Korlátozható-e a védőoltást elutasító szülők nevelési joga? Számla nélkül elszámohatóak-e bevételként egy beruházás költségei? Ki kell-e meríteni az alkotmányjogi panasz lehetőségét Strasbourg előtt? Érvénytelen-e közjogilag az Mt. módosítás és közigazgatási bírósági törvény? – Az Alkotmánybíróság legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései
Csak az Ab eljárása után lehet Strasbourghoz fordulni
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) április 4-én közzétett a Szalontay v. Hungary (71327/13) ítéletében igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Ab elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Ab előzetes eljárása a feltétele az EJEB-hez való fordulásnak. A konkrét ügyben Szalontay Győző, a West-Balkán volt tulajdonosa azért nyújtott be indítványt az EJEB-re, mert álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hoz azt megelőzően, hogy a strasbourgi szervhez fordult volna. Az EJEB azután járhat el, ha a kérelmező kimeríti az összes ún. hatékony jogorvoslati lehetőséget saját hazájában. A döntés szerint az ügyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (1) bekezdése és a 27. § szerinti alkotmányjogi panasz típus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak tekinthető lett volna az EJEB szempontjából, ezért ki kellett volna meríteni.
Igazolt beruházási költségek – IV/680/2015.
Az Ab április 16-án elutasította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. törvény – 2007. június 9. napján hatályban volt – 4. § (4) bekezdése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó négymillió forint vételárért telket vásárolt, amelyen családi házat épített, majd az ingatlant 62.000.000 forintért eladta. A személyi jövedelemadó bevallásában 23.475.900 Ft értéknövelő beruházást tüntetett fel, azonban az adóhatóság szerint nem az értéknövelő beruházások vizsgálandóak, hanem hogy melyek azok a költségek, amelyek figyelembe vehetőek bevételt csökkentő tényezőként. Az indítványozói beruházás költségei hitelesen és szabályszerűen kizárólag számlával igazolhatók, azonban azokat az indítványozó nem tudta csatolni. Az adóhatóság az indítványozó terhére adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte ezen túl adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére is. Az Ab az alkotmányjogi panaszt nem találta megalapozottnak, mert önmagában az, hogy a támadott rendelkezések kizárólag bizonylattal igazolt beruházás költségei esetében teszik lehetővé azok bevételként történő elszámolását, nem sérti az indítványozó tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. A határozathoz Pokol Béla és Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Szalay Péter)
Ajánlattétel közbeszerzési eljárásban – 3088/2019. (IV. 26.) AB határozat
Az Ab április 16-án elutasította a Kúria Gfv.VII.30.495/2017/18. számú részítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó építőipari részvénytársaság előadta, hogy közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett. A közbeszerzési eljárásban csak két ajánlattevő volt, közülük az indítványozó ajánlata mintegy 320 millió forinttal kedvezőbb volt. Az ajánlatkérő egyrészt arra hivatkozott, hogy az indítványozó által adott ajánlati ár megalapozatlan volt; másrészt indokoltnak látta az indítványozó alkalmassági igazolásában résztvevő szervezet kizárását; és végül úgy ítélte meg, hogy az ajánlat hamis adatot tartalmaz, ami a verseny tisztaságát veszélyezteti. Az indítványozó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslattal, majd ennek határozata ellen keresetet terjesztett elő a bíróságon, amely ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Ezt követően az indítványozó kártérítés iránti pert indított az ajánlatkérő ellen, amely szintén a Kúria felülvizsgálati kérelem alapján folytatott eljárásával végződött. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria részítélete sérti a tisztességes eljáráshoz való alapjogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az okozati összefüggés fennállását sem a másodfokú bíróság, sem a Kúria nem látta kétséget kizáróan megalapozottnak, és ennek a bírósági döntések indokát is adták. A hatályon kívül helyezés indokaira vonatkozó érvekkel szemben az Ab kifejtette: a korábban hatályos jogegységi határozatban kifejtett érvek figyelembe vétele nem tekinthető önkényes jogértelmezésnek. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség – 15/2019. (IV. 17.) AB határozat
Az Ab április 9-én elutasította a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény egésze, továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egésze, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az országgyűlési képviselők a Munka Törvénykönyve módosított rendelkezései, továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvény alaptörvény-ellenességére hivatkoztak azzal összefüggésben, hogy az ülésnapon az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött. Az Ab a határozat indokolásában rámutatott: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapjának jegyzőkönyvéből kiderül, hogy ellenzéki képviselőcsoportokhoz tartozó, illetve független képviselők az utat elállva, fizikailag ellehetetlenítették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban nem következik, hogy az ülés ne lenne vezethető máshonnan, mint az elnöki székből, amennyiben az ülésvezetés a garanciális jelentőségű eljárási szabályoknak egyébként megfelel. A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módja kapcsán az Ab megállapította, hogy a vonatkozó eljárási szabályok egyrészt nem írják elő a gépi szavazások „kártyás üzemmódban” történő lebonyolítását, másrészt pedig a demokratikusan megválasztott országgyűlési képviselők a népszuverenitás gyakorlói, akik felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek a személyes közreműködésre vonatkozó elvárásnak. Az ülés határozatképes volt, az indítványokban érintett három törvény elfogadásánál a szükséges számú szavazatot leadták. A támadott törvények egyes rendelkezéseinek tartalmi alaptörvény-ellenességére irányuló indítványelemeket az Ab elkülönítette, így azokról a későbbiekben dönt. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást fűzött. (Előadó: Varga Zs. András)
Repedezett járdaszakasz kiszínezése – 14/2019. (IV. 17.) AB határozat
Az Ab április 9-én megállapította, hogy a Szombathelyi Járásbíróság 59.Szk.1163/2017/6/I. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alkotmányjogi panasz indítványozói befestették színes festékkel egy járdaszakasz berepedezett részeit, részben balesetmegelőzési céllal, részben azért, hogy felhívják a hatóság és a közvélemény figyelmét a burkolat hibáira. A szabálysértési hatóság az indítványozókat köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt figyelmeztetésben részesítette. Az indítványozók kifogása alapján eljáró bíróság ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók magatartása, mellyel véleményük kifejezésére más tulajdonát a tulajdonos hozzájárulása nélkül vették igénybe, veszélyes volt a társadalomra, mivel sértette a tulajdonos rendelkezési jogát. Az indítványozók a bíróság jogerős végzésével szemben fordultak az Ab-hoz. Álláspontjuk szerint a bírói döntés sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, illetve a a művészeti alkotás szabadságához fűződő jogukat. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt. A határozat indokolása szerint „egy repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz a járókelőkben, és így a cselekmény megítélésekor az eljáró szervek józan humorérzékére is szükség van”. A bíróság nem értékelte megfelelően az indítványozók cselekményét, és aránytalan módon korlátozta az indítványozók véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra sem volt figyelemmel, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége nem állapítható meg. A határozathoz Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indoklást, Dienes-Oehm Egon, Balsai István, Juhász Imre, Horváth Attila, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó: Schanda Balázs)
Neveléshez való jog korlátozása – 3080/2019. (IV. 17.) AB határozat
Az Ab április 9-én elutasította a Kúria Kfv.VI.38.026/2017/8. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozóknak közös gyermekük született. A kötelező védőoltás beadatását a szülők megtagadták. A megyei járási hivatal határozattal kötelezte az indítványozókat a gyermekorvos rendelőjében történő megjelenésre, ezzel párhuzamosan az első fokú gyámhivatal is eljárást indított. Elrendelték a gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezését, majd végső soron a Kúria is elutasította az indítványozók felülvizsgálati kérelmét. Az indítványozók ezt követően fordultak az Ab-hoz. Érvelésük szerint az oltatlanság nem az életet közvetlenül veszélyeztető állapot, és nem veszélyezteti a gyermek testi fejlődését. Az nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható, és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően intézkedik. Az ideiglenes hatályú elhelyezés célja a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. Miután jelen ügyben az eljáró közigazgatási hatóságok és bíróságok egybehangzóan megállapították a gyermek veszélyeztetettségét, az indítványozók neveléshez való jogának korlátozása szükséges volt. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indoklást csatolt. (Előadó: Szabó Marcel)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának áprilisi határozata
Nem azonosítható kommunikációs üzenet – 3089/2019. (IV. 26.) AB határozat
Az Ab tanácsa április 16-án elutasította a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 4.Bhar.248/2017/5. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozók több ismeretlen társukkal együtt hat pénzintézet ügyfélterében elhelyeztek egy-egy rózsaszínes színű papírba csomagolt fahasábot, amelyeknek egyik oldalára az „Elég volt a kifosztásból! Fordíts!” szöveget, míg a másik oldalára Petőfi Sándor „Föltámadott a tenger” c. versének egy részletét írták. A becsomagolt fahasábokat a pénzintézetekben úgy helyezték el, hogy a vers szövege csak akkor vált láthatóvá, ha a csomagot valaki felvette és megfordította. A járásbíróság ítéletében arra az álláspontra jutott, hogy a tények együttes értékelése alapján az elhelyezett tárgyak alkalmasak voltak arra, hogy robbanóanyagot tartalmazzanak. Az elsőfokú ítélettel szemben az indítványozók fellebbezést nyújtottak be a törvényszékhez, amely az indítványozókat az ellenük emelt vád alól felmentette. Az ítélőtábla az indítványozókat bűnösnek mondta ki közveszéllyel fenyegetés bűntettében, akik alkotmányjogi panaszukban kifejtették, hogy az ítélőtábla ítélete sérti a véleménynyilvánításhoz való jogukat. Úgy vélték, hogy jelen esetben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy egy véleménynyilvánítás esetében kerülhet-e sor bűncselekmény megállapítására, ha azt nyilvánvalóan alkalmatlan eszközzel követik el. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az Ab-nak nem feladata annak eldöntése, hogy az eljáró bíróságok mely cselekményeket tekintik a társadalomra veszélyesnek. Azt azonban vizsgálni kell, hogy a társadalomra veszélyesség megállapítása nem eredményezi-e egy védett alapjog gyakorlásának alkotmányellenes korlátozását. Bár az indítványozók cselekményének volt azonosítható kommunikációs üzenete, az összességében mégsem tekinthető védett alapjog-gyakorlásnak, mivel az indítványozók cselekményének kommunikációs üzenete nem volt azonosítható a külső szemlélő számára. A vizsgált cselekmény sértette a közbiztonság fenntartásának alkotmányosan védett értékét. A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Schanda Balázs)
