejezetten ebben állapodtak meg, vagy például a szerződés céljából ez következik. Tapasztalatom szerint a kölcsönt leggyakrabban barátoknak, ismerősöknek esetleg rokonoknak nyújtják, gyakran hangzik el a felek részéről a perek során, hogy „akkor még barátok voltunk”. Tipikusan a barátoknak vagy rokonoknak nyújtott kölcsön jellemzője a kamatmentesség. Ismerősöknél ezzel szemben kifejezetten magas kamatok kikötése is előfordul.

Bármekkora kamat kiköthető?

A kamat mértékét a felek alapvetően szabadon határozhatják meg, azonban néhány szabály mégis gátat szab az irreálisan magas kamat kikötésének, ilyen például az uzsora esete, amely a szerződés semmisségét eredményezi. Ez akkor állapítható meg, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki a maga számára. Emellett a szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy a bíróság a túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére mérsékelje.

Mit lehet tenni, ha nem készült szerződés és a hitelező nem kapja vissza azt az összeget, amit kölcsönadott? Lehet-e esélye bárkinek ilyenkor egy bírósági perben?

A magánszemélyek közti kölcsönszerződés akkor is érvényes, ha szóban jött létre, más kérdés, hogy ilyen esetben sokkal nehezebb a bizonyítás, főként ha a pénzátadás készpénzben, tanúk nélkül történt. Ezzel szemben, ha ugyan nem készült szerződés, de a pénzösszeget utalták, bizonyítékul szolgálhatnak az átutalás adatai, abból kitűnik, hogy mikor, milyen összeg került egyik féltől a másikhoz. Utalás esetén érdemes a közlemény rovatban azt is feltüntetni, hogy „kölcsön”. Én találkoztam több olyan esettel is, amikor szerződés nem készült és az adós és a hitelező között kettesben történt a pénzösszeg átadása, azonban a felek közötti utólagos kommunikáció, mint például levél, vagy e-mail kellő bizonyítékul szolgált arra, hogy a perben követelt tartozás fennáll.

Ebből azért mégis csak az következik, hogy érdemes írásba foglalni a szerződést. Mi az, amit feltétlenül bele kell írni egy efféle megállapodásba?

Nyilvánvalóan érdemes beleírni, hogy ki a hitelező, az adós, a kölcsön összegét, a visszafizetés határidejét és a kamat mértékét, vagy éppen a kölcsön már említett szívességi jellegét.

Ha az adós többszöri kérésre sem teljesít önszántából, mi a teendő?

Ha a kölcsön lejártakor a pénzkövetelés összege nem haladja meg a 3 millió forintot és a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe, nem lehet rögtön keresettel bírósághoz fordulni, hanem úgynevezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kell benyújtani, az így indult eljárást közjegyzők folytatják le. Ez az eljárás sok más mellett abban is eltér a peres eljárástól, hogy itt nem történik bizonyítás. Ilyenkor a fizetési meghagyást megküldik az adósnak, aki ha azt tudomásul veszi, jogerőre emelkedik és a követelés már végrehajtható. Ha azonban az adós vitatja a követelést, amit egy ellentmondásnak nevezett beadványban tehet meg, akkor az eljárás perré alakul. Ilyenkor a hitelezőnek - akit ebben az eljárásban jogosultnak neveznek - vannak még kötelezettségei, melyre a közjegyző hívja fel, például a fizetési meghagyásos eljárásban megfizetett illeték összegét ki kell egészítenie a peres eljárás illetékére. Ha e kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz az eljárás a bíróság előtt perként folytatódik.

3 millió forintot meghaladó, de 30 millió forintnál nem magasabb összegű tartozás esetén a fél választása szerint fizetési meghagyásos vagy a peres eljárás indítható. Amennyiben a hitelező közvetlenül bírósághoz fordul, akkor az igényét értelemszerűen keresetlevele alapján peres eljárásban bírálják el, melynek részletes eljárási szabályait a Polgári perrendtartás tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy 30 millió forint feletti tartozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás már nem választható.

Mennyire gyakoriak a magánszemélyek közti kölcsönügyletekből eredő perek? Jellemző-e a hitelezők eredményes perlése?

E kölcsön ügyletek nem ritkák, azonban azok az ügyek, melyekben hitelezőként bankok vettek részt magasabb számban indultak. Azt, hogy az ítéletben fizetésre kötelezik-e az adóst, természetesen attól függ, hogy a hitelező mennyire eredményesen tudta követelése fennállását, összegszerűségét és esedékessé válását bizonyítani. A bizonyítás sok esetben sikeres volt. De emellett előfordultak perbeli egyezségkötések is.

Előnyös lehet az ilyen egyezségkötés?

Mindenképpen, ugyanis ilyenkor az egyezséget a felek kötik, azt a bíróság csak jóváhagyja, feltéve, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek. A felek megegyezhetnek részletfizetésben, gyakran kölcsönös kompromisszummal megosztják a költségeket. Ilyenkor illetéket is spórolnak, ugyanis egyezség esetén annak összege is lényegesen alacsonyabb lesz. Tapasztalatom szerint az a tény, hogy az adós egy egyezség során a saját anyagi helyzete ismeretében lényegében „kialkudja” a másik féltől, a visszafizetési feltételeket, növeli a fizetési hajlandóságot. Ha mégsem teljesítene a jogerős egyezség alapján, ugyanúgy végrehajtás kezdeményezhető, mint ítélet esetén.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI JOG