Az uniós adatvédelmi rendeletnek (GDPR) köszönhetően változnak a munkahelyi számítógépek használatának szabályai: tilos lesz a munkavégzésre használt céges eszközös magáncélú használata, beleértve az internetezést is. Már az országgyűlés előtt a 82 ágazati törvényt módosító javaslat.
Nemrégiben nyújtották be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely GDPR rendelkezéseinek implementálását megcélozva 82 ágazati törvény módosítását érinti, többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A törvénytervezet egyik érintett pontja, hogy alapesetben – tehát amennyiben a munkaszerződés másként nem rendelkezik – tilos a munkahelyi számítógépek magáncélú használata. Tilos lesz a napi hírek reggeli kávé melletti böngészése, a privát levelezés, a közösségi oldalak használata, vagy a banki átutalások, termékrendelések munkahelyi számítógépen történő lebonyolítása. Ez a tilalom kiterjed a munkavégzéshez a munkáltató által biztosított egyéb munkaeszközökre is: a céges mobiltelefonra, laptopra és tabletre egyaránt. Az Mt. által már eddig is élt a távmunkavégzés során használt céges számítógépre vonatkozó keylogger és egyéb monitoring programok általi ellenőrzés, a jövőben azonban ezt minden esetben bevezetnék. A céges szerverekre kapcsolódó mobiltelefonokra, üzenő rendszerekre is kiterjed a tilalom, a munkaviszony teljesítése, azaz a munkavégzés során használt privát eszközöket is érinti egyúttal munkáltató ellenőrzési joga.
Mit menthet a céges szerver? Lehívhatóak-e a jelszavaim, egyéb adataim? Technikailag óhatatlanul meg van a lehetőség céges wifiről való csatlakozás alkalmával a privát célból használt közösségi oldalakon profilunkhoz tartozó jelszavaink mentésére, adataink ez által bármikor lehívhatóvá válnak. A törvénymódosítás a közfelfogással szemben nem a munkavégzés hatékonyságának növelését kívánja megcélozni, hanem a személyiségi jogok védelmét hivatott szabályozni. A törvénymódosításnak köszönhetően jogosan majd senki nem hivatkozhat személyes adatainak munkahelyi eszköz használatával történő esetleges kiszivárgására, a törvény értelmében a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A salátatörvény a magánélet védelmére vonatkozóan így fogalmaz: „A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközökkel összefüggésben a hatályos rendelkezésekhez képest a változás abban mutatkozik meg, hogy a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésre bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a polgári törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető. Tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e”.
Kérdéses, hogy a törvény elfogadását követően a gyakorlatban miként valósul majd meg a korlátozás, illetve milyen szankciókat érdemes kilátásba helyezni a munkáltatóknak a tilalmat megszegő munkavállalóval szemben.
