Eltűnt gyermekek nyomában

Május 25-e az Eltűnt Gyermekek Világnapja. A magyar rendőrség adatbázisa szerint hazánkban jelenleg 182 kiskorú és 1774 fiatalkorú tartózkodik ismeretlen helyen. Az eltűnések száma sokkolóan magas, a többség azonban előkerül. Írásunkban a magyarországi helyzetkép és a gyermekek eltűnésével kapcsolatos protokoll áttekintése mellett az eltűnések okaira, az eltűnések és egyes bűncselekmény típusok kapcsolatára, valamint a civil szervezetek tevékenységére is kitérünk.

A rendőrség körözési adatbázisa szerint Magyarországon az eltűnt fiatalkorúakra vonatkozó elrendelések száma az elmúlt évtizedben összességében emelkedő tendenciát mutatott. 2015-ben kiemelkedően magas számban (19 279 db) rögzítettek körözést eltűnt fiatal ügyében, míg az elmúlt évekhez képest a tavalyi évben enyhe csökkenés következett be az elrendelések számában.   

Eltűnések száma a rendőrség körözési rendszerének éves adatai alapján (elrendelések száma)

Forrás: http://ezerlampasejszakaja.hu/

A puszta számok alapján sokkolónak és elrémítőnek tűnik az eltűnések helyzete, ha összevetjük azzal, hogy ez a szám körülbelül az országos születésszám negyedéves adatainak felel meg. Az adatok értelmezésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az elrendelések (rögzített körözések) száma nem azonos az eltűntek számával. A körözések magas számát jellemzően a gyermekvédelmi gondozásból megszökött, engedély nélkül távollévő gyermekek ügyében indult eljárások adják. Az alapjogi biztos korábbi jelentésében foglaltak szerint az esetek 80-90%-a ilyen ügynek tekinthető. Nagyon gyakori, hogy az intézetben elhelyezett gyermek egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a számára kijelölt gondozási helyről, sokan folyamatosan szökésben vannak, előfordult olyan eset is, hogy egy évben 37-szer szökött meg az állami gondozásból a fiatalkorú. Minden szökés újabb körözési eljárás elindítását jelenti, amely természetesen a statisztikákban is megmutatkozik. 2019. május 26-án a rendőrségi adatbázisban regisztrált eltűnt, ismeretlen helyen tartózkodó gyermekkorú (14 év alatti) 182 fő, míg fiatalkorú 1774 fő.

Az eltűnt gyermekek 30 százaléka a bejelentés megtétele után, de még a körözés elrendelése előtt, újabb 30 százaléka a bejelentés után egy héten belül, míg 35 százaléka egy hónapon belül előkerül. A családból eltűnt gyermekkorúak (14 év alattiak) mintegy 80-90 százaléka egy-két napon belül megkerül.

A szakemberek szerint az eltűnés kezelésében gyakran sorsdöntő az első 24-48 óra, amely idő alatt átfésülhető az eltűnés helyének környéke, érdeklődni lehet a gyermek barátainál, tanárainál és fel kell venni a kapcsolatot rendőrséggel és a családsegítővel. Az eltűnt gyermek sikeres felkutatása érdekében az a legfontosabb, hogy a hozzátartozók minél hamarabb értesítsék a rendőrséget.  

A rendőrség bejelentést vagy hatósági észlelést követően indít az eltűnt személy felkutatására körözési eljárást. A körözési eljárásra vonatkozóan a részletszabályokat a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról 2013. évi LXXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az 54/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás a körözési nyilvántartási rendszerrel és a körözési eljárással kapcsolatos rendőrségi feladatokról tartalmazza.

A törvény 20.§ (3) bekezdése alapján az eltűnt személy körözését a személy eltűnésére vonatkozó bejelentést vagy hatósági észlelést követően azonnal el kell rendelni.

Az 54/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás alapján a körözési törvény által előírt adatokat a HERMON Körözési Nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: HERMON) kell rögzíteni. A körözési törvény szerint az eltűnt személyre vonatkozó adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, így az elrendeléssel egyidejűleg a körözés megjelenik a Nyilvános körözések/Személy körözések/ Eltűnt, ismeretlen helyen levő személyek címszó alatt a www.police.hu weboldalon is.

A rendőrség arról a kiskorúról, akinek eltűnését bejelentették, valamint arról, aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetve a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban történő elhelyezése alól engedély nélkül kivonta magát, haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.

Az ORFK utasítás tartalmazza azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket konkrét eltűnési ügyben a rendőrség a körözés elrendelése előtt előzetesen ellenőrizhet, így például azt, hogy az eltűnt nem került-e kórházba; nem vált-e baleset áldozatává; nem azonos-e valamely, már megtalált és ismeretlen személyazonosságú holttesttel. A rendőrség az eltűnt személy felkutatására irányuló intézkedések során feltárja az eltűnt személy kapcsolatrendszerét, az eltűnést előidéző okokat, különösen az esetlegesen gyanús körülményeket; tanúkutatást, adatgyűjtést végezhet; megkeresheti azokat a személyeket, akik információval rendelkezhetnek az eltűnésre vonatkozóan; mobilszolgáltatóktól helymeghatározási, hívásforgalmazói adatokat kérhet be.

Amennyiben sikeresen megtalálják az eltűnt kiskorút, akkor 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv gondoskodik:

• a kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában más, cselekvőképes hozzátartozója, a kiskorú nevelését, felügyeletét vagy gondozását ténylegesen ellátó személy értesítéséről,
• a kiskorú – törvényes képviselője és ha lehetséges pszichológus jelenlétében történő – meghallgatásáról,
• a kiskorúnak az értesített személy részére – az előállítás helyén – történő átadásáról,
• indokolt esetben a kiskorúnak a legközelebbi gyermekvédelmi intézménybe szállításáról,
• a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről szökött kiskorú esetén a gyermekotthon, a gondozási hely képviselőjének értesítéséről és a kiskorúnak a gyermekotthon, a gondozási hely részére – az előállítás helyén – történő átadásáról.

A kiskorú meghallgatásával kapcsolatban további speciális szabályokat is tartalmaz a rendelet, így azt különleges meghallgató szobában kell végrehajtani, ha a körözési eljárás, illetve a kiskorú feltalálása során olyan adat merült fel, amely arra utal, hogy a kiskorú sérelmére bűncselekményt követtek el, és ez olyan mértékben érintette testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődését vagy állapotát, hogy meghallgatását a lehető legkíméletesebb módon kell végrehajtani. Továbbá a meghallgatáson pszichológus jelenléte kötelező, ha az eltűnés a kiskorú szülőjének, gondozójának vagy más törvényes képviselőjének jogsértő magatartásával hozható összefüggésbe.

Ha az eltűnés miatt körözött személy felkutatására, hollétének megállapítására tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a rendőrség a körözött személyt a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével határozattal eltűntnek nyilvánítja. Az eltűntnek nyilvánításra vonatkozó határozat meghozatalával a körözési eljárás nem zárul le. A körözés elrendelésétől számítva legalább évente felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e további intézkedés megtétele. A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó eltűnt személy esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor, – a körözés elrendelésétől számított 90 évig kezeli.

Az eltűnések lehetséges okai

A szakemberek tapasztalatai szerint a gyerekek eltűnésének hátterében főként az alább felsorolt okok lehetnek, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani:

• kisebb gyerekeknél belemerülés a  játékba, elkóborlás;
• gyermekotthonokban nevelkedő kiskorúak csellengése;
• a családon belüli problémás helyzetet nehezen megélő gyermekek eltűnése, érzelmi trauma, egy-egy eseményhez kapcsolódó szorongás, stresszhelyzet, félelem (pl.: bizonyítvány osztás után nem mer hazamenni );
• bántalmazó, veszélyeztető családból történő eltávozás;
• külön élő szülők közötti konfliktus helyzete esetén a  kiskorúak ismeretlen helyen való tartózkodása;
• kalandvágy (felnőttként történő viselkedés, szórakozás, tiltott dolgok kipróbálása);
• veszekedés szülőkkel/nevelőszülőkkel/nevelővel.

Ahogyan az eltűnések okai is összetettek, az eltűnt gyermek kategóriájába is több típus tartozik:

• szökött, csellengő gyermek (runaways)
• szülő által jogellenesen elvitt gyermek,
• eltűnt kísérő nélküli kiskorú (migráció),
• emberrablás áldozatává vált gyermek,
• elveszett vagy más módon eltűnt gyermek (jellemzően kisgyermekkorúak).

Az alapjogi biztos jelentésében tett megállapítása szerint Európában szinte mindennapos jelenséggé vált a gyermekek eltűnése. A schengeni határok fokozatos bővülésével egyre könnyebb a szökésben lévő vagy eltűnt gyermekek szervezett bűnözői csoportok által való kihasználása, amely miatt kiemelt fontosságú az egyes nemzetállamok összefogása és az egységes európai szintű fellépés is. (AJB 1140/2012. jelentése)

A gyermekek eltűnésével és szexuális kizsákmányolásukkal foglalkozó legfontosabb európai civil ernyőszervezet, a Missing Children Europe (MCE) 2001-ben jött létre az Európai Parlament és az Európai Bizottság támogatásával, s ma már 26 európai országban van tagszervezete.

A 116 000 számon ingyenesen hívható, egységes európai forródrótot (Segélyvonal az eltűnt és bántalmazott gyerekekért) Magyarországon az MCE tagszervezete, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány működteti. A Kék Vonal Eltűnt Gyerekek Vonala a  szökésben lévő vagy szökést fontolgató gyerekek, fiatalok és gyermekeltűnéssel kapcsolatban segítséget kérő felnőttek hívásait fogadja. A bármely hálózatról ingyenesen hívható telefonszámon képzett ügyelők várják a hívásokat a nap 24 órájában.

A Kék Vonalhoz fordulhatnak családon belüli gyermekrablás, gyermekek jogellenes külföldre vitelének vagy visszatartásának eseteiben, kísérő nélküli migráns kiskorúak eltűnésével, gyermekrablással, vagy eltévedt, megsérült, egyéb – ismeretlen módon eltűnt gyermekekkel kapcsolatban. Határon átnyúló ügyekben felveszik a kapcsolatot az MCE más tagszervezeteivel.

A Kék Vonal legújabb szolgáltatásának keretében lehetőség van a 0-18 éves korú gyermekek online fényképes keresésére, melyet a törvényes képviselő kezdeményezhet, de minden esetben szükséges az előzetes rendőrségi bejelentés.

A gyermekeltűnések hatékony kezelése érdekében a Kék Vonal törekszik a gyermekekkel hivatásszerűen dolgozó szakemberekkel való együttműködésre: az eltűnt gyermekek fényképes keresése során szorosan együttműködnek a rendőrséggel, a gyermek előkerülését követően pedig az illetékes család és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a szakellátás szakembereivel.

Az Ezer Lámpás Éjszakája program – amelynek ötletgazdája Kárász Róbert televíziós műsorvezető – 2011 óta foglalkozik az eltűnt gyermekek felkutatásával és a prevenciós programok megvalósításával, 2017 óta alapítványi formában. Az Ezer Lámpás Éjszakája, az Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítványt a 2009 szeptemberében rejtélyes körülmények között eltűnt Ackermann  Dávid édesapja hozta létre a hasonló sorsú szülők támogatása érdekében azért, hogy a gyermekeltűnések aggasztó jelenségéről, a csellengés okairól, valamint a prevenció fontosságáról minél többet beszélhessenek.

Az Ezer Lámpás Éjszakája elsőként honosította meg Magyarországon az Egyesült Államokban több mint három évtizede létrehozott „tejesdoboz” akciót, melynek segítségével hatékonyabbá tették a prevenciót és egyben segítséget nyújtottak az eltűnt gyermekek felkutatásában.

2018-ban az Alapítvány kidolgozta „Vigyázz rám” elnevezésű tájékoztató, prevenciós programját, melyet az általános iskolai tanulók felvilágosítására alakítottak ki a csellengés veszélyei, a csellengés következményei, a csellengés okai és annak háttere témaköreiben. Az iskolai tanórákon pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, bűnmegelőzésben érintett rendőrségi dolgozók és az alapítvány munkatársai vesznek részt. 

Az iskoláskorú gyermekek felvilágosítása a csellengés veszélyeiről áldozatvédelmi és bűnmegelőzési szempontból is fontos, mivel a csellengő, eltűnt gyermekek könnyen válhatnak bűncselekmények áldozatává vagy akár bűnelkövetővé is.

A szakemberek szerint a szökésben lévő gyerekek elkallódását, prostitúcióba és/vagy bűncselekménybe (lopás, rablás, drogterjesztés) történő belekeveredésüket egyfelől az okozza, hogy a megélhetésükhöz szükséges pénz előteremtésének nem látják más módját. A bűnözői csoportokhoz, deviáns életmódot folytató bandákhoz való csatlakozásnál indokként a „valahova tartozás” vágya is érvényesülhet. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő kutatásai bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az áldozat és elkövető személye sokszor egybeesik.

Amint már a körözési számokból is látható, az eltűntként körözött 18 év alattiak többsége valamilyen gyermekvédelmi intézetből szökött meg, ezért a kriminális cselekmények is nagyobb számban érintik őket. Az utóbbi évtizedben megjelentek a lány‐stricik is az intézeti életben, és sajnos szokványossá vált, hogy szökésben lévő, állami gondozott lányokat futtatóik külföldre viszik, majd ott prostitúcióra kényszerítik őket. A gyermekkorúak kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolásában nem elsősorban „egyéni vállalkozók” vesznek részt, gyakran szervezett hálózatok kezében van az irányítás. (Gyurkó Szilvia: A gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása – különös figyelemmel a gyermekprostitúcióra in „Adás – Vétel” Konferencia a prostitúcióról c. konferencia-kiadvány)

Előrelépést jelenthet a gyermekprostitúciós ügyek büntetőjogi szankcionálásában, hogy a Legfőbb Ügyészség tavaly új iránymutatást adott ki az emberkereskedelem tárgyában, amely alapján országszerte átminősíthetik a gyermekprostitúció kihasználása bűntettét emberkereskedelem bűntettének minősített eseteire, amelyek lényegesen súlyosabb megítélés alá esnek és magasabb büntetési tételeket vonnak maguk után.