Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 30 évben a jogászképzés. A rendszerváltás után új jogi karok nyíltak, a 2000-es évek elejére megháromszorozódott a hallgatói létszám. Az új felsőoktatási koncepció hatására azonban 2012-ben drasztikusan visszaestek a jelentkezési és hallgatói mutatók, fokozódott a budapesti és a vidéki karok közötti különbség. Az erősödő verseny a képzési kínálat folyamatos bővülésével és átformálásával jár.

A jogi képzési területhez tartozó képzések besorolása 2012-ben változott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kikerültek a közigazgatási, rendészeti, katonai képzések (ld. államtudomány képzési terület).1 Jelentősen átalakult a jogászképzés finanszírozása is, 2012-ben az ösztöndíjas helyek száma rendkívül alacsony volt2, amely 2302 főről 376-ra csökkent.3 2013-tól csak az évente, központilag meghatározott pontszámokkal lehetett bejutni egyes államilag támogatott képzés típusokra – pl. jogászoknál ezt 460 pontban állapították meg. (Az igazságügyi igazgatásnál 424 pont és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzésnél ez 424, illetve 410 pont.) Az állami beavatkozás jelentősen visszavetette a jogi képzési terület népszerűségét, míg korábban 4-5. helyet foglalta el az első helyen választott képzési területek között, mára ez a 8-9. helyre módosult. A jogi képzésekre jelentkezők száma 2011-ben 15 020 fő (1. helyen 10 756), 2012-ben 5510 fő (1. helyen 3870), 2018-ban 6711 fő (1.helyen 4669) az általános felvételi eljárásban4, amely jól mutatja, hogy milyen jelentős a visszaesés.

Jó hír az idén állami ösztöndíjas jogász helyekre jelentkezők számára, hogy 20 ponttal csökkentette a minisztérium a ponthatárt, így 440 pont elérése a minimális követelmény a bejutáshoz.5

A Felvi.hu adatai alapján, a jogi egyetemek 2019. szeptemberi indulással meghirdetett kínálatából a hagyományos jogász szakokon kívül, alap és mesterképzések, felsőoktatási szakképzés és szakirányú továbbképzések közül is nagy számban lehet választani. A legtöbb képzés – képzési szint, munkarend, finanszírozási forma szerint külön számolva6 – a Miskolci Egyetemen (28 db), a Szegedi Tudományegyetemen (27 db), a Károli Gáspár Református Egyetem (26 db) és a Széchenyi Egyetemen (20 db) található.

A jogi képzési területhez tartozó alapképzések közül a legelterjedtebb igazságügyi igazgatás képzés, amely csaknem mindegyik vidéki jogi karon elérhető. Legtöbb formában (államilag támogatott nappali/levelező, költségtérítéses nappali/levelező) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Debreceni Egyetem (DE), a Miskolci Egyetem (ME) és a Széchenyi Egyetem (SZE) hirdeti.7

A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alap- és mesterképzést három vidéki kar (ME, SZE, SZTE), míg a fővárosban egyedül az ELTE kínál alapképzést (levelezős államilag támogatott/költségtérítéses). A kevésbé gyakori mesterképzések közül az európai és nemzetközi üzleti jogi képzést a DE, az ELTE és az ME indít, kriminológia mesterképzés az ELTE és ME kínálatában található.8

Felsőoktatási szakképzést (jogi asszisztens) az ELTE és PPKE nem folytat, ezzel szemben ez a képzés valamennyi vidéki karon és a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) működik.

A központilag megállapított magas ponthatár következtében, az elmúlt öt évben az ELTE-re jutott be legtöbb nappali munkarendű, állami támogatású joghallgató (az összes állami támogatású hely 62-72%), a PPKE-vel együtt ez az arány még magasabb, tavaly 80% feletti volt. A költségtérítéses nappalis jogászok létszámában is vezet az ELTE, megjegyzem a 2015-2016-os években a PPKE vette fel a legtöbb költségtérítéses joghallgatót nappali szakra (318/315 főt).9

A nappali szakos jogász (államilag támogatott és költségtérítéses együtt) évfolyamok létszámában jelentős különbségeket láthatunk, míg az ELTE 450 fős évfolyamokkal bír, addig az általános eljárásban felvettek létszáma – amin a pótfelvételi kismértékben javít – egyes vidéki karokon jóval száz fő alatt marad.

Az alábbi táblázat jól szemlélteti az elmúlt 5 év felvételi adatait.

Az alábbi ábrán a nyolc jogi kar 2018-as év (általános eljárásban) felvételi jelentkezési számai és felvettek létszámai láthatók, feltüntve az államilag támogatott létszámokat is.10

Az igazságügyi igazgatás képzési szakra jelentkezők közül, tavaly a Debreceni Egyetem jogi karát jelölték meg első helyként a legtöbben (181 fő), amelyből 124 főt vettek fel az általános felvételi eljárásban.

A jogi asszisztens képzések tekintetében a vidéki karokon nagyságrendileg azonos felvételi létszámokkal találkozhatunk, míg kiugróan magas a Károli Gáspár Református Egyetemre felvettek száma (250 fő – amelyből 225 államilag támogatott, az első helyes jelentkezések száma 218).11

A jogászképzés színvonalának emelését támogatandó, az Igazságügyi Minisztérium 2016-ban ösztöndíj programot indított a vidéki jogi karok hallgatói számára. A teljesítményalapú ösztöndíjprogram működtetése az egyetemek útján történik, amelynek feltételeit és eljárási rendjét a miniszter által vezetett minisztérium és az egyetemek közti megállapodások tartalmazzák.12

A negatív tendenciák ellenére a diploma utáni kilátások továbbra is kedvezőek a jogi képzési területen, a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)13 2017-es adatai szerint a jogász végzettségűek 82%-a dolgozik, közülük 92 % diplomás munkát végez. Az alapképzésben végzetteknél ez az arányszám már kicsit alacsonyabb, főleg a diplomás munkavégzés tekintetében (Igig: 59 %; Munka-Tb: 71%).

A fent leírtakból jól látható, hogy jellemzően a vidéki karok azok, amelyek a 2012 óta megváltozott feltételek miatt, a jogászképzésen kívül egyre több képzési típussal színesítik oktatási palettájukat az intézményi gazdálkodás egyensúlyban tartása érdekében.

__________________________________________________________________________________

1Körtvélyesi Zsolt: A magyar jogászképzés 2015-ben – A jogi karok helyzete in Jakab András-Gajduschek György: A magyar jogrendszer állapota, MTA TKJTI, 2016. 909.o. (letöltés ideje: 2019.02.07.)

21007/2012. (I. 20.) Korm. határozat a 2012-ben a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről, amely alapján a jogász szakra felvehető hallgatók száma 100 fő, az igazságügyi, munkaügyi szakokra felvehető hallgatók száma 200 fő volt.

3https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/kepzesi-teruletenkent (letöltés ideje: 2019.02.07.)

4https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/kepzesi-teruletenkent (letöltés ideje: 2019.02.07.)

5Az emberi erőforrások minisztere EMMI határozata a 2019. évben magyar állami ösztöndíjjal támogatható felsőoktatási képzésekről (Megjelent: Oktatási és Kulturális Közlöny, 2019. évi 1. szám, 219.o)

6A számításban a szakirányú továbbképzések nem szerepelnek. A továbbképzések pontos megoszlásához bővebben: a Miskolci Egyetemen (28 db – 4 osztatlan, 8 alap, 12 mester, 4 felsőoktatási szakképzés), a Szegedi Tudományegyetemen (27 db – 3 osztatlan, 8 alap, 14 mester, 2 felsőoktatási szakképzés), a Károli Gáspár Református Egyetem (26 db – 4 osztatlan, 12 alap, 10 felsőoktatási szakképzés) és a Széchenyi Egyetemen (20 db – 4 osztatlan, 8 alap, 4 mester, 4 felsőoktatási szakképzés) található.

7Levelező munkarendben államilag támogatott és költségtérítés formában az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kínálatában is szerepel.

8https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szakterulet/5/M Letöltés: 2019. február 7. Kodifikátor mesterképzési szakot egyetlen intézmény sem indítja 2019 szeptemberében. Összehasonító állam- és jogtudományok mesterképzési szak az Andrássy Egyetem kínálatában található.

9https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/ponthatarok letöltés ideje: 2019.02.07.

10https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/karonkent letöltés ideje: 2019.02.07.

11Vö: Míg a KRE-n évek óta alig van államilag támogatott joghallgató, szemben a másik két budapesti székhelyű jogi karral, addig a jogi szakképzés tekintetében – tekintettel arra, hogy az ELTE-n és a PPKE-n nincs felsőoktatási szakképzés – a többi intézményhez képest domináns szerephez jutott.

1211/2015. (V. 29.) IM utasítás a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről – 13/A. A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása, 30/A. §

13A frissdiplomások munkaerőpiaci helyzetét feltáró adatbázis a Diákhitel Központ Zrt., a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az Oktatási Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adminisztratív adatainak összekapcsolásán alapul.