A Bíróság új szabályokat állapít meg a fellebbezéseknek olyan ügyekben történő megengedhetővé nyilvánítására vonatkozóan, amelyek már kétszer is vizsgálat tárgyát képezték. Az ilyen fellebbezést csak akkor lehet egészében vagy valamely részében megengedhetőnek nyilvánítani, ha az az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel – állapította meg az Európai Unió Bírósága.

Az Európai Unió igazságszolgáltatási szervezetrendszerének reformja keretében a Bíróság a Törvényszékkel együtt elvégezte az általuk gyakorolt hatáskörök átfogó áttekintését, és megvizsgálta, hogy szükséges-e bizonyos változtatásokat végrehajtani többek között a fellebbezéseknek a Bíróság általi feldolgozását illetően.

E vizsgálatból kitűnik, hogy számos fellebbezést olyan ügyekben nyújtanak be, amelyek már kétszer is vizsgálat tárgyát képezték, először valamely független fellebbezési tanács, majd a Törvényszék által, és hogy a Bíróság számos ilyen fellebbezést elutasít azzal az indokkal, hogy azok nyilvánvalóan elfogadhatatlanok vagy nyilvánvalóan megalapozatlanok.

Annak érdekében, hogy a Bíróság azokra az ügyekre összpontosíthasson, amelyek a részéről teljes körű figyelmet igényelnek, a fenti ügyekkel kapcsolatos fellebbezéseket illetően a megfelelő igazságszolgáltatásra törekedve olyan eljárás bevezetése javasolt, amely során a Bíróságnak lehetősége van arra, hogy csak azt a fellebbezést nyilvánítsa egészében vagy valamely részében megengedhetőnek, amely az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel.

Következésképpen módosult az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv1 és a Bíróság eljárási szabályzata.2 E módosítások 2019. május 1-jén léptek hatályba.3

Az új szabályok szerint az alábbi hivatalok vagy ügynökségek valamelyikének a független fellebbezési tanácsa által hozott határozatra vonatkozóan a Törvényszék által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések vizsgálatának az előfeltételét képezi, hogy a Bíróság azokat előzetesen megengedhetőnek nyilvánítsa:

  • Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (Alicante, Spanyolország);
  • Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) (Angers, Franciaország);
  • Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) (Helsinki, Finnország);
  • Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) (Köln, Németország).

Ezekben az ügyekben a fellebbezéshez egy, a fellebbezés megengedhetővé nyilvánítása iránti, legfeljebb hét oldal hosszúságú olyan kérelmet kell mellékelni, amelyben a fellebbező világosan kifejti a fellebbezés által az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából felvetett jelentős kérdést. Ilyen kérelem hiányában a Bíróság magát a fellebbezést nyilvánítja elfogadhatatlannak.

Amennyiben a kérelem megfelel az előírt alaki követelményeknek, a Bíróság az internetes oldalán közzétett, indokolt végzéssel a lehető leghamarabb határoz arról, hogy a fellebbezés megengedhető-e, vagy sem. E határozatot az előadó bíró javaslatára, a főtanácsnok meghallgatását követően a kifejezetten ennek érdekében létrehozott tanács hozza meg, amelynek elnöke a Bíróság elnökhelyettese, és amelynek ezenkívül tagja az előadó bíró és a három bíróból álló azon tanács elnöke, amelybe az előadó bíró a kérelem benyújtásának időpontjában be van osztva.

A fellebbezést megengedhetővé nyilvánító végzést a fellebbezéssel együtt kézbesítik a Törvényszék előtti szóban forgó eljárásban részt vevő feleknek, amennyiben pedig a fellebbezést valamely részében nyilvánítják megengedhetőnek, e végzés megjelöli a fellebbezés azon jogalapjait vagy részeit, amelyekre a válaszbeadványnak ki kell terjednie.

A Bíróság hivatalvezetője egyébiránt értesíti a Törvényszéket – és ha a Törvényszék előtti szóban forgó eljárásban félként nem vettek részt, akkor a tagállamokat, az Európai Parlamentet, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot – a fellebbezést megengedhetővé nyilvánító határozatról.

_________________________________________________________________________________

1Az alapokmány 58a. cikke.
2Az eljárási szabályzat V. címének 1a. fejezete.
3HL 2019. L 111., 1. o.