Közigazgatási bíróságok a jogállamiság védelmében - Benyújtották a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek

2018.11. 7. Jogi Fórum / MTI

Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek - közölte az igazságügyi miniszter kedden Budapesten újságírókkal. Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel.

A Velencei Bizotság vizsgálatát az igazságügyi miniszter a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok "felelőtlenül már most támadják" a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék - mondta a miniszter.

Trócsányi László elmondta, Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként azt jelölte meg, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot.

A tárcavezető felidézte, az önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig folyamatos volt, majd 1989-ig nem volt önálló közigazgatási bíráskodás. Bizonyos lépések már 2011-ben megindultak, amikor is létrejött a rendes bírósági rendszeren belül a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A tavalyi évben született az a törvény, amely az elkülönült közigazgatási perrendtartásról rendelkezett. Az alaptörvény idei módosítása rendelkezett a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról - mondta el Trócsányi László, megjegyezve, hogy az Európai Unió legtöbb országában elkülönült közigazgatási bíróság működik.

Hangsúlyozta, a benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek. A tárcavezető köszönetet mondott az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, hogy javaslataikkal támogatták a kodifikációs munkát.

Trócsányi László közölte, a közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, a bíróságnak helyet adó ingatlan kedden került az állam tulajdonába. Nyolc városban "regionális jellegű" közigazgatási törvényszék működik majd.

A munkaügyi perek a jövőben törvényszéki szinten zajlanak majd - tette hozzá.

Trócsányi László elmondta, a közigazgatási bíróság külső igazgatását az Igazságügyi Minisztérium végzi majd. Ennek okáról szólva kifejtette: a mindenkori igazságügyi miniszter lesz a parlament előtt felelős azért, hogy független, hatékony és magas színvonalú közigazgatási bíráskodás működjön.

Trócsányi László hangsúlyozta, a rendszer a szereplők - az önigazgatási szervek, az országos közigazgatási bírói tanács, a bírósági elnökök, valamint a miniszter - egyensúlyára épül.

Kijelentette: aki ma közigazgatási bíróként dolgozik, az saját kérelmére alanyi jogon közigazgatási bíró marad a jövőben is. Senki nem veszíti el az állását, minden eddigi közigazgatási bíró munkájára számítanak - jelentette ki.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a parlament előtt van a jogszabály hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy sajtóhírek szerint Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke a legesélyesebb a közigazgatási felsőbíróság vezetői posztjára, Trócsányi László azt mondta: a törvénytervezet szerint az államfő tesz majd javaslatot a bíróság vezetőjére, és - mint mondta - számos kiváló közigazgatási bíró dolgozik, akik jelöltek lehetnek, Patyi András egy közülük.

Kiss György akadémikus, a javaslat előkészítésében résztvevő szakmai bizottság elnöke elmondta: külön speciális közigazgatási bírói jogállás nem létezik, és ez azt jelenti, hogy a javaslat nem kívánja az egységes bírói jogállás megtörni és az egységes bírói identitás szellemiségét megváltoztatni.

Közölte, a közigazgatási bíróként dolgozók kérelem alapján alanyi jogon részesévé válnak a kialakítandó közigazgatási bírósági szervezetrendszernek.

Hajnal Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete elnöke arról beszélt, hogy az előbbi szabály nem csak a bírákra, hanem a bírósági titkárokra és fogalmazókra is vonatkozik, nekik is van lehetőségük átkerülni az új szervezetbe.

A bírósági vezetői tisztségeket a javaslat szerint csak határozatlan időre kinevezett bírók tölthetik majd be. Ez azt jelenti a jelenlegi szabályozás alapján, hogy olyan, aki minimum három éve már bíróként dolgozik - mondta Hajnal Péter rámutatva: az új szervezetben sem kezdő bíró, sem kívülről jövő új jelentkezők nem lehetnek bírósági vezetők.

Trócsányi: A közigazgatási bíróságok létrehozása a jogállamiság védelmében tett lépés

Az igazságügyi miniszter szerint a közigazgatási bíróságok létrehozása esetében olyan reformról van szó, amely "messzemenően a jogállamiság védelmében születik", és aki ennek az ellenkezőjét állítja, valószínűleg félelmet akar kelteni az országban.

Trócsányi Lászlót az M1 aktuális csatornán kedden arról kérdezték, hogy a nap folyamán benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A tárcavezető jelezte, önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig volt, 1989-ig nem. Újrafelállításával szerinte Magyarország felzárkózik az európai uniós országokhoz, hiszen a 19. század végétől a többi között Németországban, Ausztriában és Franciaországban is ilyen modell működik, a rendszerváltozás környékén pedig a környező államok közül Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában is bevezették. Kiemelte: ez a bírósági ítélkezés teljesen eltér a rendes bírósági modelltől.

Arra a felvetésre, hogy ellenzéki kritikák szerint "új fideszes különbíróság jön létre, amelyben összemossák a bírói és végrehajtói hatalmat", Trócsányi László úgy reagált: demokráciában egy demokrata nem fél, és Magyarország demokrácia, nem kell félni. A törvény a nagy nyilvánosság előtt született meg, szakértői bizottságot hozott létre a tárcavezető, amelyben voltak bírák, a Kúria, az egyetemek képviselői, kikérték a hivatásrendek, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara véleményét.

Sőt - fűzte hozzá -, a Velencei Bizottság véleményét is kikérik, mert "nincs takargatnivalójuk".

Úgy fogalmazott: az ezzel kapcsolatos félelem az ellenzéki pártok "hisztériakeltése"; az Igazságügyi Minisztérium munkatársai a jogállam védelmére szegődtek. Trócsányi László hangsúlyozta: senki sem veszíti el az állását, semmi nem igaz abból, hogy "B-listázzák" a bírákat.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGALKOTÁS
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS