Bemutatták a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez című kétkötetes kiadványt Budapesten kedden. A rendezvényen Polt Péter legfőbb ügyész, a könyv főszerkesztője azt mondta, az alaptörvény fontos útmutatást ad a jogalkalmazónak: elsődlegesen úgy értelmezze a jogot, hogy a jogalkotó szándékai szerint járjon el. A megjelent kommentár minden fordulatában a jogalkotó célját tükrözi, ezáltal megvalósítja a fenti elvet. A legfőbb ügyész hangsúlyozta: a joghallgatók is haszonnal forgathatják a kiadványt.
Polt Péter szerint nagy előnye a könyvnek, hogy azok írták, akik a szakértői testület tagjaiként a kodifikációban szintén közreműködtek, tehát kiválóan tudják, mit és miért tartalmaz a büntetőeljárási törvény. “Ők nem csupán elméleti, de gyakorlati szakemberek is, aminek jótékony hatása meglátszik a művön” – vélekedett, kijelentve, hogy éppen ezért kissé a hasonló tárgyú kommentárok elé helyezi a most kiadottat.
Felidézte, hogy július 1-jével lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény. A jogszabály csapatmunka eredménye, sok ügyész is dolgozott rajta – közölte Polt Péter. Valamennyi hivatásrendet bevonták, a vezetőknek teremtettek egy fórumot, valamint szakértőket kértek fel, akik sok fordulón keresztül vitatták meg az elképzeléseiket – ismertette.
Megjegyezte, a 19. században még más volt a helyzet: Csemegi Károly annak idején gyakorlatilag egyedül írta a róla elnevezett kódexet, amelynek az indokolását teljes egészében maga készítette el. Ennek az volt az előnye, hogy biztosította a jogszabály koherenciáját. Ma azonban már nem tudná egyetlen ember átfogóan kodifikálni ezt a jogterületet – mutatott rá a legfőbb ügyész.
Polt Péter azt mondta, a büntető törvénykönyv kommentárjának főszerkesztése után szívesen vállalta el a mostani munkát. A kettő együtt alkot egy egészet – hangoztatta.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy fogalmazott: jelentős lesz a mű szerepe abban, hogy az ügyvédek beadványaikban alátámasszák a saját érvelésüket, valamint “kijegecesedjen” egy egyértelmű, jogbiztonságot teremtő gyakorlat.
A leplezett eszközökkel kapcsolatban biztosan felmerülnek még jogértelmezési kérdések, az iratmegismerési jog korlátozásáról szóló törvényi rész nem tűnik egységesnek, az előkészítő ülés témájáról nem is beszélve – sorolta Bánáti János, megjegyezve: van még hová fejlődnie a gyakorlatnak.
Kézdi Katalin, a művet kiadó Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, az teszi egyedülállóvá a kommentárt, hogy szerzői valamennyien olyan kiváló büntetőjogászok, akik az igazságügyi miniszter által felkért szakértőkként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőiként aktív, közvetlen módon vettek részt a törvény megalkotásában.
A két kötet hatékony segítséget nyújthat a jogalkalmazóknak abban, hogy megtalálják a megfelelő és alapos magyarázatot az ismert, valamint az új jogintézményekre – tette hozzá.
A rendezvényen jelen volt mások mellett Miskolczi Barna ügyész, korábbi miniszteri biztos, aki az igazságügyi tárcánál koordinátorként vett részt az új büntetőeljárási törvény kidolgozásában, valamint Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
