A Parlament a humanitárius célú vízumok új európai rendszeréről szavaz, amelynek köszönhetően a menekültek embercsempészek nélkül is elérhetnék Európát. Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Európai Unió megoldási javaslatai a kvótarendszertől kezdve a humanitárius vízumig nem megállítanák, hanem csak ösztönöznék a migrációt.

Az új rendszer azt tenné lehetővé a nemzetközi védelemért folyamodók számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken vagy konzulátusokon kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat abban az esetben, ha belépésük egyedüli célja a menekültstátusz kérése. A vízummal az úti dokumentumot kiállító tagállam területére lehetne belépni.

A javaslattervezet célja egyfelől annak biztosítása, hogy a menekültstátuszért folyamodók törvényes úton léphessenek be Európába, visszaszorítva ezzel az embercsempészetet és az Unióba vezető migránsútvonalakon, elsősorban a Földközi-tengeren az azzal járó haláleseteket. A javaslat másfelől a tagállami és uniós menekültügyi, bűnüldözési, határőrizeti, megfigyelési és mentési büdzsék optimálisabb kihasználását is lehetővé tenné.

A javaslattervezet felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2019. március 31-ig terjesszen be az európai humanitárius célú vízumról szóló jogszabályjavaslatot. A javaslattervezet elfogadásához a Parlament abszolút többségére, tehát legalább 376 szavazatra van szükség.

A humanitárius vízum csak ösztönözné a migrációt?

Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Európai Unió megoldási javaslatai a kvótarendszertől kezdve a humanitárius vízumig nem megállítanák, hanem csak ösztönöznék a migrációt.

Kovács István az M1 aktuális csatornán azt mondta: az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által múlt hétfőn elfogadott humanitárius vízum csak egyike a migrációt segíteni akaró, megkezdett jogalkotói folyamatoknak.

Nyolc olyan jogalkotás van folyamatban – a humanitárius vízumtól kezdve, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)átalakításán át, a dublini rendelet reformjáig -, amely által az unió több százezer illegális bevándorlót akar Európába “importálni” – jelentette ki. Mivel azonban nincs konszenzus az unióban, többek között a visegrádi országok ellenállása miatt, ezeket a jogszabályokat nem lehetett bevezetni, ami pedig a nemzetállami intézkedések felértékelődéséhez vezetett – fűzte hozzá.

Magyarország migrációs politikáját most Olaszország is átveszi, mert látja, hogy az uniótól nem számíthat segítségre – emelte ki Kovács István.