Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem százötven ügyvéd vett részt a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben szervezett konferencián az Alkotmánybíróság hirdetőtermében. Megnyitó beszédében Sulyok Tamás hangsúlyozta: az esemény hagyományteremtő szándékkal jött létre, és célja az Alkotmánybíróság és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti intézményes kapcsolat megteremtése.
Az ügyvédség alapjogvédő funkciója – amelyet már egy 1994-es alkotmánybírósági határozat is hangsúlyozott – mára jelentősen kiterjedt. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a sikeres alkotmányjogi panaszok döntő többsége jogi képviselő, ügyvéd közreműködésével beadott indítvány alapján indul, bár ez a hatályos szabályok szerint nem kötelező. Az elnök kiemelte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság és az ügyvédség célja közös: minél jobb és precízebb jogászi munka révén segíteni a jogkereső állampolgárokat abban, hogy alkotmányos jogorvoslati lehetőségeikkel élni tudjanak.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntőjében üdvözölte az Alkotmánybíróság kezdeményezését. Az ügyvédség tevékenységének jelentős része alkotmányos alapjogokhoz kapcsolódik, ezek érvényesítése az esetek döntő többségében ügyvédi segítség nélkül komoly nehézséget jelent. Jelen konferencia sikere is azt mutatja, hogy ügyvédi hivatásrend rendkívüli érdeklődéssel kíséri figyelemmel az Alkotmánybíróság tevékenységét, a panaszok elbírálását. Az állampolgárok érdeke az, hogy a tételes jog tartalmát megfelelő színvonalú intézményes szakmai segítséggel ismerhessék meg – tette hozzá Bánáti János.
Czine Ágnes alkotmánybíró előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányjogi panasz különleges jogorvoslat, a jogbiztonság pedig a jogerőhöz fűződik, így a jogerő „feltörése” csak különösen indokolt esetben célszerű. Az Alkotmánybírósághoz beérkezett ügyek 88%-a alkotmányjogi panasz volt a tavalyi évben, idén az első félévben ez az arány 90%-ra nőtt. Schiffer András ügyvéd kiemelte, hogy míg az Alaptörvény által bevezetett változásokig az Alkotmánybíróság jellegadó funkciója az utólagos normakontroll volt, ezt követően a jellegadó funkció az alkotmányjogi panasz lett. Jelenleg az egyik legnagyobb kihívást az ügyvédek számára abban látja, miként lehet hatékonyan az ügyfelek tudomására hozni, hogy egy jogsérelem nem feltétlenül jelent egyúttal alaptörvény-ellenességet is.
Az esemény további előadói a délután folyamán – többek között – Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre és Szalay Péter alkotmánybírók, valamint az ügyvédség képviseletében Nagy Péter, Bogdán Tibor és Gellér Balázs voltak.
_________________________________________________________________________________
A valódi alkotmányjogi panasz, mint közvetlen alapjogvédő eszköz
Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen szélesebb körben teszi lehetővé alkotmánybírósági eljárás lefolytatását alkotmányjogi panasz alapján.
Az Abtv. 27. §-a szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusát, az úgynevezett „valódi alkotmányjogi panaszt”. Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Akkor lehet csak panaszt benyújtani, ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásban megállapítja az bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
További részletek ITT olvashatóak.
