Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Rendezetlen egyházi jogállás - Jogalkotói mulasztást állapított meg az Alkotmánybíróság

2018.10. 9. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerint indult eljárásban a kezdeményező vallási szervezet jogállását az eljárás lezárásáig. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget.

Az eljárás megindításának az indítványban szereplő indokai: az indítványozó 2012 előtt nyilvántartásba vett egyházként működött. Az indítványozó a 6/2013. (III. 1.) AB határozat közzététele után kérelmet terjesztett elő az általa fenntartott idősek otthona működési engedélyében az “egyházi fenntartó” fenntartói típus visszaállítása érdekében. Érvelése szerint egyházi jogállását az alkotmánybírósági határozat alapján nem veszítette el, ezért az általa nyújtott szociális ellátásokat az egyházi fenntartókra vonatkozó szabályok szerint kell a finanszírozási rendszerbe befogadni.

Az indítványozó kérelmét mind az elsőfokú, mind a másodfokú hatóság elutasította, arra hivatkozással, hogy nem minősül egyházi fenntartónak, mivel nem szerepel a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti bevett egyházak listájában. A jogerős hatósági döntéssel szemben az indítványozó által előterjesztett keresetet a közigazgatási bíróság alaposnak értékelte. A Kúria – az alperes felülvizsgálati kérelmére – a közigazgatási bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét az indítványozó azzal indokolja, hogy az a hatósági vagy bírósági eljárás, amelyben a panaszos egyházi jogállását nem ismerik el, sérti az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit, mert a jogértelmezést az Alaptörvénnyel összhangban kellene végezniük. Ez más, egyházi jogállással szintén rendelkező, és egyházi fenntartóként elismert egyházakhoz képest hátrányosan megkülönbözteti.

A testület az indítványt megalapozottnak találta. Az indítványozó bevett egyháznak minősül, ha az Országgyűlés ilyenként elismeri, illetve vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül akkor, ha az elismerést az Országgyűlés határozatban elutasítja, illetve az Alkotmánybíróság az elutasító döntést helyben hagyja. A parlament azonban elutasító határozatot sem hozott. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség fennállását állapította meg amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a döntési határidő elmulasztása esetére alkalmazandó eljárás szabályát; és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. március 31-ig tegyen eleget. Az előírt jogalkotásra az Alkotmánybíróság jelen döntésének meghozataláig nem került sor.

Az indítványozó jogállását a bíróságok is ellentmondásos módon ítélik meg: az egyházi minőséget bizonyos értelemben több esetben elismerik, de a szabályozási rendszerbe besorolni nem tudják. Ha a jogalkotó egy jogterületet újraszabályoz, akkor ennek során – az új szabályozás céljának megfelelően – szükséges lehet jogalanyok egyes jogviszonyainak, sőt akár jogállásuknak átfogó felülvizsgálata is, ami függő jogi helyzeteket teremthet. Az Alaptörvényből levezethető az az általános követelmény, hogy rendezett jogviszonyokba történő jogalkotói beavatkozás nem okozhat indokolatlan jogbizonytalanságot, amit az Alkotmánybíróság a vallási szervezetek jogállásának felülvizsgálatával kapcsolatban speciálisan is hangsúlyozott. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapította meg és az Országgyűlést felhívta az átmeneti időszak vonatkozásában hiányzó szabályozás pótlására. A határozathoz különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Varga Zs. András alkotmánybíró.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
EGYHÁZ