A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog nem határolja be a bíróság értelmezést abban a tekintetben, hogy adott esetben mi tartozik bele az Áfa alapjába – szögezte le határozatában az Alkotmánybíróság.
Az ügyben Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Kfv.V.35.519/2016/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt Az indítványozó, egy teljes mértékben önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, önkormányzati sportlétesítményeket működtetett, amely tevékenységéért önkormányzati támogatásban is részesült. Az elsőfokú adóhatóság adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg az indítványozó terhére, mivel az önkormányzati támogatás az indítványozó által nyújtott szolgáltatások árát közvetlenül befolyásolta. A felülvizsgálat során a Kúria kimondta, hogy az alperes adóhatóságok jogszerűen állapították meg az önkormányzati támogatás árbefolyásoló jellegét, de nem a támogatás teljes összege minősül adóalapnak, hanem annak csak az árat közvetlenül befolyásoló része. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria ítéletének megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság a gyakorlatát idézve rámutatott, hogy a többféleképpen értelmezhető jogszabályszöveg normatartalommal kitöltésekor a bírónak lehetősége és az Alaptörvény 28. cikke értelmében kötelessége is van arra, hogy a norma alkalmazásakor és értelmezésekor az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezést válasszon. A konkrét esetre vonatkozóan az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a bíróság az eset összes körülményei alapján dönti el, hogy az Áfa törvény alapján mi minősül adóalapnak. Az ügyben a Kúria mindezeknek megfelelően járt el, döntését nem a bírói gyakorlatra alapozta. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog nem határolja be a bírósági értelmezést abban a tekintetben, hogy adott esetben mi tartozik bele az Áfa alapjába. Mindezekre tekintettel az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.
